Közgyűlési választások Hajdú-Bihar megyében ← 2002 2006. október 1. 2010 → Részvétel: 54% 145 ezer szavazó a 269 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 251 fő 16 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő Fidesz-KDNP-Magosz 69 447 51% 23 MSZP 40 322 29% 13 MDF 6 456 5% 2 SZDSZ 4 803 3% 1 Hajdúvárosok 3 226 2% 1 {{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}} {{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}} {{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}} {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 9 szervezet (13 204 szavazat) Érvénytelen szavazat: 7 378 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Juhászné Lévai Katalin MSZP Rácz Róbert Fidesz-KDNP

A 2006-os megyei közgyűlési választásokat október 1-jén bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Hajdú-Bihar megyében a szavazásra jogosultak több mint fele, közel százötvenezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhat szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot a Fidesz-KDNP-Magosz lista kapta, huszonhárom képviselőjük a többséget jelentette a negyven fős közgyűlésben. Tizenhárom megszerzett hellyel az MSZP lett a második. Bejutott még a közgyűlésbe az MDF kettő és az SZDSZ, illetve a Hajdúvárosok egy-egy megbízottja. További kilenc szervezet viszont nem került be a megyeházára.

A közgyűlés új elnöke Rácz Róbert, a Fidesz-KDNP-Magosz kistelepülési listavezetője lett.

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választási rendszer – immár negyedik alkalommal – az 1994-ben elfogadott szabályokon alapult.^[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A választók két választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A két választókerület a települések mérete szerint különült el: az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Lakók és megyei képviselők száma^[2]

	Település	Lakó	Választó- polgár[3]	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	73	201 727	153 557	24
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	8	150 526	116 612	16
Közgyűlési választókerületek	81	352 253	270 169	40
Megyei jogú város Debrecen	1	206 315	(166 681)	–
Összesen	82	558 568	(436 850)	40

Hajdú-Bihar megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 24, a középvárosiban pedig 16 képviselőt választhattak meg. Debrecen, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 60 községének és nagyközségének, valamint 21 városának polgárai választhatták meg. A városok közül azonban csak nyolcban éltek tízezernél többen, így csak ez a nyolc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 270 ezer volt. A polgárok egyötöde a háromezer fősnél kisebb településeken lakott, míg bő kétötödük a 10 ezer főnél népesebb városokban.

A legkevesebb polgár a megye déli részén fekvő Vekerd községben élt (139 polgár), míg a legtöbb Hajdúböszörményben (24 928 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret (lakók száma)		Település	Választójogosult (2006. júl. 20.)		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 600	7	1 964	0,73%	legkisebb község: Vekerd
	601 – 1 300	19	14 294	5,29%
	1 301 – 3 000	25	39 087	14,47%
	3 001 – 5 000	9	26 708	9,89%
	5 001 – 10 000	13	71 504	26,47%	új város: Kaba (2004)
		73	153 557	56,84%
Középvárosi választókerület
	10 000 – 25 000	7	91 684	33,94%	H.Sámson, H.Hadház, Püspökladány, Berettyóújfalu, Balmazújváros, H.Nánás, H.Szoboszló
	25 000 fölött	1	24 928	9,23%	H.Böszörmény
		8	116 612	43,16%
Összesen		82	270 169	100%

Tizenhat szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben tíz-tíz listát állítottak. A jelöltek száma összesen 251 volt (136+115).

A listák döntő részét az országos pártok állították, s a jelöltek számában is elsöprő többséggel bírtak. A tizenhat szervezetből hét volt megyei gyökerű. Ezekből az egyik a hajdúsági, egy másik pedig a bihari megyerész önkormányzatait képviselte. Két szervezet is hajdúböszörményi kötődésű volt. Egy szervezet a kistelepülések polgármestereit tömörítette, egy a nyugdíjasok érdekvédelmét látta el, egy pedig ipartestületi szövetség volt. Az országos szervezetek között szerepelt egy gazdaszövetség, három parlamenten kívüli párt és öt országgyűlési párt.

