A Lengyel–Litván Unió idején a lengyel koronához tartozott.[5] Virágkorát 14. és 15. században élte, királyi városi státusának köszönhetően. Élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. A 16. század közepéig az egyik legnagyobb lengyel város volt.[6] A 17. századtól fejlődése megtorpant, de így megőrizhette középkori városképét. Ma egy kis, festői turistaváros.[7] számos műemlékkel.[3] Néhány fém- és fafeldolgozó üzem is működik a településen, és van vasútállomása is. A város védőszentje 2007 óta az 1997-ben szentté avatott Szent Hedvig (lengyelül:Jadwiga Andegaweńska), a város egyik jótevője, 14. századi lengyel királynő, aki az Anjou-ház magyar királyi ágából származott.
Etimológia
A történelmi forrásokban neve többféle alakban maradt fenn: Beyech, Begech, Begecz, Begesz, Beyecz, Beecz, Beycz, Byecz vagy Beiech.[8] Neve legkorábban 11. századi dokumentumokban fordul elő.[9] A 12–14. századokban leginkább a Biejecz formában találkozhatunk vele a forrásokban. Konrád lengyel fejedelemnek a német lovagrendet behívó oklevelében (1228) a város neve Beze alakban szerepel. A 13. században jelent meg a Biejcz forma, ami aztán fokozatosan állandósult, majd a mai Biecz-re rövidült.
Kazimierz Rymut és más nyelvészek szerint a név egy régi szláv Biejek személynévből, illetve ennek birtokos esetéből ered, ilyen nevű személy tulajdonában lehetett a vidék.[10] Történtek kísérletek a városnév levezetésére a Benedykt keresztény személynévből, a Beszkidek hegység nevéből, de ezek nem bizonyultak sikeresnek. Rengeteg más elmélet, elképzelés is volt a város nevének eredetére, egyesek a Ptolemaiosz által említett, a Kárpátokban élő Biessi törzs nevével hozták összefüggésbe, mások a legenda szerint itt tevékenykedő Becz rablóvezérrel rokonítják a nevét, de voltak (sikertelen) kísérletek Bécs magyar nevével való egyeztetésére is.[11]
Földrajz
Biecz Lengyelország délkeleti részén, az Északi-Kárpátok előterében, a Beszkidek hegyei közötti átjáróban, a gorlicei völgyben fekszik, 35 kilométerre Szlovákia és 100 kilométerre Ukrajna határától. A város területe a 2009. január 1-i adatok szerint 17,71 km²[12] A Ropa folyó eredetileg a városközponton át folyt, de a vasútépítés miatt elterelték, és ma a vasúttal nagyjából párhuzamosan a városközponton kívül halad. A dombos környezetben a városban jelentős szintkülönbségek vannak: legmagasabb pontja 369 méteren, legmélyebben fekvő része pedig 243 méteren van a tengerszint felett. A folyó jobb partján korábban kisebb kőolajkutak működtek, ma már nem termelnek.
A város 1138–1314 között a „Krakkói földnek” nevezett történelmi egységhez tartozott, amiből később a krakkói vajdaság lett. 1975-1998 között, amikor Lengyelországnak 49 vajdasága volt, Biecz ezek a közül a Krosno központú egységhez tartozott. 1999-től, amikor Lengyelország vajdaságainak számát 16 nagyobb, történelmileg is megalapozott egységre csökkentették – egyben igazodtak az EU NUTS követelményeihez is – Biecz Krakkóval együtt a Kis-lengyelországi vajdaságba került.
Az éves átlaghőmérséklet a városban 6 °C. A júliusi napi maximumok átlaga 17 °C, a januári napi minimumok átlaga −5 °C. Az éves csapadék átlaga 900 mm. A hótakaró évente átlag 100 napig tart ki, átlagos vastagsága 15 cm.[15]
A környező falvak és városok
A következő táblázatokban a legközelebbi falvak, illetve városok szerepelnek a megfelelő irányban Biecz városától:
Biecz három, a lengyel közigazgatásban alkalmazott úgynevezett „kiegészítő önkormányzati egységre”, kerületre oszlik.[16] Ezek a következők:
1. számú egység, a tulajdonképpen belváros, a következő utcákkal és közterületekkel: Ariańska, Barianów-Rokickich, Binarowska, Bochniewicza, Grodzka, Grunwaldzka, Harta, Kazimierza Wielkiego, Kolejowa, Kromera, Królowej Jadwigi, Krzemińskiego, Ligęzów, Nęckówka, Parkowa, Piekarska, 3 Maja, Podwale, Potockiego, Reformacka, Rynek, Skłodowskiej, Słoneczna, Tumidajskiego, Tysiąclecia, Wapniska és Węgierska (azaz Magyar utca),
2. számú egység, a folyón túli terület, a következő utcákkal: Belna Dolna, Belna Górna és Załawie,
3. számú egység, az északkeleti külváros, a következő utcákkal: Przedmieście Dolne és Przedmieście Górne.
