PROFILPELAJAR.COM

Chasmosaurus
	Evolúciós időszak: 76,5–75,5 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓ késő kréta
	A Chasmosaurus rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Madármedencéjűek (Ornithischia);
Alrend:	Cerapoda;
Csoport:	Marginocephalia;
Alrendág:	Ceratopsia;
Öregcsalád:	Ceratopsoidea;
Család:	Ceratopsidae;
Alcsalád:	Chasmosaurinae;
Nem:	Chasmosaurus; Lambe, 1914
Fajok
	C. belli (Lambe, 1902 [eredetileg Monoclonius belli]) (típus); C. russelli Sternberg, 1940;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Chasmosaurus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Chasmosaurus témájú kategóriát.

A Chasmosaurus (jelentése 'nyitott gyík' az ógörög χάσμα / khaszma 'nyílás', 'üreg' vagy 'öböl', és σαυρος / szaürosz szavak összetételéből, a nyakfodron levő nagy nyílásokra utalva) a ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt Észak-Amerikában. 4,3–4,8 méteres testhosszával és 1,5–2 tonnás tömegével^[1] a Chasmosaurus közepes méretű ceratopsiának számított. A többi ceratopsiához hasonlóan növényevő volt. Kezdetben Protorosaurusnak hívták, de átnevezték, mivel ezt a nevet korábban már publikálták egy másik állattal kapcsolatban. Valamennyi Chasmosaurus példányra a kanadai Alberta tartományban, a Dinoszaurusz Tartományi Park területén levő Dinosaur Park-formációban találtak rá. A C. russelli a formáció alsó padjaiból származik, míg a C. belli a középső és felső padokból.^[2]

Felfedezés és fajok

1898-ban Lawrence Lambe, a Kanadai Geológiai Szolgálat (Geological Survey of Canada) kutatója fedezte fel az első Chasmosaurus maradványt, egy nyakfodor darabját.^[3] Habár felismerte, hogy a lelet egy új fajt képvisel, Lambe úgy gondolta, hogy a fosszília a korábbról ismert rövid nyakfodrú ceratopsia nemhez, a Monocloniushoz tartozik.^[3] A példány leírásához létrehozta a Monoclonius belli nevű fajt.^[3]

1913-ban Charles Sternberg és fia több teljes „M. belli” koponyát talált a kanadai Albertában levő Dinosaur Park-formáció közepén. Ezeket Lambe 1914-ben egy új nemként, Chasmosaurusként írta le.^[3]

Ezután további Chasmosaurus maradványok, köztük koponyák kerültek elő.^[3] Úgy tűnt, hogy morfológiai eltérések találhatók az ismert Chasmosaurus koponyák között.^[3] Több Chasmosaurus faj is ismertté vált. Lambe eredeti fajához, a C. bellihez ('Bell lyukas gyíkja') még ugyanabban az évben csatlakozott a C. canadensis ('kanadai lyukas gyík'). A következő fajt Lambe Eoceratops canadensis néven írta le, de Thomas M. Lehman később átsorolta ebbe a nembe. Az Eoceratopsot és a hosszúszarvú Chasmosaurus kaisenit jelenleg ideiglenesen a Mojoceratops példányainak tekintik.^[4] Lull egy szokatlan, rövid pofájú koponya után elnevezett egy új fajt, a C. brevirostrist, amely 1926-ban került elő. Ezt 1940-ben C. M. Sternberg C. russelli nevű faja követte, melyre Alberta délnyugati (a Dinosaur Park-formáció alsó) részén találtak rá. A Thomas Lehman által 1989-ben leírt texasi C. mariscalensis később átkerült az Agujaceratops nembe.^[5] A legújabb faj, a C. irvinensis a Dinosaur Park-formáció legfelső padjából származik. Ezt a fajt 2010-ben a számára létrehozott Vagaceratops nemben helyezték el.^[6]

Anatómia

A taxonómusok a ceratopsiákat két alcsaládra osztották fel; a rövid nyakfodrúakra (a centrosaurinákra), mint például a Centrosaurus és a hosszú nyakfodrúakra (a chasmosaurinákra), melyek közé a Chasmosaurus is tartozik. A hosszú nyakfodrú ceratopsiák a nagyobb nyakfodor mellett jellemzően hosszabb arccal és állcsontokkal rendelkeztek, és egyes őslénykutatók kijelentették, hogy jobban megválogatták a táplálékukat. A hosszú nyakfodrok a dinoszauruszok evolúciója során aránylag későn fejlődtek ki, a Chasmosaurus maradványai pedig a késő kréta korból, 76,5–75,5 millió évvel ezelőttről származnak.^[7] A Chasmosaurus nyakfodrát szív alakúnak írták le, mivel a csontszerkezete két nagy hurokból áll, melyek egy központi csont körül helyezkednek el.

