Magyar nevét besenyőkről kapta, akik valószínűleg a szászok beköltözése előtt lakták. Német neve ugyancsak rájuk vonatkozik: Heidendorf a m. 'pogány falu'. Első említésekor a német név latintükörfordításával jelölték: villa Paganica (1332). 1468-ban Bessenyew, majd 1501-ben Heidendorf. Hivatalos úton megállapított román nevének jelentése 'szőlőskert' és hagyományos bortermelésére utal.
Története
Szász szabadfalu volt, a középkorban egyrészt kőfaragóiról, másrészt már bortermeléséről híres. A 16. század elején Petru Rareș moldvai vajda birtokaihoz tartozott. 1541-ben azután tért át a lutheri hitvallásra, hogy plébánosa megházasodott. A Basta-korszak és a 17. század későbbi pusztításai következtében csak 14 család maradt a faluban. 1713-ban 26 szász és 10 román család lakta. 1717-ben a tatárok égették fel. 1750-ben 40 szász és 12 román család élt benne, de román lakóit 1760 körül Naszód vidékére telepítették.
1900-ban 680 lakosából 563 volt német, 93 román, 19 magyar és 5 cigány anyanyelvű; 615 evangélikus, 36 görögkatolikus, 13 református, 11 zsidó és 4 római katolikus vallású. Nem magyar anyanyelvű lakóinak 6%-a beszélt magyarul.
2002-ben 1393 lakosából 1304 volt román, 69 cigány és 13 magyar nemzetiségű; 1262 ortodox, 46 adventista, 44 pünkösdista és 11 református vallású.
.jpg)
.svg){kind=small}