Városrészek
A hivatalos felosztás mellett a városban élénken élnek a kis történelmi városrészek nevei az ezeken alapuló felosztás. Ezek a következők:
Miasto: a korábban fallal körülhatárolt belváros; a falnak már csak a maradványai láthatók;
Podwale: „Váralja”, a várfalakhoz kívülről csatlakozó terület;
Załawie: a Ropa folyó jobb partja, a Korczyna faluval határos részen;
Belna Dolna: A Ropa folyó további jobb oldali partja a 2. kerületben;
Belna Górna: a Belna Górna utca vidéke a 2. kerületben;
Przedmieście Dolne: a Przedmieście Dolne (Alsó előváros) és Kazimierz Wielki utcák menti település-rész;
Kurpiel: Przedmieście Górne-nak is nevezik (Felső előváros), a Przedmieście Górne utca mentén;
Osiedle Górne: „Felső település” a Tysiąclecia, Skłodowska, Królowa Jadwiga, és Słoneczny utcák mentén;
Nęckówka: A Felső településen kívüli, főleg mezőgazdasági terület;
Wapniska: a Jan Bochniewicz utca környéke;
Harta: a Harta utca környéke.
Történelem
A Tanácsosok tornya
Az első települések emlékeit Biecz városából és környékéről az újkőkorszakból tárták fel, i. e. 4500 körüli datálással. A késő bronzkorban és a korai vaskorban a lausitzi kultúra virágzott ezen a területen.[17] Az 1961-es ásatások során a vár területén kerámiamaradványokat és 2–5. századi, római és bizánci érméket találtak, ami azt jelzi, hogy az itteni kereskedelmi útvonalak ebben az időszakban is használatban voltak.
A hely első említése Merseburgi Thietmar krónikájából (1012–1018 körül) ismeretes. A mai városközpont közelében lévő dombon a 13. században egy 9. századi erődítmény helyén jelentősebb várat emeltek, Biecz három ilyen jellegű építménye közül az elsőt.[18] 1243-ból és 1257-ből származó dokumentumokból két várnagy (Castellanus) neve ismeretes: Nicolaus de Beycz és Bronisius de Begech.[19] A vár stratégiai jelentőségét az adta, hogy a lengyel határ közelében, a Magyarországra, illetve a Vörösoroszországba vezető utak kereszteződésében épült.
Egy Prágában 1303. március 24-re keltezett dokumentum szerint II. Vencel cseh király a várost Jan Muskata krakkói püspöknek adományozta, cserébe azért a területért, ahol később Nowy Sączot alapították.[19] 1306 őszén a vár és a város tulajdonjoga I. Ulászló lengyel királyra szállt.[18] Ettől kezdve a város és környéke a lengyel korona ellenőrzése alatt volt. I. Ulászló 1311. szeptember és 1312. április között innen irányította a Lengyelország egyesítésére irányuló hadjáratát.[22] A várost ebben az időben Lengyelország fővárosának tekintették.
A város korai erődítményei földvár-jellegűek voltak. A 14. században azonban már álltak a kőfalak, mert II. Ulászló lengyel király egy fennmaradt dokumentum szerint 1399-ben minden egészséges férfit kirendelt azok megerősítésére. A 16. és a 17. században tovább terjeszkedtek az erődítmények, tizenhét tornyot is építettek.
