Az arany aguti trópusi esőerdők, őserdők és másodlagos erdők,[1] továbbá füves, mocsaras területek lakója.
Alfajai
Dasyprocta leporina leporina Linnaeus, 1758
Dasyprocta leporina albida Gray, 1842
Dasyprocta leporina cayana Lacépède, 1802
Dasyprocta leporina croconota Wagler, 1831
Dasyprocta leporina fulvus Kerr, 1792
Dasyprocta leporina lunaris Thomas, 1917
Dasyprocta leporina maraxica Thomas, 1923
Dasyprocta leporina noblei Allen, 1914
Megjelenése
A faj onnan kapta a nevét, hogy aranyszőre van. Felsőtestét sötét pöttyök tarkítják. Testének közepe felé haladva a barna alapszínbe egyre több narancssárga vegyül. Színe megkülönbözteti a többi agutitól. Testének elülső része a többi agutihoz hasonlóan karcsú, míg a farrész zömökebb. Testhossza (a farok nélkül) 64 cm, a farokhossza 3 cm, marmagassága 10–15 cm, a testtömege 3–6 kg között van.[2] A nőstények és a hímek hasonlók, de a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle négyzetes. Mellső lábán négy, hátsó lábán három ujja van.
Életmódja
A sűrű aljnövényzetben kutat fő tápláléka, a lehullott gyümölcsök után. Főleg kora reggel keresi növényi eredetű táplálékát. Ahol sokat vadásszák, csak este mozog. Gyakran követi a majomcsapatokat, és az általuk pazarlóan földre hullajtott gyümölcsdarabokat felszedegeti. A majmok elfogyasztják a termés lédús húsát, s bár a magok is rendkívül táplálóak, a maghéj keménysége miatt nem jutnak hozzá, és ledobják. A rágcsálófogazattal rendelkező agutinak azonban nem gond a legkeményebb maghéj feltörése sem. Alsó és felső állkapcsában egy-egy pár metszőfog található, melyeknek nincs gyökerük. A foganyagot, vagyis dentint csak az elülső részen védi kemény zománc. A csupasz dentinrész sokkal puhább, könnyebben kopik. A lekopott részek pótlódnak a megmaradó fogcsíra révén. Az állandó használat és kopás során e fogak folyamatosan éleződnek, így alkalmasak a kemény maghéj feltörésére.
Veszély esetén fenyegetően morogva, 2 méteres ugrásokkal, fürgén menekül. A közönséges aguti párban él.
Szaporodása
Nincs külön párzási időszakuk. A család legtöbb faja évente egyszer-kétszer szaporodik, ezért feltételezhetően ez a faj is.
Az agutik párkapcsolata egy életre szól, a csapat a szülőkből és azok kicsinyeiből áll. A nőstény 104-120 napos vemhesség után 1-4 utódot hoz a világra. Az utódok nagyon gyorsan fejlődnek, szükség esetén hamar együtt tudnak menekülni a szüleikkel. 20 hetes korukig szopnak. A fiatalok ivarérettségük eléréséig, 9 hónapig maradnak a szüleikkel, majd elhagyják a családot. A természetben 6, állatkertekben 13-20 évig élnek.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Red-rumped agouti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