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Az ajánlások gyűjtésére egy bő hónap állt rendelkezésre – augusztus 4. és szeptember 8. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Hajdú-Bihar megyei kistelepülési választókerületben ez 461, a középvárosiban 350 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát (például az egyikben közös listán, a másikban pedig önállóan induljon).

A választásokon részt vevő szervezetek^[4]

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.[5]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.[5]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
helyi és megyei szervezetek
					Hajdúböszörmény Fejlődéséért Egyesület	társ.	megyei[6]	8.	HBFE	önálló	3
					KISZÖV Hajdú-Bihar Megyei Iparszövetség	társ.	megyei[7]	3.	KISZÖV	önálló	4
					Hajdúvárosok Hagyományőrző, Érdekképviseleti és Területfejlesztő Szövetsége	társ.	megyei[8]	4.	Hajdú­városok	önálló	4
					Civilek a Lakóhelyért Egyesület	társ.	megyei[9]	10.	Civilek	önálló	5
5.	NYÉRE	önálló	5		Nyugdíjasok Érdekérvényesítő Egyesülete	társ.	megyei[10]
7.	BIÖSZ	önálló	7		Bihari Önkormányzatok Szövetsége Egyesülete	társ.	megyei[11]
2.	Polgár­mesterek	önálló	8		Polgármesterek Hajdú-Bihar Megyéért Egyesület	társ.	megyei[12]
országos pártok és szövetségeseik
9.	FKGP	önálló	3		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos[13]	1.	FKGP	önálló	2
6.	MIÉP	önálló	6		Magyar Igazság és Élet Pártja	párt	országos[14]	5.	MIÉP-MVPP	közös	12
3.	MVPP	önálló	15		Magyar Vidék és Polgári Párt	párt	országos[15]
8.	SZDSZ	önálló	11		SZDSZ – A magyar liberális párt	párt	országos[16]	6.	SZDSZ	önálló	10
1.	MDF	önálló	16		Magyar Demokrata Fórum	párt	országos[17]	9.	MDF	önálló	29
10.	Fidesz-KDNP- Magosz	közös	24		Fidesz – Magyar Polgári Szövetség	párt	országos[18]	2.	Fidesz-KDNP- Magosz	közös	16
					Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos[19]
					Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége	társ.	országos[20]
4.	MSZP	önálló	41		Magyar Szocialista Párt	párt	országos[21]	7.	MSZP	önálló	30
10 lista			136	16 szervezet				10 lista			115

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
Olajos Mihály		BIÖSZ
		Civilek	dr. Nagy Imre
Kozlok Béla		FKGP	Bodnár János László
Rácz Róbert		Fidesz-KDNP-Magosz	Arnóth Sándor
		Hajdúvárosok	Kathiné Juhász Ildikó
		HBFE	Rácz Sándor
		KISZÖV	Török István
Kálmánné Szabó Katalin		MDF	Makay Zsolt
dr. Móri Antal		MIÉP	Sári Csaba
Antal János Csaba		MVPP
dr. Oláh Lajos		MSZP	dr. Molnár László
Kujbus Mihály János		NYÉRE
Bajusz Istvánné		Polgármesterek
Fülöp Mihály István		SZDSZ	Gadus István János