Biecz aranykora
Nagy Kázmér király, aki sokat tett Biecz gazdasági felvirágzásáért
Nagy Kázmér élénk érdeklődést mutatott a város ügyei iránt. 1361-ben utasítást adott hivatalos mérlegek felállítására, textilüzemek építésére, és egy sor vásár megtartását kezdeményezte, amelyek mind fontos bevételi forrássá váltak. A város minden vállalkozásának adómentességet biztosított, ugyanakkor jövedelemhez juttatta a várost a környező falvakból.[23]
A Jagellók idején a város sok kiváltságban részesült és virágzása folyamatos volt. Az uralkodók támogatása és a város kedvező földrajzi helyzete biztosították a gyors növekedést. IV. Kázmér lengyel király idején megépült az első városi vízellátó hálózat. 1372-ben I. Lajos magyar és egyben lengyel király úgy rendelkezett, hogy a Magyarországról Lengyelországba és azon keresztül Vörösoroszországba irányuló áruszállítmányoknak útba kell ejteniük Biecz városát, és adójukat ott kell megfizetniük.[23]
A gazdasági fejlődés gyors népességnövekedést eredményezett. A 14. század végére Biecz Lengyelország legnagyobb városa lett, lakossága – az elővárosokat is beszámítva – meghaladta a 3000 főt. A 14. században már szoros kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a város Bártfával. Közigazgatási és igazságszolgáltatási központként működött, várnagy székhelye volt.[24] A 14. század második felétől városi és területi bíróságok is működtek itt. Krakkó és Nowy Sacz mellett Bieczben is működött az úgynevezett magdeburgi városjog alapján létrehozott felső bíróság. Körzetéhez a 17. században 11 város és 264 falu tartozott. A városban három vár volt, és királyi székhelyet is kialakítottak. Mind a Piast, mind a Jagelló-dinasztia királyai gyakran tartózkodtak itt. A rajta átvezető kereskedelmi utak révén a város fontos gazdasági központ volt.[25] A legfejlettebb kereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal ápolta. A városon keresztül vezetett a magyar borok útja a tokaji borvidékről Lengyelország belseje felé. Az értékes szállítmányokat gyakran támadták meg rablók, ezért fontossá vált a közrend biztosítása. A város bíróságai a rablókra súlyos ítéleteket szabtak ki, kivégzésük előtt kínzásoknak vetették alá őket, holttestüket pedig közszemlére tették az utak mentén.[26] Biecz hóhérai híresek lettek szakmájukban, és a környező településeken is vállaltak kivégzéseket jó fizetségért. 1450-ből fennmaradt pénzügyi adatok szerint ilyen munkát végeztek abban az évben Jasło, Rymanów, Dukla, Dębowiec, Rzeszów, és Wojnicz városokban.
A kereskedelem mellett a városban gyorsan fejlődött a kézműipar is.[27] A 14. században már 30 féle kézműves-tevékenység folyt a városban, közülük kiemelkedtek a textilipar különböző ágai, mint az ágyneműgyártás.
Számos középület és magánház épült a városban a 15. és a 16. században.[28] 1395. július 25-én Hedvig lengyel királynő rendeletet bocsátott ki a Szpital św. Ducha (Szentlélek kórház) felépítéséről, aminek működését teljes egészében adóbevételekből finanszírozták.[29]
Az évek során több templom épült a városban, legnagyobb számuk egyszerre hét volt. A legnagyobb körülük a Kościół Bożego Ciała, aminek a legrégebbi fennmaradt épületrészei 1480-ból származnak, de a fennmaradt dokumentumok szerint építését már 1326-ban megkezdték. A főhajót 1519-ben fejezték be, a főoltár 1604-ben készült el.
A városháza eredeti harangtornya 1569-ben épült, az épület többi része 1569 és 1580 között, mégpedig Marcin Kromer nagykereskedő adományaiból. A harangtoronyból hangzik el azóta is naponta négyszer a Hejnał Mariacki(en) (magyarul Szűz Mária hajnala, a magyar „hajnal” szóból ered) nevű hagyományos trombitaszóló.[30] A Dom Barianów-Rokickich 1523-ban épült. Tulajdonosa Marcin Kromer volt és patikaként szolgált a 17. századig.
Biecz királyi város és közigazgatási, igazságügyi, katonai központ maradt a 12. századtól egészen 1783-ig. A 17. században Bieczhez tartozott három vár, a királyi udvar, királyi rezidenciák, további tizenegy város és 264 falu. A királyi rezidenciák használatban maradtak egészen II. János Kázmér lengyel király idejéig.
1505-ben Sándor lengyel király tovább erősítette a kereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal. A Bieczen keresztül haladó magyar export a tokaji bor mellett vasat, rezet, ólmot, sót, gyapjút foglalt magába. Kezdetben a magyar bor túl drága volt, ezért csak a leggazdagabbak tudták megvásárolni, de idővel szélesebb körben is elterjedt a fogyasztása és egyre nagyobb mennyiségben vásárolták. Egy 1618-as adat szerint a Nagy Kázmér által épített pincékben 331 hordó magyar bor volt.