Egyes fosszíliák kis elcsontosodott részeket (úgynevezett epoccipitalokat) tartalmaznak, amik a nyakfodor kerületén helyezkedhettek el. A nyakfodor talán élénk színű volt, hogy felhívja a figyelmet a méretére vagy egyszerűen a párválasztás során történő pózolásra szolgált. Bár a nyakfodor nagy méretet ért el, mégis olyan gyenge volt (a csontok között főként bőr feszült), hogy a védekezés során nem sok haszna lehetett. Lehetséges, hogy egyszerűen csak a figyelem felkeltésére vagy esetleg hőszabályzásra szolgált.

A két érvényes faj, a *C. belli* és a *C. russelli* csontvázának rekonstrukciója

Sok ceratopsiához hasonlóan a Chasmosaurus az arcán három szarvat viselt, melyek közül egy az orron, kettő pedig a szemek felett helyezkedett el. Az egyes fosszilis maradványok eltérő eredményre vezetnek – a Chasmosaurus egyik fajánál, a C. kaiseninél, a szemöldök szarvak hosszúak voltak, a C. bellinél viszont rövidek. Habár kezdetben külön fajként nevezték el ezeket a példányokat, mégis lehetségesnek tűnik, hogy a hosszú szarvúak hímek, a rövid szarvúak pedig nőstények voltak.

Az egyik Sternberg által feltárt Chasmosaurus példány érdekes módon fosszilizálódott bőrrel együtt került elő.^[3] Úgy tűnik, hogy a bőrön számos öt- vagy hatszögű csomót alkotó nagy pikkely helyezkedett el, szabályos sorokba rendezve a kisebb pikkelyek között.^[3] A fosszilis bőrminták nem nyújtanak információt a Chasmosaurus színezetét illetően.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chasmosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Paul, G.S., 2010, The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press p. 269-270
↑ Ryan 2005
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Dodson 1994
↑ Longrich 2010
↑ Lucas 2006
↑ Sampson 2010
↑ Arbouretal 2009

Források

↑ Ryan 2005: Ryan, M.J., Evans, D.C.. Ornithischian dinosaurs, Dinosaur Provincial Park: A Spectacular Ecosystem Revealed. In: Currie, P.J. & Koppelhus, E.B. (Eds) Indiana University Press, Bloomington, 312–348. o. (2005)
↑ Dodson 1994: Dodson, P., Britt, B. & Carpenter, K. & Forster, C.A. & Gillette, D.D. & Norell, M.A. & Olshevsky, G. & Parrish, J.M. & Weishampel, D.B.. Chasmosaurus, The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD., 110–111. o. (1994). ISBN 0-7853-0443-6
↑ Longrich 2010: Longrich, Nicholas R. (2010). „Mojoceratops perifania, A New Chasmosaurine Ceratopsid from the Late Campanian of Western Canada”. Journal of Paleontology 84 (4), 681–694. o. DOI:10.1666/09-114.1.
↑ Lucas 2006: Lucas, SG, Sullivan RM, Hunt AP (2006). „Re-evaluation of Pentaceratops and Chasmosaurus (Ornithischia: Ceratopsidae) in the Upper Cretaceous of the Western Interior”. New Mex Mus. Nat. Hist. Sci. Bull. 35, 367–370. o.
↑ Sampson 2010: Sampson, Scott D., Loewen, MA, Farke AA, Roberts EM, Forster CA, Smith JA, Titus AL (2010). „New Horned Dinosaurs from Utah Provide Evidence for Intracontinental Dinosaur Endemism”. PLoS ONE 5 (9), e12292. o. DOI:10.1371/journal.pone.0012292. PMID 20877459. PMC 2929175. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
↑ Arbouretal 2009: Arbour, V. M., Burns, M. E.; and Sissons, R. L. (2009). „A redescription of the ankylosaurid dinosaur Dyoplosaurus acutosquameus Parks, 1924 (Ornithischia: Ankylosauria) and a revision of the genus”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (4), 1117–1135. o. DOI:10.1671/039.029.0405.

További információk

Walking the Chasmosaur, a 3D Dino Movie. Canadian Museum of Nature. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)