A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[4]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) MDF Kálmánné Szabó Katalin Lakatos Tibor József Szőllősi Imre Oláh József Guba Péter További jelöltek Pethe Tamás Mócsán Tiborné dr. Thomay Dezső dr. Medgyessy István dr. Károlyi Sándor György Bágyokné Nagy Erzsébet Fenyves József Bagdány Miklós Boruzsné Bói Ildikó Nagyné Juhász Éva Karancsi Lajos Polgármesterek Bajusz Istvánné Csobán József dr. Katona Gyula Hadházi László Eszenyi Antal További jelöltek Farkas Pál Varga József Kiss Tiborné MVPP Antal János Csaba Luxeder Endre Széles Elek dr. Szilágyi Ilona Veronika Nagy Sándor További jelöltek Hamecz Sándor Majoros Istvánné Adamecz Zsófia Anna Lékáné Várkonyi Gizella Dobos József Kozma Sándor Hajdú Csaba Zsiday Csaba Ferenc Hajdú Lajos Győri László MSZP dr. Oláh Lajos dr. Forgács Barna Gurzó László Arany Sándor Csige Tamás További jelöltek Titi Éva Szécsi Tamás Moczok Gyula Lukovics András Krucsó Antal Bangóné Borbély Ildikó Struba József Nagy Józsefné Orvos Mihály Erdős Károly Korcsmáros Sándor Sarudi Sándor Szabó János Pénzes László Taga László Lacka Jánosné Miterliné dr. Vass Melinda Toplak Jenő Petrucz Jánosné Szabó Gábor Kovács László Forgács Imre Nagy Zoltán Pogácsás György Szabó Ágnes dr. Szabó József Dani Béla Pápa Krisztián dr. Jeles Viktor Jakab Jenő Enyedi Eszter Derzsi Miklós dr. Juhászné Lévai Katalin dr. Hajdu Attila Tóth József Csontos János NYÉRE Kujbus Mihály János Galó Józsefné Szánóczki István Gere Gyuláné Szarvas Józsefné MIÉP dr. Móri Antal Apponyi Tibor Mester Bálint László Lajos Hajdu József További jelöltek Baranyai Árpád BIÖSZ Olajos Mihály Gulyás András Kecskés Gyula Vajda Imre Marczin Sándor További jelöltek Bagdi Lajos János Furák Károly SZDSZ Fülöp Mihály István dr. Rab Ferenc Szabó Sándor Fazekas Ferenc Csarnai Jánosné További jelöltek Végh Edit Vincze Károly Mátyás Erdeiné Szilágyi Anikó Edit Kissné Tuza Magdolna Erika Kis Sándor Hodosán Mihály FKGP Kozlok Béla Földi József Hóra János     Fidesz-KDNP-Magosz Rácz Róbert Timár Zoltán Ménes Andrea Berényi András Bodó Sándor További jelöltek Tasi Sándor Tóth Mihály Bulcsú László Bernáth László Aba-Horváth István Szabó Sándor Jantyik Zsolt István dr. Lázár Imre Kovács Miklósné Győri Balázs Bérczesi Zsolt Imre Rásó Tibor Filemon Mihály Molcsán Piroska Módos Imre Sápi Imre Semlyényiné Mizák Ágota Kiss Sándor Kiss György

A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[4]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) FKGP Bodnár János László Fábián Attila       Fidesz-KDNP-Magosz Arnóth Sándor dr. Tiba István Kocsis Róbert Kovács Zoltán Máthé Attila Gyula További jelöltek Postáné Kecskés Ilona Buczkó József Kiss Sándor Mátyás Muraközi István Derecskei Erzsébet Nagy Bálint László dr. Czár Csaba András Kovács Zsigmondné Szólláth Tibor László Vilmos Csongor Kardos István Ernő KISZÖV Török István Korény Istvánné Szilágyi Antal Katona Béla   Hajdúvárosok Kathiné Juhász Ildikó dr. Sóvágó László dr. Éles András Béres László   MIÉP-MVPP Sári Csaba Borsos László Pozsár Mária Mester Antal Katona Attila További jelöltek Ordasi József Takács László Attiláné Mezei István dr. Kovács Andrásné Nagy Sándor Kecskés István Béla  [22] Boldog Péter József SZDSZ Gadus István János Gál István Tarcsi András Szórádi Sándor Jakab György István További jelöltek Molnár József Mészáros Sándor Tar István Tóth István Papp Gyula MSZP dr. Molnár László Kövér Mónika Pántya György Kőrösiné Bódi Judit Csige József További jelöltek Tar Zoltán Kőrösy Gáborné Károlyi Mihály Kegyes Lászlóné Nagy Zsolt Szabó László Hegedűsné Varga Irén Dobrossy Barnabás Szilágyi József Molnár Ernő Dede Ernő dr. Sztancsik Péter Dobi Sándor Oláh Miklós Sziklai Emőke  [22] Csiha András Totyik Tamás Kocsis János Suták Miklós dr. Takács Imre dr. Bedő Tibor dr. Bazsa György dr. Orosz István Szigetvári János Gyula Ferencné HBFE Rácz Sándor Gál József dr. Deli Imre     MDF Makay Zsolt dr. Murvai-Kiss Krisztián Komor Sándor Szeifert Ferenc Marosi György Csongor További jelöltek Kárai Imre Csokai József dr. Szabó Imre dr. Nyakas Miklós Kovács Edit Pusztai Gabriella Kovács Apor Csikos Ádám Vigné Balogh Katalin Tóth István Gaál Imre Pataki József Molnár Magdolna Pál-Kovács Dezső Hámos András Joó István Turi Gábor Joó Szabolcs Tóth-Major Mónika Berecz Zsolt András Gyarmati Renáta Barna Lajosné Kántor András Varga László Civilek dr. Nagy Imre Leleszné Sveda Klára Szolnoki Ferenc Fazekasné Rab Julianna Erdős István