Biecz 1617 körül Georg Braun and Franz Hogenberg ábrázolásában
A gazdasági fellendülés nyomán növekedett a műveltség megbecsülése is. 1528-ban új iskolaépület nyílt.[31] A 15. és a 16. századokban a 150 fiatal tanult a városból a krakkói Jagelló Egyetem elődjén, amit akkor krakkói akadémiának neveztek.[32] A diákok nagy része visszatért Biecz városába tanulmányainak elvégzése után.
A 17. század közepétől kezdve a város hatalma, gazdasága háborúk, tűzvészek, természeti katasztrófák nyomán hanyatlásnak indult. Ebben nagy szerepet játszottak a svéd háborúk – az északi csapatok még ezt a déli lengyel várost is felégették. Az egyik legfontosabb oka a hanyatlásnak azonban a kereskedelmi utak megváltozása, és a magyar borkereskedelem fokozatos megszűnése volt.[34]
1770. április 4-én egy lengyel parancsnok 100 fős lovasságával egy sokkal nagyobb orosz egységet támadott meg a közelben. Veresége nyomán az oroszok üldözőbe vették, és elfoglalták, kifosztották Biecz városát.
Biecz virágkora végérvényesen elmúlt 1772-ben, Lengyelország első felosztásával, amikor a város osztrák uralom alá került. 1776-ban a Habsburgok eladták a várost a Siemieńscy családnak, ezzel végleg a múlté lett a városi királyi státusza. 1783-ban megszűnt Biecz közigazgatási körzete. 1815 és 1840 között le is bontották a városházának azt a részét, ami e körzet igazgatását szolgálta.
1787-re a kereskedelem annyira lehanyatlott, hogy a céhek száma mindössze nyolcra csökkent. A megmaradók közül a legfontosabb a fonók céhe lett, mintegy 30 műhellyel, és a cipészeké, tizennégy műhellyel, de hamarosan az utóbbi is megszűnt az ipari cipőtermelés beindulásával.
Biecz újabb gazdasági fellendülése egészen a 19. század második feléig váratott magára. Ekkor kőolajat találtak Biecz területén, aminek a kitermelése és feldolgozása újra gazdaságot hozott a városba. 1879-ben kezdett működni az első olajkút. Hamarosan számos újgazdag élt már a városban; egyikük, Jan Bochniewicz atya létrehozott egy jótékony szervezetet, ami az általa felajánlott összeg kamatából a város ötven legszegényebb lakosát támogatta. Ez az alapítvány egészen 1958-ig működött. 1882-ben megépült Biecz első vasútállomása, 1889-ben megnyílt az első hitelintézet. 1891-ben új iskola épült, 1912-ben pedig egy leányiskola jött létre. A 19. század második felében már kezdtek felfigyelni a régi építészet értékeire, a műemlékekre, és megindult a védelmükre irányuló munka. Biecz hamarosan a történészek és építészek, műemlékvédők érdeklődésének középpontjába került.
1903. május 12-én azonban hatalmas tűzvész keletkezett a városban, ami az épületek felét elpusztította. A feljegyzések szerint elpusztult húsz zsidó üzlet, harminc katolikus ház, az adószedő hivatala, egy gyógyszertár, az újonnan épült zsinagóga, és a régi városháza egyaránt. Összesen 600 lakos maradt fedél nélkül.[35]
A tűzvész áldozata lett az 1898-ban épült és Tadeusz Kościuszkoról elnevezett közkönyvtár is, ami addigra eleven kulturális központtá is vált. Ezt az épületet is hamarosan helyreállították, és 8000 kötetet helyeztek el benne.
Biecz 1905 körül, a nagy tűzvész után
1914-1990
Az első világháború a város területét közvetlenül nem érintette, de a gorlicei áttörés áldozatai számára a közvetlen környéken öt nagy hadi temetőt kellett létesíteni.
A két világháború közötti időszakban újra növekedésnek indult a város, számos társadalmi szervezet létesült, mint a Związek Młodzieży Polskiej (Lengyel Ifjúsági Unió, 1920) és a Towarzystwo Przyjaciół (Barátok Társasága, 1938). A Barátok Társaság hozta létre a Muzeum Ziemi Bieckiej (Bieczi földek Múzeuma) intézményét.
1934-ben a Ropa folyó addig soha nem látott méretű áradása elmosta a vasúti töltéseket és a folyó menti házakat.
A második világháború kitörése véget vetett a kulturális élet virágzásának. A háború nagy veszteségeket okozott a városban és környékén. A még jobban érintett Jasło városából a lakosság nagy részét Bieczbe telepítették át, így a lakosság száma 1944-re 5973-ra nőtt.
