Aenetus
Aenetus virescens - Új-Zéland legnagyobb őshonos molyféléje
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Gyökérrágó lepkék (Exoporia) Öregcsalád: Hepialoidea Család: Gyökérrágólepke-félék (Hepialidae) Nem: Aenetus Herrich-Schäffer, 1855
Szinonimák
Charagia Walker, 1856 Phloiopsyche Scott, 1864 Oenetus Kirby, 1892 Choragia Pagenstecher, 1909 Oenetes Oke, 1953
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Aenetus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aenetus témájú kategóriát.

Az Aenetus a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a gyökérrágólepke-félék (Hepialidae) családjába tartozó nem.

Az Aenetus-fajok Indonéziában, Pápua Új-Guineában, Új-Kaledóniában, Ausztráliában és Új-Zélandon találhatók meg. Eddig a nemben 24 fajt írtak le. A legtöbb faj elülső szárnya zöldes vagy kékes, míg a hátulsó szárnya vöröses; de vannak nagyjából barnák vagy fehérek is. A hernyó a fák törzsében él, itt először vízszintesen rág, aztán függőlegesen lefelé indul.

A nembe az alábbi 24 faj tartozik:

• Az Agonis növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus arfaki Bethune-Backer, 1910 - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus astathes (Turner, 1915) - (Ausztrália)
  • Aenetus blackburnii (Lower, 1892) - (Ausztrália) [1]
  • Aenetus cohici Viette, 1961 - (Új-Kaledónia) [2]
  • Aenetus crameri Viette, 1956 - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus dulcis (Swinhoe, 1892) - (Ausztrália) [3]
• A Daphnandra, Dodonaea, Doryphora, Eucalyptus, Glochidion, Nothofagus, Prostanthera, Waterhousea növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus eugyna (Rothschild & Jordan, 1907) - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus eximia (Scott, 1869) - (Dél-Queenslandtől Tasmániáig) [4]
• A Casuarina, Leptospermum növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus hampsoni (Joicey & Noakes, 1914) - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus lewinii (Walker, 1856) - (Ausztrália)
• Az Acacia, Acmena, Bottlebrush, Dodonaea, Eucalyptus, Lantana, Leptospermum, Lophostemon, Malus, Melaleuca, Olearia, Pomaderris, Prostanthera, Rubus növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus ligniveren (Lewin, 1805) - (Dél-Queenslandtól Tasmaniáig) [5]
• Az Alphitonia növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus marginatus (Rothschild, 1896) - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus mirabilis Rothschild, 1894 - (Queensland) [6]
• Az Eucalyptus növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus montanus (Tindale, 1953) - (Ausztrália) [7]
• Az Eucalyptus növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus ombraloma (Lower, 1902) - (Victoria)
• A Diploglottis, Eucalyptus növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus ramsayi (Scott, 1869) - (Queensland és Új-Dél-Wales) [8]
• A Daphnandra, Dendrocnide, Diploglottis, Eucalyptus, Lantana, Tetradium növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus scotti (Scott, 1869) - (Ausztrália) [9]
• A Callicoma, Casuarina, Eugenia, Trema növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus scripta (Scott, 1869) - (Ausztrália) [10]
  • Aenetus sordida (Rothschild & Jordan, 1905) - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus splendens (Scott, 1864) - (Ausztrália) [11]
• A Carpodetus, Citrus, Cornus, Eucalyptus, Malus, Nothofagus, Quercus, Prunus, Salix növényfajokkal táplálkozók:
  • Aenetus tegulatus (Pagenstecher, 1888) - (Indonézia, Pápua Új-Guinea, Queensland) [12]
  • Aenetus tephroptilus (Turner, 1915) - (Ausztrália)
  • Aenetus toxopeusi Viette, 1956 - (Pápua Új-Guinea)
  • Aenetus virescens (Doubleday, 1843) - (Új-Zéland északi szigete) [13]

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Aenetus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hepialidae of Australia
• Nielsen, E.S. ; G.S. Robinson & D.L. Wagner, 2000: Ghost-moths of the world: a global inventory and bibliography of the Exoporia (Mnesarchaeoidea and Hepialoidea) (Lepidoptera). Journal of Natural History 34 (6): 823–878.