A választást 2006. október 1-jén bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A részvétel összesített adatai^[23][24][25]

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]			269 324
	Szavazó		144 836	53,78%
		érvényes szavazólap	137 458	51,04%	94,91%
		érvénytelen / hiányzó	7 378	2,74%	5,09%
	Távolmaradó		124 488	46,22%

Heten szavaztak, hatan távolmaradtak

A 269 ezer szavazásra jogosult polgárból 145 ezer vett részt a választásokon (54%). Ez az arány érzékelhetően meghaladta a négy évvel korábbi részvételt (+4,9%p). A leadott szavazatok közül hét és fél ezer volt érvénytelen (5,1%).

A részvételi hajlandóság eltért a két választókerületben. A kistelepüléseken a polgárok több mint 56%-a ment el szavazni, míg a középvárosokban ez az arány alig haladta meg az 50%-ot. A választói kedv épp a legkisebb településen volt a legnagyobb (Vekerd, 87%), a legalacsonyabb pedig a megye déli határánál fekvő Csökmőn (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepüléseken volt magasabb (6,1%-3,6%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[25]
		Kistelepülési választókerület[23]				Középvárosi választókerület[24]
			jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]		153 050				116 274
Szavazó		86 048	56,22%			58 788	50,56%
érvényes szavazólap		80 770	52,77%	93,87%		56 688	48,75%	96,43%
érvénytelen / hiányzó szavazólap		5 278	3,45%	6,13%		2 100	1,81%	3,57%
Távolmaradó		67 002	43,78%			57 486	49,44%

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma	Település	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel	Legnagyobb/legkisebb részvétel
1 – 1 300	26	16 187	10 846	67,00%	Vekerd 87,32% Csökmő 31,70%
1 301 – 3 000	25	39 019	23 583	60,44%
3 001 – 5 000	9	26 635	15 280	57,37%	Nyíracsád 70,27% Téglás 41,00%
5 001 – 10 000	13	71 209	36 339	51,03%
1 – 10 000	73	153 050	86 048	56,22%
10 000 fölött	8	116 274	58 788	50,56%	Hajdúsámson 57,33% Hajdúszoboszló 46,37%
Összesen	81	269 324	144 836	53,78%

Összesített eredmények^[23][24]

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
		db	arány	kt	kv	fő	arány	+/–
	Fidesz–KDNP–Magosz	69 447	50,52%	✓	✓	23	57,5%	+9 [26]
	MSZP	40 322	29,33%	✓	✓	13	32,5%	–8
	MDF	6 456	4,70%	✓	✓	2	5,0%	+2 [26]
	SZDSZ	4 803	3,49%	✗	✓	1	2,5%	–1
	Hajdúvárosok	3 226	2,35%		✓	1	2,5%	±0
	MIÉP	3 317	2,41%	✗		0
	MIÉP–MVPP				✗
	MVPP			✗
	NYÉRE	2 963	2,16%	✗		0
	Polgármesterek	2 555	1,86%	✗		0
	FKGP	1 637	1,19%	✗	✗	0
	BIÖSZ	819	0,60%	✗		0
	Civilek	732	0,53%		✗	0
	KISZÖV	679	0,49%		✗	0
	HBFE	502	0,37%		✗	0
Összesen		137 458				40

A választásokat a Fidesz-KDNP-Magosz szövetség nyerte meg. Az MSZP második lett, rajtuk kívül az MDF, az SZDSZ és a Hajdúvárosok képviselői jutottak be a közgyűlésbe. A további listák viszont egyik választókerületben sem érték el a közgyűlésbe jutáshoz szükséges 4%-os határt.