1942–1943 folyamán a megszálló német erők a zsidó lakosság nagy részét meggyilkolták. 1942-ben egyetlen alkalommal 200 zsidót végeztek ki nyilvánosan a város főterén.
A lakosság körében megerősödtek a nacionalista és hazafias érzelmek, sokan csatlakoztak a lengyel ellenállási mozgalmakhoz, a Honi Hadsereghez és a Bataliony Chłopskie (Parasztzászlóaljak) nevű szervezethez, és ezekben aktív partizántevékenységet folytattak.
A második világháború után Bieczben is megkezdődött az újjáépítés. Az első új és helyreállított épületek az oktatás céljait szolgálták, több főiskola és szakiskola létesült. 1949-ben új közkönyvtárat emeltek, 1953-ban pedig körzeti múzeumot nyitottak meg. Az 1970-es években megnyílt új intézmények között szállodák, éttermek, szövetkezeti létesítmények, egészségközpont, óvoda volt. Az 1980-as években 150 családi ház épült.
1950–1953 között felújították és megerősítették a városháza tornyát, a kupolát rézlemezzel borították. Később hozzáfogtak a torony falát borító sgraffito hosszadalmas és költséges helyreállításához is. Számos felújítási és állagvédelmi munkát végeztek a város legnagyobb templomában is.
1955-ben a városháza falán emléktáblát helyeztek el Adam Mickiewicz születésének 100. évfordulója alkalmából. Az 1970-es években emlékműveket emeltek a két világháború áldozatainak. 1989-ben mellszobrot állítottak Macin Kromernek, a város neves polgárának és jótevőjének, halálának 400. évfordulójára.
1990 után
A rendszerváltás után számos restaurációs projekt indult meg. 2000-ben befejeződött a 15. századi harangtorony teljes restaurációja. Számos fontos restaurációs munkát végeztek el a 14. századi Corpus Christi-templomban, többek között 2002-ben restaurálták a főoltárt, 2004-ben Ávilai Szent Teréz oltárát, 2005-ben pedig kicseréltek egy sor fontos tartóelemet.
2001 márciusában alapítványt hoztak létre a Hedvig lengyel királynő által alapított Szentlélek-kórház felújítására. 2005 április 21-étől a városi önkormányzat rendeletére újra bevezették a hagyományos trombitaszólók rendszerét, 2009-től ezt a városháza tornyából folytatták.
2006. június 8-án Szent Hedvig relikviáit körmeneten vitték el azokra a helyekre, ahol a királynő annak idején valószínűleg megfordult.[36]
2007. július 1-én ünnepelte a város megalapításának, a „magdeburgi” városi jogok megszerzésének 750. évfordulóját. 2008. október 16-án megnyílt a várost övező körgyűrű.
Biecz kis város, 5000 fő körüli lakosságával a Kis-lengyelországi vajdaságban is csak a 44. helyet foglalja el. A 14. század elején a városban és környékén a teljes lakosság csak 500 fő körül volt. A város felvirágzásával a 16. század közepére ez a szám 3700-ra emelkedett. Ekkoriban a legnagyobb lengyel városok közé tartozott. A svéd háborúk, nagy városi tűzvészek nyomán a 17. század elejére a népesség körülbelül 1800 főre esett vissza. 1721-ben pestisjárvány tört ki, amit csak 30 lakos élt túl. A második világháborús német megszállás újra népességcsökkenést eredményezett eleinte, majd 1944-ben a környező falvak lakossága a városba menekült, ennek következtében ott 5973 fővel átmenetileg rekordnépesség alakult ki.
A 20. század végén, 21. század elején Biecz lakossága lassan csökkenő tendenciát mutat. A munkanélküliség és a felsőfokú tanulmányok lehetőségének hiánya miatt elvándorlási tendencia érvényesül. A 2007-es népszámlálás szerint a lakosság száma 4575 fő volt, 73-mal kevesebb, mint a megelőző évben.[38]
A lakosság számának alakulása 1815 és 2007 között
A lakosság megoszlása kor és nem szerint 2006-ban
Nevezetességek
A Corpus Christi templom Biecz városábanA magyar apostol-szobrokA Szentlélek-kórház, a legrégebbi kórházépület Lengyelországban
A város hosszú és gazdag története – valamint az is, hogy az újkori ipari fejlődés fő áramlataiból már nagyrészt kimaradt – sok értékes épület keletkezését és fennmaradását tették lehetővé.
