A bundás boglárka (Polyommatus admetus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában honos lepkefaj. Egyéb elnevezése: barna boglárka, barnabundás boglárka.
Megjelenése
A bundás boglárka szárnyfesztávolsága 3-3,4 cm. A hím és a nőstény szárnyainak felső oldala egyaránt sötétbarna, rajzolatuk nincs (a nőstény hátsó szárnyán néha halvány narancsvörös szegélyfoltsor lehet). A hím elülső szárnyainak tövét és közepét sűrű, bundaszerű, barna szőr borítja. A rojt szintén barna. A szárnyak fonákja halványbarna, a nőstény esetében világosabb árnyalatú. A rokonainál látható vörös szegélyfoltsor hiányzik (a nősténynél ritkán részlegesen megmutatkozhat), csak a belső ívfoltok és a külső pötty barnás árnyéka található. A beljebb húzódó fekete (vagy sötétbarna)-fehér szemfoltsor élesen kirajzolódik. A elülső és hátsó szárny sejtjéban V vagy ív alakú barna folt látszik. A hátsó szárnyon ritkán részleges fehér csík lehet.
Petéje lapított, fehér színű, felszínét sűrűn borítják a szemölcsök/kiemelkedések.
Hernyója zöld, bársonyos szőrű, hátán sötétzöld, oldalán fehér és vöröses csíkkal.
Hasonló fajok
Hasonlíthat hozzá a csíkos boglárka vagy a csipkés boglárka.
Elterjedése
A Balkánon (elterjedésének északi határa Magyarországon van) és Törökországban honos. Magyarországon csak az Északi-középhegységben (a Naszály, a Cserhát, a Tornai-, a Gömöri- és az Aggteleki-karszt) él. Állományai szigetszerűek, de azon belül nagyobb számban előfordulhat. Egykor Budapest környékén is előfordult, de kipusztult.
Életmódja
Meszes talajú száraz sztyepprétek, sziklalejtők, ritkás bokorerdők, legelők lepkéje.
Évente egy generációja repül június elejétől augusztus közepéig, a rajzás csúcsa július elejére esik. A nőstény homoki baltacimra, takarmánybaltacimra vagy lednekfajokra rakja egyesével a petéit. Petéje, illetve ki nem kelt hernyója áttelel és május végén, június elején bebábozódik.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Kapcsolódó cikkek
Források
.jpg)
.jpg)
