A nembe sorolt fajok mind Afrikában élnek. Elterjedési területük Gambiától keletre Szudánig terjed, délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig élnek.
Erdőkben élő fajok, melyek a legkülönbözőbb erdőtípusokban, így trópusi esőerdőkben, mangroveerdőkben vagy erdős szavannákon élnek.
Megjelenésük
Termetük kicsi vagy középnagy. Méretük 32 és 70 centiméter között változik, súlyuk 4-12 kilogramm. A hímek sokkal nagyobbak a nőstényeknél. A különbség a termetesebb fajoknál kifejezettebb, ezeknél a nőstények súlya fele-kétharmada a hímekének.
Testük karcsú, fejük kerek, farkuk hosszú. Szőrzetük színe jellemzően barnás, de a zöldes színtől egészen a feketéig terjedhet. A fajok zömének jellemző pofaszakálla és szakálla van.
Életmódjuk
Elsősorban fán lakók, csak kisebb részben élnek a földön. Kiváló mászók és ugrók.
Többnyire pár tucat fős (10-30 egyedből álló) csapatokban élnek, de olykor a táplálékban jól ellátott helyeken több csoport egyesüléséből akár 200 egyedből álló óriási hordák is képződhetnek. Egy-egy csapat többnyire egyetlen kifejlett hímből, több nőstényből és azok utódaiból áll. A nagyobb csapatokban élő fajoknál többhímes csapatok is előfordulhatnak. A nőstény egyedek abban a csapatban élik le életüket, ahol világra jöttek, míg a hím egyedek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, és elvándorolnak annak területéről. Sokszor a fiatal hímek különálló hímcsoportokba tömörülnek, miközben igyekeznek egy öreg hímtől átvenni csapatát. Az idős hímek, miután egy fiatal hím elűzte őket nőstényeik mellől, egyedül élnek, de részben koruk, részben a magány miatt jobban ki vannak téve a ragadozóknak, és így egyedül nem élnek már sokáig.
A cerkófok nagyon territoriális fajok. A csapatoknak sok konfliktusok van a szomszédos csapatokkal. Több faj is társul más cerkófokkal, mangábékkal vagy kolóbuszokkal.
Kommunikációjuk során elsősorban arckifejezésekkel, foguk mutogatásával, különféle testhelyzetekkel és farkuk tartásával tartják egymás között a kapcsolatot.
A cerkófok elsősorban gyümölcsevők, de egyéb növényi részeket, így leveleket, hajtásokat, virágokat, valamint állati eredetű táplálékot (rovarokat, gyíkokat, madártojásokat) is fogyasztanak.
Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. A születések a száraz évszak végére esnek, így a felnövekvő fiatal állat az esős évszakban bőven talál táplálékot magának. Egyszerre általában egy utód születik. A fiatal cerkófok kétévesen válnak ivaréretté, de teljes méretüket csak négy-hatévesen érik el. Méretükhöz képest viszonylag sokáig élő állatok, a szabad természetben is elélhetnek 20 évig, a legidősebb fogságban tartott egyed 33 évig élt.
Természetvédelmi helyzetük
Egyes területeken a cerkófok nem túl népszerűek, mert rájárnak a terményekre. Egyes betegségek, így a sárgaláz és az ebola terjesztésében is részt vesznek. Emiatt sokfelé irtják őket.
Emellett egyes területeken húscélú vadászatuk is jelentős. Ráadásul élőhelyeiket is sokfelé irtják.
Lesula-cerkóf(Cercopithecus lomamiensis), csak 2007-ben fedezték fel és 2012-ben írták le hivatalosan
Közeli rokon fajaik a mocsári cerkóf(Allenopithecus nigroviridis), a Miopithecus nembe sorolt törpecerkófok, a huszármajom(Erythrocebus patas), valamint a Chlorocebus nembe sorolt fajok, köztük a szavannacerkóf(Chlorocebus aethiops). Ez utóbbiakat korábban a szintén a Cercopithecus nembe sorolták, de bizonyos koponyajellegzetességek, valamint a részleges talajlakó életmódhoz való alkalmazkodás miatt jelenleg külön nembe sorolják.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Meerkatzen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