Corpus Christi-templom
A lengyelül Kościół Bożego Ciała nevű templom építését a 14. század elején kezdték meg, a lengyel gótika stílusában, annak is az észak-európai „tégla-gótika” változatában. Ez a templom őrzi Szent Hedvig ereklyéit. A templom legrégebbi része a kórus, amit 1480 előtt fejeztek be. A mai főhajó 1519-ben épült az addigi templomhoz, az oltár 1604-ben készült el. Ugyancsak ebben az évben helyezték el a szószéket. Nyolc kápolna is tartozik a templomhoz. A templom mellett áll a harangtorony, ami eredetileg, a 14. században, a vár egyik védő tornya volt, a mészárosok céhének a felügyelete alatt. A harang szintén a 14. századból való, ma már a városi Kromer múzeumban őrzik.
A templom külső falait a 12 apostol szobrai díszítik, amiket magyar mesterek faragtak a középkorban.
Városháza
Az eredetileg szintén gótikus városházát a 16. században átépítették, hogy megfeleljen a Bieczhez tartozó körzet közigazgatási szükségleteinek. Lengyelország első felosztása után azonban a körzet megszűnt, és az épület egyes részei használaton kívül kerültek. A 19. században a keleti szárnyat le is bontották.
A városháza régi harangtornya 1569-ben összeomlott. Újjáépítése 1580-ig tartott. Magassága ma 58 méter, egyben a város legmagasabb épülete. A falakat sgraffito borítja.
A harangtorony díszes csúcsa az 1903-as tűzvészben semmisült meg. Fazsindelyből építették újjá, aztán 1998-ban rézburkolatot kapott. A középkorban a városháza harangtornyából hangzott el naponta háromszor, a kapuk nyitásakor, zárásakor, valamint délben a hagyományos trombitaszóló. Ennek a tradíciónak az első torony összeomlása vetett véget, amikor a trombitás is meghalt. 2005-ben felújították a hagyományt, és azóta minden délben újra elhangzik a trombitajáték.
A torony alsó részében a középkorban börtön volt. Ma itt múzeum van, ahol láthatók a régi rabok feliratai a falakon, valamint középkori kínzóeszközök.
Szentlélek-kórház
Hedvig lengyel királynő 1395 július 25-én adott utasítást a kórház felépítésére. Az építkezés költségeire adóengedményeket adott, a működési költségekre pedig birtokadományokkal állandó jövedelmeket biztosított.
A 18. században a kórházhoz csatlakozó templomot lebontották, a 19. században a kórház épületét is felújították. Egészen 1950-ig szolgálta a szegények ápolását, ekkor bentlakásos fiúiskolának alakították át. Egy új iskola elkészülte után az épületet magára hagyták. A restaurációs munka csak az 1980-as években indult meg, de aztán a politikai események miatt ez is abbamaradt. Ma csak a falak és az állagvédő tetőzet látható.
Vár
Biecz történelme során három vár (kastély) is volt a területén; mára csak az egyiknek a romjai maradtak fenn. A második a ferencesek temploma helyén volt, a harmadik pedig a kórház területén.
A gótikus királyi várkastély romjai a várhegy tetején vannak. Ez az épületegyüttes a 13. században épült kőből egy korábbi szláv erődített település helyén. Az egész hegyet védőfallal vették körül. Az északi kaput torony és híd védte. A déli fal alatt folyt a Ropa folyó.
A vár már a 15. században elvesztette katonai jelentőségét. 1475-ben IV. Kázmér lengyel király elrendelte a lebontását. Köveit széthordták, már csak az alapjai láthatóak.
↑Franciszek Leśniak, Król i jego miasta w województwie krakowskim (od wieku XVI do pierwszej połowy XVIII), w: Dwór a kraj. Między centrum a peryferiami władzy, Kraków 2003, s. 148.
