1337-ben említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott. 1427-ben hat portát számláltak a faluban. Az okiratok szerint a településen a 16. századtól jelennek meg a szlovákok.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁKOS. Tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Regete pusztához nem meszsze, határja ollyan, mint Újszállásé, harmadik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákos, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Regete-Ruszkához 3 fertálynyira: 120 kath., 91 ref., 4 zsidó lak. F. u. gr. Forgács.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rákos kisközség 48 házzal, 255 magyar és tót ajku lakossal. Postája Garbócz-Bogdány, távirója: N.-Szaláncz. Széplaktól kezdve is érdekes a Tárcza és Ósva közén elvonuló út, melynek tájképi szépségét az Eperjes-tokaji hegyláncz erdőfödte magas kúpjai emelik, de Rákos felé, a sötét rengetegen át magasabbra és magasabbra emelkedve, egyre érdekesebbé, sőt vadregényessé válik.”[4]