PROFILPELAJAR.COM

	Botoșani megye
	Botoșani megye címere
	Adatok
Ország	Románia
Régió	Moldva
Megyeszékhely	Botoșani
Jelzés	BT
Terület	4986 km²
Körzethívószám	(+40) 231
	Népesség
Népesség	392 821 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	91 fő/km²
	Térkép
	Megyei tanács weboldala; Prefektúra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Botoșani megye témájú médiaállományokat.

Botoșani (magyarul: Botos,^[2] magyarosan: Botosán^[3] vagy Botosány^[4]) megye Romániában, Moldva északkeleti sarkában található. Közigazgatási központja a 107 000 lakosú Botoșani.

Földrajz

Románia északkeleti szélén fekszik, a Moldvai-fennsíkon(wd). Ukrajnával és Moldovával határos. A Szeret és Prut folyók között található; ez utóbbi képezi az országhatárt Moldova felé. Csak két belföldi megyével szomszédos: nyugaton Suceava megye és délen Iaşi megye. Területe 4986 km2, ezzel a 41 romániai megye közül a terület nagysága szerinti 29. helyen van.^[5]

A megye északi részét a Jijia-medence dombvidéke foglalja el, keleti része a Prut ártéri síkságához tartozik, nyugaton a Szeret folyót magas teraszok kísérik, melyek a Suceavai-dombvidék délkeleti feléhez tartoznak. Gyakoriak a lepusztult lejtőformák, suvadások, sárfolyások. Legmagasabb pontja a Iaşi megye határa melletti Dealu-Mare (Tudora) - 587 (vagy 593) méter, legalacsonyabb pedig a Prut völgyében fekvő Santa Mare - 57 méter.^[5]^[6]

Vízhálózata északnyugati-délkeleti irányú, nyugaton a Szeret, keleten a Prut csapolja le. A megye területének 88%-a a Prut vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. A Szeret a megye nyugati határát képezi 107 kilométernyi hosszúságon. Bal oldalról számos 15 kilométernél rövidebb mellékvize van: Molniţa, Valea Huţanilor, Bahna, Vorona stb. A Prut északon és keleten 194 kilométeren határolja a megyét. Jobb oldali mellékfolyói: Ghireni (21 km), Volovăţ (45 km), Başeu (106 km), Corogea (29 km), Jijia (a megye területén 121 km).^[6]

Éghajlata mérsékelt kontinentális, 8-9,5 °C közötti évi középhőmérséklettel. A legmagasabb hőmérséklet 39,4 °C, a legalacsonyabb -32,5 °C volt.^[6]

Ásványkincsei közül legjelentősebb a finom kvarchomok (Miorcani, Hudeşti, Suharău és Bajura körül), gipsz (Păltiniş és Crasnaleuca), kén (Prăjeni). andezittufa (Hudeşti).^[5] Területének 10%-át erdő borítja, főleg tölgy, gyertyán, juhar, kőris, szil fajokkal.

Népesség

A népesség alakulása 1930 és 2021 között

Lakosok száma	351 780	385 236	428 050	452 406	451 217	461 305	452 834	412 626	392 821
	1930	1948	1956	1966	1977	1992	2002	2011	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámláláskor a megye 412 626 főnyi lakosságának 94,1%-a román, 1,0%-a roma volt, és 38 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magukat csángóknak valló lakosok száma kevesebb mint 3 fő volt; ilyenkor a statisztikai intézet a pontos adatot nem teszi közzé.^[7]

A népesség 2020. január 1-jén 456 130 fő volt.^[8]

Gazdasága

Botoşani megye lakossága túlnyomórészt a mezőgazdaságban dolgozik. (A foglalkoztatottak 53,9%-a a mezőgazdaságban, 18,1%-a az iparban, 10,9%-a kereskedelem és szolgáltatások területén, 4,85% az oktatásban, 3,5% az egészségügyben). A megye területén 14 635 hektár legelő, 1690 hektár szőlőültetvény, 2559 hektár gyümölcsös található; emellett zöldségeket és ipari növényeket is termesztenek. Az állattenyésztés tekintetében az ország legnagyobb megyéi között van.^[9]

Iparágai: textil-, ruházati- és élelmiszeripar, elektromos berendezések alkatrészeinek gyártása, kaucsuktermékek gyártása, bútoripar.^[9] 1978-ban adták át a Szovjetunióval közösen épített Stânca-Costești vízierőművet(wd), amely Románia legnagyobb vízerőműve.^[10]