↑Produkcja i wymiana towarowa Biecza w XVI i XVII w. (lengyel nyelven), 79–156. o. (1968)(lengyelül)
↑Dokumenty dotyczące budowy i uposażenia szpitala św. Ducha w Bieczu opublikował w całości S. Kuraś; I. Sułkowska-Kuraś, Zbiór dokumentów małopolskich, cz. IV, Wrocław 1969, nr 1121, 1124
↑F. Bujak, Materiały do historii miasta Biecza, Kraków 1914, Nr 170 (lengyelül)
↑Słownik historyczno-geograficzny województwa krakowskiego w średniowieczu, opracowali Z. Leszczyńska-Skrętowa i F. Sikora, Wrocław 1980 cz.I z. 1 s. 81-82 (lengyelül)
↑Bank Danych Regionalnych. Central Statistical Office (Poland). [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 2.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Biecz című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Historia Biecza című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Slawska:Ślawska, G.. Związki z Bieczem Królowej Jadwigi (lengyel nyelven) (1997)
↑Slawski:Ślawski, Tadeusz. Biecz i okolice (lengyel nyelven) (2005). ISBN 83-86744-97-9
American politician (1828–1890) Samuel J. RandallRandall c. 1865–8029th Speaker of the United States House of RepresentativesIn officeDecember 4, 1876 – March 3, 1881Preceded byMichael C. KerrSucceeded byJ. Warren KeiferLeader of the House Democratic CaucusIn officeMarch 4, 1869 – March 3, 1871Serving with William E. NiblackPreceded byGeorge S. Houston (1861)Succeeded byWilliam E. Niblack (1873)Member of theU.S. House of Representativesfrom Pennsylv...
جزء من سلسلة مقالات حولمدرسة فرانكفورت أعمال مهمة العقل والثورة ديالكتيك التنوير الأخلاقيات الدنيا الإنسان ذو البعد الواحد الديالكتيك السالب نظرية الفعل التواصلي منظرون ماكس هوركهايمر ثيودور أدورنو هربرت ماركوزه والتر بنيامين زيغفريد كراكاور فريدريخ بولوك فرانتس نويم...
5th Lieutenant Governor of Washington Charles Edward CoonCoon in 19075th Lieutenant Governor of WashingtonIn officeJanuary 11, 1905 – January 13, 1909GovernorAlbert E. MeadPreceded byHenry McBrideSucceeded byMarion E. Hay Personal detailsBorn(1842-03-15)March 15, 1842Allegany County, New York, U.S.DiedAugust 1, 1920(1920-08-01) (aged 78)Port Townsend, Washington, U.S.Political partyRepublicanSignature Charles Edward Coon (March 15, 1842 – August 1, 1920) was a Republican...
Adolfo IIIAssedio di Damiettaconte di BergStemma In caricaprima del 1189 - 1218 PredecessoreEngelberto I SuccessoreErmengarda Nome completoAdolfo di Berg Nascita1175 circa MorteDamietta, Egitto, 7 agosto 1218 PadreEngelberto I MadreMargherita di Gheldria ConsorteBerta di Sayn FigliErmengarda Religionecattolico I crociati alle prese con la torre di Damietta, Egitto Adolfo III di Berg (in tedesco: Adolf III. von Berg; 1175 circa – Damietta, 7 agosto 1218) è stato un nobile tedesco, qua...
Cette page concerne l'année 1984 (MCMLXXXIV en chiffres romains) du calendrier grégorien. Pour les autres significations, voir 1984 (homonymie). Chronologies 24 janvier : lancement du premier Macintosh.Données clés 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987Décennies :1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010Siècles :XVIIIe XIXe XXe XXIe XXIIe Chronologies thématiques Art Animation asiatique, Architecture, Arts plastiques (Dessin, Gravure, Lithograph...
Name used by the ancient Greeks to refer to non-Greek people This article is about the Greek exonym for certain non-Greek peoples. For other uses, see Tyrrhenian (disambiguation). Tyrrhenians (Attic Greek: Τυῤῥηνοί Turrhēnoi) or Tyrsenians (Ionic: Τυρσηνοί Tursēnoi; Doric: Τυρσανοί Tursānoi[1]) was the name used by the ancient Greeks authors to refer, in a generic sense, to non-Greek people, in particular pirates.[2] While ancient sources have been...
For the Monagasque Force Publique, see Force Publique (Monaco). Former gendarmerie and military force Force PubliqueForce Publique soldiers on parade with their Belgian officer in the late 1940sActive1877–1960Allegiance Congo Free State (to 1908) Belgian Congo (1908–1960) Republic of the Congo (1960)TypeColonial armySizec. 17,000 (1914)[1]c. 23,500 (1960)[2]Nickname(s)FPEngagementsCongo–Arab WarWorld War IWorld War IIMilitary unit The Force Publique (French: &#...
Benzodiazepine designer drug Not to be confused with nimetazepam or temazepam. NitemazepamLegal statusLegal status CA: Schedule IV DE: NpSG (Industrial and scientific use only) UK: Under Psychoactive Substances Act Identifiers IUPAC name 7-nitro-3-hydroxy-5-phenyl-1-methyl-1H-benzo[e] [1,4]diazepin-2(3H)-one CAS Number40762-03-6PubChem CID12362353ChemSpider64854354UNIIDFJ6M9363OChemical and physical dataFormulaC16H13N3O4Molar mass311.297 g·mol−13D model (JSmol)Interacti...
