A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között. Nevét a Bükk hegységről kapta. Az egész Közép-Európában virágzó vonaldíszes kerámia kultúrához, azon belül az alföldi vonaldíszes kultúrához tartozott.

Találtak elszigetelt leleteket Budapest környékén (Nagytétényben), Erdélyben, Moldvában, Kárpátalján, Lengyelország déli részén, Délnyugat-Szlovákiában, Morvaországban (Veletiny), Alsó-Ausztriában (Drassburg) és Magyarországtól délre (Feketetó) és a Havasalföldön.

A Bükki kultúra a közép-európai kora (kárpát-medencei középső) neolitikus kultúra-komplexum kései szakaszában, az i. e. 6. évezred végén az addigi nagyobb régészeti egységből vált ki.^[1]

Négy korszakra osztható:

• A korszak = ősi bükki kultúra
• AB korszak = preklasszikus bükki kultúra
• B korszak = klasszikus bükki kultúra
• C korszak = fiatal bükki kultúra

A kultúra emberei obszidiánt bányásztak, feldolgozták, és kereskedtek vele. Folyómedrek teraszaira építették településeiket, és voltak magasabban fekvő településeik is. Gyakran választottak barlangokat lakhelyül. Az újkőkori Közép-Európában nekik volt a legfejlettebb a keramikájuk – nagyon vékony falú, alaposan kiégetett edényeket készítettek, sárga, fehér vagy piros díszítéssel ékesítették.

A Domica-barlang a bükki kultúra legfontosabb helyszíne, ezt az ott talált bőséges leletanyag bizonyítja.

A bükki kultúra hirtelen ért véget, ennek okai a mai napig vitatottak.

A mai Szlovákia keleti területén talált leleteket a zselízi kultúrába sorolják.

A mai Magyarország területén a Baradla-barlangban találták meg a bükki kultúra nyomait. A régészek csontvázakat, kőből és csontból készült eszközöket, valamint a barlangba épített cölöpkunyhók maradványait tárták fel. A halottakat arccal lefelé, behúzott térddel, kővel a tarkójukon temették. A bükki kultúrára jellemző gömbölyded cserépedényeiket korong nélkül készítették az itt élők, a vonaldíszeket pedig csontfésűvel karcolták beléjük, majd a rovátkákat festékfölddel színezték.^[2]

A bükki kultúra elterjedési területe a Bükk hegységen kívül az Alföld északi szegélyén, különösen a folyók mentén gyakori, de jelentős településeit találjuk a Nyírségben is. E kultúra kisugárzása nyugat felé egészen a Duna vonaláig tart, délen pedig még a szerb területeken is észlelhető.

A kultúrában a vonaldíszes stílusjegyek lépnek fel. A Bükk hegységtől távolabbi területeken a vonaldíszes kerámia jut túlsúlyra (protobükknek nevezett anyag). Az Alföld északkeleti részén pedig a fiatalabb és az idősebb vonaldíszes kerámia teljesen össze­kevert stíluselemei az uralkodók. A tiszai kultúra és a bükki kultúra érintkezési zónájában gyakori a stíluskeveredés.

A bükki kultúra településeinek nyomait találták a Szlovák karszt és a Szepesség területén (itt a zselízi kultúrával együtt Poprád-Matejovce, Gánóc, Zsigra–Dreveník térségében) és Sáros régióban; távolabb előbb magasabban fekvő területen (Nagyszalánc, Nagysáros valamint a kultúra emberei által kedvelt barlangokban, mint pl.: Baradla–Domica-barlangrendszer, Pelsőcardó, Jászói-barlang, Ördög-árok. A Domica-barlangban többek között a kultúra szénrajzait is megtalálták a falakon. Elszigetelten találtak leleteket Délnyugat-Szlovákiában is (Berencs, Felsőelefánt, Sáró).

A bükki kultúra elsősorban a gazdagon díszített fazekastermékeiről ismert. Kelet-Szlovákia területén mintegy 120 lelőhelye van a kultúrának.

Az északi (Samborozec-csoport) és délkeleti (Szakálhát-csoport) hatásai jelentették a bükki kultúra végét, melynek Kisráska határában találták bizonyítékait. Ezek a leletek a poszt-bükki kultúra zempléni típusa elnevezést kapták.

• Korek József – Patay Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum, Budapest, 1958. (Régészeti Füzetek Ser. II, 2.) 1–53. old.
• Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958–1959. 19–52. old.

• A bükki kultúra – szlovákul

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bukovohorská kultúra című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.