Ez a szócikk a halicsi hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: András magyar királyi herceg (egyértelműsítő lap).

Árpád-házi András (1210/12 – 1234), ukránul: Андрій Андрійович, magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András magyar király harmadszülött fia, I. Izabella örmény királynő jegyese.

Édesapja II. András magyar király. Édesanyja Gertrúd merániai hercegnő. András volt szülei ötödik, legkisebb gyermeke, egyben harmadszülött fia.

András herceget apja az 1218-as szentföldi hadjáratáról hazatérően eljegyezte Izabella örmény királyi hercegnővel, akinek apja a két gyermeket megtette a trón örököséül. (A következő szöveg XIX. századi helyesírással íródott:) „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár^[1] is igéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban^[2] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216-tól birta nőül – alig hogy hirét vette apja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.^[3] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben^[4] meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”^[5] Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Szaven-Pahlavuni Hetumhoz ment feleségül.

András pedig annak érdekében, hogy bátyja és annak felesége kiszabaduljon Msztyiszláv novgorodi herceg fogságából, feleségül vette annak Ilona nevű kisebbik leányát. „De András királynak sehogyse tetszett ez a kierőszakolt eljegyzés s azért Kálmán megszabadulása után a pápához fordult, hogy Mstiszlónak tett kötelező igérete alul feloldja III. Honorius pápa azonban nem volt erre hajlandó.”^[6]

András még apja életében meghalt. A magyar hagyományok szerint gyermektelenül halt meg,^[7] míg más források szerint volt egy Erzsébet nevű lánya,^[8] de ez is csak bizonytalan feltételezéseken alapszik.

2022-ben a székesfehérvári osszáriumban talált, összekeveredett csontmaradványok között a Szegedi Tudományegyetem kutatói archeogenetikai módszerekkel, a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája segítségével azonosították unokájának, András hercegnek maradványait is.^[9]

1. ↑ Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
2. ↑ Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
3. ↑ Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
4. ↑ Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
5. ↑ Lásd Wertner (1892: 453–454).
6. ↑ Lásd Wertner (1892: 454).
7. ↑ Lásd Wertner (1892).
8. ↑ FMG/Hungary Kings Genealogy – 2014. június 9.
9. ↑ Hanula Zsolt: Azonosították Szent László király földi maradványait (magyar nyelven). telex.hu, 2022. augusztus 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
10. ↑ Miroslav Marek: Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 25. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
11. ↑ Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
12. ↑ Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
13. ↑ Miroslav Marek: Wittelsbach 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
14. ↑ Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
15. ↑ Miroslav Marek: Geldern-Heinsberg (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2014. június 9.)

• Wertner Mór: András herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 452–456.
• Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

• FMG/Hungary Kings Genealogy – 2014. június 9.

Előző II. Msztyiszláv I. Dániel

Halics hercege 1226 – 1229 1231 – 1233

Következő I. Dániel I. Dániel