ManogruppoRonin (Maya Lopez) contro Elektra e i ninja della Mano, disegni di Leinil Yu UniversoUniverso Marvel Nome orig.Hand Lingua orig.Inglese AutoreFrank Miller EditoreMarvel Comics 1ª app.settembre 1981 1ª app. inDaredevil (vol. 1[1]) n. 174 Editore it.Star Comics 1ª app. it.aprile 1989 1ª app. it. inI Fantastici Quattro n. 7 Caratteristiche immaginarieFormazionevedi sotto La Mano (Hand), è un'organizzazione criminale immaginaria dei fumetti creata...
American mathematician For the South African rugby union player, see Edwin Hewitt (rugby union). For the American architect, see Edwin Hawley Hewitt. Edwin HewittBorn(1920-01-20)January 20, 1920Everett, Washington, U.S.DiedJune 21, 1999(1999-06-21) (aged 79)Seattle, Washington, U.S.Alma materHarvard UniversityKnown forHewitt–Savage zero–one lawScientific careerFieldsMathematicsInstitutionsUniversity of WashingtonDoctoral advisorMarshall Harvey StoneDoctoral studentsKenneth ...
内角平分線定理及逆定理： ∠ α = ∠ β ⇔ D B D C = A B A C {\displaystyle \angle \alpha =\angle \beta \Leftrightarrow {\tfrac {DB}{DC}}={\tfrac {AB}{AC}}} 外角平分線定理及逆定理： ∠ γ = ∠ δ ⇔ E B E C = A B A C {\displaystyle \angle \gamma =\angle \delta \Leftrightarrow {\tfrac {EB}{EC}}={\tfrac {AB}{AC}}} （内）角平分線定理是一個平面幾何定理：三角形一角的内角平分線分割对...
Facility for atmospheric research and prediction For the Canadian folk-rock band, see The Weather Station. Weather station at Mildura Airport, Victoria, Australia. A weather station is a facility, either on land or sea, with instruments and equipment for measuring atmospheric conditions to provide information for weather forecasts and to study the weather and climate. The measurements taken include temperature, atmospheric pressure, humidity, wind speed, wind direction, and precipitation amou...
Overview of and topical guide to the Democratic Republic of the Congo See also: Index of Democratic Republic of the Congo-related articles The Flag of the Democratic Republic of the CongoThe Coat of arms of the Democratic Republic of the Congo The location of the Democratic Republic of the Congo An enlargeable map of the Democratic Republic of the Congo The following outline is provided as an overview of and topical guide to the Democratic Republic of the Congo: Democratic Republic of the Con...
Noachis Terra highland (en) terra (en) TempatGeografiPengukuran5.519 km km () Noachis Terra (Tanah Nuh) adalah wilayah luas (terra) di selatan planet Mars. Noachis Terra terbentang secara kasar antara garis lintang −20° dan −80° dan garis bujur 30° barat dan 30° timur.[butuh rujukan] Eon Noachian ditandai dengan terbetuknya wilayah ini.[butuh rujukan] Pranala luar (Inggris) ESA Science and Technology: Noachis Terra Artikel bertopik Mars ini adalah sebu...
Questa voce o sezione sull'argomento veicoli militari non cita le fonti necessarie o quelle presenti sono insufficienti. Puoi migliorare questa voce aggiungendo citazioni da fonti attendibili secondo le linee guida sull'uso delle fonti. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Frot-LafflyDescrizioneTipocarro armato Equipaggio9 ProgettistaPaul Frot Costruttore Laffly Esemplari1 Dimensioni e pesoLunghezza7,0 m Larghezza2,0 m Altezza2,3 m Peso10 t Propulsione e tecnicaMotorebenzin...
Painting by Jozef Israëls Alone in the WorldArtistJozef IsraëlsYear1881 (1881)MediumOil on canvasSubjectGrief Alone in the World is an 1881 oil-on-canvas painting by Dutch artist Jozef Israëls.[1] Its subject is isolation and death. The painting was exhibited at the 1893 World's Columbian Exposition in Chicago Illinois.[2] Description The painting has been called strong, beautiful and realistic. The scene is a portrayal of death and poverty. The broken-hearted man, and...
.jpg)
.jpg)
