Az Aerosteon a tetanurántheropodadinoszauruszok egyik neme, amely a késő krétakorban élt a mai Argentína területén. Maradványait 1996-ban fedezték fel Mendoza tartományban. Neve az ógörög ἀήρ / aér ('levegő') és οστέων / oszteon ('csont') szavak összetételéből származik, és madárszerű jellegzetességeire utal, ugyanis a lelet bizonyítékkal szolgált arra, hogy az állat a madarakéra emlékeztető légzőrendszerrel rendelkezett.[1]
Anatómia
Az Aerosteon 9 méter hosszú két lábon járó húsevő dinoszaurusz volt, amely megközelítőleg 84 millió évvel ezelőtt élt a santoni korszakban. A felfedezett maradványai között egy fog, néhány koponya csont, számos részleges vagy teljes nyak-, hát- és keresztcsonti csigolya, több nyaki, háti és hasi borda, kulcscsont (villacsont), egy bal oldali csípő, valamint egy bal és egy jobb oldali szeméremcsont található. Egyes csontjainak befejezetlen összenövése arra utal, hogy a példány nem volt teljesen kifejlett.
Az egyetlen ismert faja a típusfaj, az A. riocoloradensis, melynek neve arra utal, hogy fosszíliát a Rio Colorado-formációban találták meg.[1]
Fiziológia
Némelyik Aerosteon csont, például a kulcscsont, a csípő és több hasi borda pneumatizált (levegővel töltött részeket tartalmaz), ami arra utal, hogy az állatnak a mai madarakéhoz hasonló légzsák rendszere volt. Ezek a légzsákok talán fújtatóként működtek, megtöltötték levegővel, illetve kiürítették az aránylag merev tüdőket, melyek az emlősök esetében maguk végzik a levegő pumpálását. Erről a madarak légzőrendszere szolgál további információkkal.
Sereno azt feltételezi, hogy ez a keringető rendszer eredetileg a testhőmérséklet szabályozásában játszott szerepet, és a későbbiekben lett a légzőrendszer része.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosteon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.