A 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligájában az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 52 tagországának 76 csapata vett részt (Liechtenstein nem rendezett bajnokságot).Az országonként indítható csapatok számát, illetve a csapatok selejtezőköri besorolását az UEFA ország-együtthatója alapján végezték.[1]
A 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligájában országonként indítható csapatok száma
az 1–3. helyen rangsorolt országok négy csapatot,
a 4–6. helyen rangsorolt országok három csapatot,
a 7–15. helyen rangsorolt országok két csapatot,
a 16–53. helyen rangsorolt országok (kivéve Liechtenstein) egy csapatot indíthattak.
A 2011–2012-es BL győztesének a csoportkörben biztosítottak helyet. A BL győztese (Chelsea) az angol bajnokságban nem ért el BL indulást érő helyezést. Azonban egy országból legfeljebb négy csapat vehetett részt, ezért az angol bajnoki negyedik Tottenham Hotspur a BL helyett az Európa-ligában indulhatott.
Rangsor
A 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligája kiosztott helyeihez a 2011-es ország-együtthatót vették alapul, amely az országok csapatainak teljesítményét vette figyelembe a 2006–07-es szezontól a 2010–11-esig.[2][3]
12 bajnok az 1–12. helyen rangsorolt bajnokságokból
6 második az 1–6. helyen rangsorolt bajnokságokból
3 harmadik az 1–3. helyen rangsorolt bajnokságokból
5 győztes a rájátszás bajnoki ágáról
5 győztes a rájátszás nem bajnoki ágáról
Egyenes kieséses szakasz (16 csapat)
8 csoportgyőztes
8 csoportmásodik
Csapatok
A 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligájában az alábbi 76 csapat vett részt.[4] A táblázatban az adott szakaszban csatlakozó csapatok nevei találhatóak. Zárójelben a csapat bajnokságban elért helyezése olvasható.
Az Európai Labdarúgó-szövetség a 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe jutott 32 csapata között összesen 910,3 millió eurót osztott szét a csoportkör mérkőzéseinek eredménye, valamint az egyes szakaszokba való továbbjutásuk alapján. A végösszeg 409,6 millió eurós marketing és nemzeti szempontok alapján szétoszott pénzdíjat is tartalmazott.[5]
A selejtezőben a csapatokat kiemeltekre és nem kiemeltekre osztották a 2012-es UEFA klub-együtthatója alapján.[6] Azonos országból érkező csapatok nem játszhattak egymással. A kialakult párosításokban a csapatok oda-visszavágós mérkőzést játszottak egymással.
1. selejtezőkör
Az 1. selejtezőkörben 6 csapat vett részt. A párosítások győztesei a 2. selejtezőkörbe jutottak.
A 2. selejtezőkörben 34 csapat vett részt. A párosítások győztesei a 3. selejtezőkörbe jutottak.
T: Az 1. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert.
A dőlt betűvel írt csapatok az 1. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját vették figyelembe.
A 2. selejtezőkör sorsolását 2012. június 25-én tartották, az 1. selejtezőkör sorsolása után.[7] Az első mérkőzéseket július 17-én és 18-án, a második mérkőzéseket július 24-én és 25-én játszották.
A 3. selejtezőkör két ágból állt. A bajnoki ágon 20 csapat, a nem bajnoki ágon 10 csapat vett részt. A párosítások győztesei a rájátszásba jutottak. A bajnoki ág vesztes csapatai az Európa-liga rájátszásába, a nem bajnoki ág vesztes csapatai az Európa-liga rájátszásába kerültek.
T: A 2. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert.
A dőlt betűvel írt csapatok a 2. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját vették figyelembe.
A 3. selejtezőkör sorsolását 2012. július 20-án tartották.[8] Az első mérkőzéseket július 31-én és augusztus 1-jén, a második mérkőzéseket augusztus 7-én és 8-án játszották.
A rájátszás két ágból állt. A bajnoki ágon és a nem bajnoki ágon is egyaránt 10 csapat vett részt. A párosítások győztesei a csoportkörbe jutottak. A vesztes csapatok az Európa-liga csoportkörébe kerültek.
A rájátszás sorsolását 2012. augusztus 10-én tartották.[9] Az első mérkőzéseket augusztus 21-én és 22-én, a második mérkőzéseket augusztus 28-án és 29-én játszották.
A sorsolás előtt a csapatokat négy kalapba sorolták be a 2012-es klub-együtthatóik sorrendjében.[6]
A csoportkör sorsolását 2012. augusztus 30-án tartották Monacóban.[10] Nyolc darab, egyaránt négycsapatos csoportot alakítottak ki. Azonos országból érkező csapatok nem kerülhettek azonos csoportba.
A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A játéknapok: szeptember 18–19., október 2–3., október 23–24., november 6–7., november 20–21., december 4–5.
A csoportok első két helyezettje az egyenes kieséses szakaszba jutott, a harmadik helyezettek a 2012–2013-as Európa-liga egyenes kieséses szakaszában folytatták, míg az utolsó helyezettek kiestek.
Az egyenes kieséses szakaszban az a 16 csapat vett részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeztek. A nyolcaddöntők sorsolásakor minden párosításnál egy csoportgyőztest (kiemeltek) egy másik csoport második helyezettjével (nem kiemeltek) párosítottak. A nyolcaddöntőben azonos nemzetű együttesek, illetve az azonos csoportból továbbjutó csapatok nem szerepelhettek egymás ellen. A negyeddöntőktől kezdődően nem volt kiemelés és más korlátozás sem.
Nyolcaddöntők
A nyolcaddöntők sorsolását 2012. december 20-án tartották.[11] Az első mérkőzéseket 2013. február 12-én, 13-án, 19-én és 20-án, a második mérkőzéseket március 5-én, 6-án, 12-én és 13-án játszották.
A negyeddöntők sorsolását 2013. március 15-én tartották.[12] Az első mérkőzéseket 2013. április 2-án és 3-án, a második mérkőzéseket április 9-én és 10-én játszották.
Az elődöntők sorsolását 2013. április 12-én tartották.[13] Az első mérkőzéseket 2013. április 23-án és 24-én, a második mérkőzéseket április 30-án és május 1-jén játszották.
A döntőt Londonban a Wembley Stadionban játszották. A döntő pályaválasztójának sorsolását április 12-én tartották, az elődöntők sorsolását követően.[13]
A finálét rendező Wembley Stadion a saját rekordját adja át a múltnak 2013. május 25-én: korábban sosem rendeztek két BEK- vagy BL-döntőt ugyanabban a stadionban három egymást követő szezonon belül. Az eddigi rekordot is ez az angol stadion tartja, mivel az itt megrendezett 1968-as és 1971-es finálék között is csupán három év telt el. Az UEFA francia elnöke Michel Platini azzal érvelt a helyszín mellett, hogy az FA alapításának 150. évfordulóját tiszteletben kell tartani.[14]