Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és nyílt vizek. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendkívül ritka vendég, egyetlen előfordulása ismert 1935-ben Hajdúböszörménynél.[5]
Megjelenése
Testossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-68 centiméter, testtömege 524–890 gramm.[5] Tollazata színe hasonlít a pingvinéhez, de télen, az álla és a melle felső része fehér színűvé válik.
Életmódja
Ősszel és télen egyesével vagy kis csoportokban keres táplálékot, a költési helyre általában mindegyik évben csak az a pár telepszik le. Fő tápláléka a homoki angolna és a csuklyás hal, ezek megszerzését merüléssel és a lundákcsőréből való kicsípéssel szerzik meg.
Sikeres vadászata
és röpképe
Szaporodása
Az alkák ivarérettségüket 3-5 évesen érik el, a költési időszak májusban kezdődik, de a madarak már februárban visszatérnek költőhelyeikre. A fészekaljban, amit csak egy sziklarepedésbe raknak 1 tojást tartalmaz, a tojások színe nagyon különböző: barna, beige, fehér vagy türkiz és rajtuk barna vagy fekete foltok vannak. A tojáson 35 nap kell kotlania, az alka szülőnek ahhoz, hogy kikeljen fiókája. Kikelés után körülbelül 18 nappal a fiókák még nem érték el méretüknek a negyedét, de azon az éjjelen elhagyják fészküket és beugornak a tengerbe, de ezután is a szülők gondoskodnak róluk.
A tojása
és fiókája
Rokon fajok
A kihalt, röpképtelen óriásalka(Pinguinus impennis) rokona volt ennek a madárnak.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi VilágszövetségVörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
_in_flight.jpg)
