Geokichla citrina
Az aranyfejű földirigó (Geokichla citrina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj .[ 1] [ 2]
Rendszerezése
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Turdus nembe Turdus citrinus néven. Sorolták a Zoothera nembe Zoothera citrina néven is.[ 3]
Alfajai
Geokichla citrina citrina (Latham, 1790) - a Himalája keleti része (Nepál , Bhután és Északkelet-India) és Mianmar északi része
Geokichla citrina cyanota (Jardine & Selby, 1828) - India középső és déli része
Geokichla citrina innotata (Blyth, 1846) - Mianmar keleti része, Kína déli része és Vietnám északi része
Geokichla citrina melli (Stresemann, 1923) - Kína déli része
Geokichla citrina courtoisi (Hartert, 1919) - Kína keleti része
Geokichla citrina aurimacula (Hartert, 1910) - Hajnan , Vietnám északi és keleti része, Laosz , Thaiföld északi része és Kambodzsa
Geokichla citrina andamanensis (Walden, 1874) - Andamán-szigetek
Geokichla citrina albogularis (Blyth, 1847) - Nikobár-szigetek
Geokichla citrina gibsonhilli (Deignan, 1950) - Mianmar középső és délkeleti része és Thaiföld délnyugati része
Geokichla citrina aurata (Sharpe, 1888) - Borneó
Geokichla citrina rubecula (Gould, 1836) - Jáva és Bali
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában , Banglades , Bhután , Kambodzsa , Kína , India , Indonézia , Laosz , Malajzia , Mianmar , Nepál , Pakisztán , Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és száraz erdők, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.[ 4]
Megjelenése
Testhossza 23 centiméter, testtömege 47–60 gramm.[ 5]
Geokichla citrina cyanota
Életmódja
Mindenevő, rovarokkal, földigilisztákkal, piócákkal, meztelen csigákkal, csigákkal, valamint bogyókkal, gyümölcsökkel és fűmagvakkal, különösen fügével táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[ 4]
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
Források