PROFILPELAJAR.COM

Amerikai rezgő nyár
	A fa ősszel
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Fűzfafélék (Salicaceae);
Nemzetség:	Nyárfa (Populus);
Faj:	P. tremuloides;
Tudományos név
	Populus tremuloides; Michx.
Szinonimák
	Populus aurea Tidestr.; Populus tremuloides f. tremuloides; Populus tremuloides var. tremuloides;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Amerikai rezgő nyár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai rezgő nyár témájú médiaállományokat és Amerikai rezgő nyár témájú kategóriát.

Az amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides) a nyárfák (Populus) nemzetségébe tartozó faj. Észak-Amerika hidegebb tájain élő, lombhullató fa. Levelei ősszel aranysárga (ritkán vörös) színűek. Ritkán virágzik, általában a gyökeréről hajt új csemetéket, így sok helyen nagy kiterjedésű zárt erdőket alkot.

Előfordulása

A faj Amerikában él, elterjedésének északi határát a permafroszt talaj szabja meg. Kanadában nagyon gyakori, minden tartományban és területen előfordul, talán Nunavutot kivéve. Az Egyesült Államokban legészakabbra Alaszkában a Brooks hegylánc déli lejtőin honos. Délen az alacsony fekvésű területeken Nebraska és Indiana államokban van elterjedésének határa. Ennél délebbre alacsony fekvésű területeken nem él, általában 1500-3700 méteres magasságokban található meg, főleg az Egyesült Államok nyugati részén. Mexikó hegyvidékein is szórványosan előfordul legdélebbre Guanajuato államban található meg.

Megjelenése

20-25 méter magasra nő, gyors növekedésű fa. Törzsének átmérője 20–80 cm. Kérge viszonylag sima, fehéres-szürkés színű, vízszintes fekete vonalak (forradások) és kiálló fekete csomók találhatók rajta.

Az idősebb fák levelei megközelítőleg kör alakúak, 4–8 cm átmérőjűek, apró fogazottság található rajtuk. A levélnyél 3–7 cm hosszú. A fiatal fáknak hosszabb, 10–20 cm-es leveleik vannak, amelyek háromszög alakúak.

Barkája 4–6 cm hosszú, kora tavasszal jelenik meg, a levelek előtt. Kétlaki növény lévén, a hím- és női virágzat különböző fákon található. Termése 10 cm hosszú. Apró tokocskákból áll (6 mm), melyek egyenként kb. tíz parányi magot tartalmaznak. A magok egy vattaszerű szövedékbe vannak beágyazva, és nyár elején ennek segítségével a szél szállítja őket.

Életmódja

Elsősorban gyökérsarjakkal szaporodik, és gyakoriak a nagy méretű klóncsoportok. Ezen erdők minden fája egy klón, és egyetlen közös gyökérzetük van. Ezeket a fákat általában egy szervezetnek tekintik. Egy utahi, Pandónak nevezett kolóniát ily módon egyesek a világ legnagyobb tömegű^[1] és legöregebb^[2] élőlényeként tartanak számon, 6 millió kg-mal, és 80 ezer évvel.

A nyárfák ritkán nőnek magról. A beporzódást akadályozza az a tény, hogy a nagy kolóniák vagy női- vagy hímnemű egyedekből állnak, ugyanis genetikailag az egyes fák azonosak. Az esetleges beporzódás estén a magok csak rövid ideig életképesek, mert nincs tápanyagraktáruk és védőburkuk.^[3]

Hibridek

Az amerikai rezgő nyár természetes módon a következő fajokkal hibridizálódik:

Populus alba: (P. x heimburgeri Boivin)
Populus angustifolia: (P. x senni Boivin)
Populus balsamifera: (P. x dutillyi Lepage)
Populus balsamifera: x Populus deltoides (P x polygonifolia Barnard)
Populus deltoides: (P. x bernardii Boivin)
Populus grandidentata: (P. x smithii Boivin, P. x barnesii W. H. Wagner)

Jegyzetek

↑ Genetic Variation and the Natural History of Quaking Aspen, Jeffry B. Mitton; Michael C. Grant, BioScience
↑ Quaking Aspen, Bryce Canyon National Park Service
↑ Ewing, Susan. The Great Alaska Nature Factbook. Portland: Alaska Northwest Books, 1996.