Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Breszti erőd
Ország	Fehéroroszország
Mai település	Breszt
Épült	1836
Elhelyezkedése
Breszti erőd Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 52° 05′ 00″, k. h. 23° 39′ 10″52.083333333333, 23.65277777777852.083333°N 23.652778°EKoordináták: é. sz. 52° 05′ 00″, k. h. 23° 39′ 10″52.083333333333, 23.65277777777852.083333°N 23.652778°E
Breszti erőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Breszti erőd témájú médiaállományokat.

A breszti erőd (oroszul Брестская крепость [bresztszkájá kréposzty]) – egy történelmi nevezetességű erőd Fehéroroszországban, Bresztben. Korábban breszt-litovszki erőd néven is ismerték. A Nyugati-Bug és a Muhavec folyók egybefolyásánál levő szigeten található. A városközpontból a Maserav sugárút vezet az erődhöz, mely ma történelmi emlékhely és egyben idegenforgalmi nevezetesség. A szigeten található citadellát három oldalról további erődítések védik (északról a Kobrini, nyugatról a Tereszpoli, délről a Volhíniai-védvonal).

Megépítésének gondolata már Napóleon 1812-es hadjárata után felmerült. Az erődöt a cári kormányzat építtette 1833–1838 között Karl Opperman tervei alapján. Az erőd építése miatt a városnak is arrébb kellett költöznie mai helyére. A századfordulón modernizálták. Az első világháború során 1915. augusztus 13-án foglalták el a németek. 1918. március 3-án itt írták alá a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország a breszt-litovszki békét. A lengyel–szovjet háború során kétszer is gazdát cserélt, majd a rigai szerződéssel (1921) Lengyelországhoz került. 1930-ban a lengyel választások után számos ellenzéki politikust börtönöztek be az erődben. 1939 szeptemberében a lengyel helyőrség Konstanty Plisowski és Franciszek Kleeberg vezetésével 2 napig védte a Heinz Guderian vezetésével támadó németek ellen, akik a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták az erődöt a Szovjetuniónak.

A Szovjetunió elleni támadás során az előrenyomuló német csapatok az első napon (1941. június 22.) körülzárták az erődben levő határőröket. Az erődöt egy héten belül bevették, de a katakombákban csaknem egy hónapon át (július 20-áig) kitartottak a túlerőben levő támadók ellen, akik csak rendkívül heves harc és nagy áldozatok árán tudták bevenni az erődöt. A védők közül csak néhányan maradtak életben. 1965. május 8-án az erőd megkapta a hősi címet (крепость-герой), egyetlen erődként a hős városok közül és egyben a Lenin-rendet is. 1971. szeptember 25-ére készült el az emlékműkomplexum.

A Maserov sugárút végénél nyílik az erőd főbejárata, mely ötágú csillagot formáz. Innen a citadella központjához vezet az út, ahol örökláng lobog egy hatalmas dombormű előtt, mögötte 100 m magas obeliszk magasodik. A tér helyén állt egykor a Fehér palota, amely teljesen elpusztult az ostrom során. Hangszórókból a Szent Háború indulója (Szvjascsennaja vojna)^[1] és a június 22-i rádióközlemény^[2] hallatszik, melyet Levitan olvasott be. Az citadella északi épületében a hősök múzeumát rendeztek be, a déli bástyákon nyíló kapuk pedig a Nyugati-Bug partjára vezetnek. A bástyákat eredeti, golyó-lyuggatta állapotukban hagyták meg mementóként, leghíresebb közülük a Holmi-kapu (Holmszkije vorota). Egy kis hídon át a szomszédos Beresztje régészeti múzeumba vezet az út, mely a város középkori elődjének maradványait mutatja be.

A CNN tévécsatorna szerint a világ 11 legrondább emlékműve.^[3]

• A breszti erőd – háborús film, amelyet 2010-ben forgattak. Rendező: Alekszander Kott^[4]

• Fényképek, leírás (oroszul) Archiválva 2009. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az emlékhely hivatalos honlapja (oroszul)