Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, füves puszták, szavannák és cserjések, sziklás környezetben. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Nagytestű madár, testhossza 90-130 centiméter között mozog, míg testtömege körülbelül 3000-4000 gramm. A nemek alapvetően egyformák, bár a némileg kisebb termetű tojók torokzacskója kék, míg a hímeké vörös. A felső csőrkáva hajlata által képzett hiátus a hímek esetében feltűnőbb.
A kifejlett madár csőre és tollazata – a csak repüléskor látszó fehér evezőtollak kivételével – fekete, lábai hosszúak, csupaszak és szürkék. A szem körül és a torokrészen a bőr csupasz és rikítóvörös, a toroklebeny a pulykáéhoz hasonlóan felfújható, rezonátorként funkcionál, illetve a hőleadást segíti. Hosszú szempillái megvédik a szemét a homoktól.
A fiatal egyedek tollazata barnás, arcbőrük szürkés.
Hím
és a tojó
Életmódja
Rendkívül aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak. A szarvasvarjú nappal aktív, az éjszakát a fák koronájában tölti.
Alapvetően társas madár, gyakran láthatóak közösen vadászó, 2-12 példányt számláló csapatai. A nagyobb zsákmányt több madár ejti el, és együtt is fogyasztják el. A csapatok akár 100 km²-t is elérő territóriumot tartanak fenn, amelyről repülve űzik el a betolakodókat. Hajnaltájt hangos kiáltásokkal figyelmeztetik fajtársaikat birtokuk elkerülésére.
A csapatokban mindössze egy költőpár van, hozzájuk segítők verődnek. Ezek zömmel kifejlett hímek, illetve ivar éretlen fiatalok mindkét nemből. A felnövekvő egyedek közül inkább a tojók szokták elhagyni csapatukat, hogy egy másikhoz verődjenek, vagy egy ideig egyedül boldoguljanak.
A faj rövid udvarlást követően rakja le tojásait. A fészket a költőpár és a segítők közösen építik fel fűszálakból és falevelekből természetes mélyedésekbe, faüregekbe, sziklákra. A tojó általában két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az első utód kikelése 3-5 nappal előzi meg testvéréét, aki négyszer nagyobb vetélytársával szemben alulmarad a táplálékért folytatott versengésben, és már az első héten elpusztul.
Az egész csapat részt vesz a fióka felnevelésében. Ez kikelésekor csupasz és rózsaszín, csak háromnapos korára feketedik meg. A kirepülésre kb. 86 nap folyamatos etetés után kerül sor, de a fiatal egyed még mintegy egy évig csapatával marad. Az abesszin szarvasvarjú fogságban akár 35-40 évig is élhet.
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Abyssinian Ground-hornbill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_-head_-San_Diego_Zoo-8.jpg)
_-Fort_Worth_Zoo-8.jpg)
.jpg)
_-Fort_Worth_Zoo-8a.jpg)
-4.jpg)