A legtöbb szavazatot a Fidesz-KDNP-Magosz listája kapta, közel 30 ezer voksal előzték meg a szocialistákat. Ez az eredmény azt jelentette, hogy a 2002-es választásokhoz képest fordult a kocka: ahogy akkor a baloldal, úgy most a jobboldal szerezte meg a közgyűlési helyek többségét. A Fidesz vezette fölállás kilenccel növelte a közgyűlési székei számát, igaz akkor még az MDF-el indultak közös listán. Az MDF viszont ezen a választáson újra önállóan mérettette meg magát, és ennek eredményeként két képviselői széket a magának is mondhatott. A választások vesztese az MSZP lett, amely a négy évvel korábbi voksoláshoz képest nyolc helyet veszített, és így 13 fős frakciójával a legnagyobb ellenzéki erő lett a megyeházán. Rajtuk kívül az SZDSZ és a Hajdúvárosok egy-egy jelöltje került be a közgyűlésbe. Mindkét szervezet jelen volt már a korábbi közgyűlésben is, igaz a szabaddemokraták egy helyet veszítettek 2002-höz képest.

Nem jutott be sem a MIÉP, sem a Magyar Vidék és Polgári Párt, ahogyan a kisgazdák és további hat megyei szervezet sem.

A választás nagyobbrészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 24, míg a középvárosi kerületben 16 képviselői helyet osztottak ki.

A középvárosi választókerületben 57 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok fele a Fidesz-KDNP-Magosz listájára érkezett, több mint negyede pedig az MSZP listájára. A jobboldali szövetség nyolc, a szocialisták öt képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok bizamából.

Egy-egy képviselőt juttatott be ebből a kerületből a közgyűlésbe a hajdúvárosok szövetsége (5,7%), az MDF (5,7%) és az SZDSZ (4,6%). A 4%-os küszöböt 2 267 szavazat jelentette. A további listák messze elmaradtak ettől. Közéjük tartozott a MIÉP illetve Magyar Vidék és Polgári Párt közös listája (1,3%), a kisgazdák (1,0%), a megyei iparszövetség (1,2%) és a két hajdúböszörményei civil szervezet (1,3 ill. 0,9%).

A kistelepülési választókerületben 81 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A Fidesz-KDNP-Magosz lista a szavazatok több mint felét kapta meg. A második helyen az MSZP végzett, közel 30%-os eredménnyel. A Fidesz vezette lista 15, míg a szocialisták 8 képviselői helyhez jutottak ebben a választókerületben. (Ez lényegében a négy évvel korábbi eredmény fordítottja volt, akkor a jobboldali listának 9, míg a baloldalnak 14 hely jutott.)

Alig másfél tucat szavazattal lépte át az MDF listája a 4%-os határt, míg további hét szervezetnek ez nem sikerült. Közülük a nyugdíjas szervezet (3,7%) és a polgármesterek egyesülete (3,2%) kapta a legtöbb szavazatot. Messze a bejutási küszöb alatt maradt az SZDSZ (2,7%), amelynek négy évvel korábban még bő 4%-os támogatottsága volt a kistelepülésen élők körében. Az országos pártok közül a MIÉP (2,0%) és a kisgazdák (1,3%), ugyanúgy mint négy éve, most sem érték el a bejutási küszöböt. A legkevesebb támogatót a Magyar Vidék és Polgári Párt (1,2%) és a bihariak önkormányzati szövetsége (1,0%) tudhatta magáénak.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)

Lista		Választókerület	Eltérés
			Szavazat	%p
	MDF	kistelepülési	19	+0,02
	NYÉRE	kistelepülési	−268	-0,33
	SZDSZ	középvárosi	329	+0,58
	Polgármesterek	kistelepülési	−676	-0,84

A közgyűlés összetétele

23 13 2 1 1
Listák		Képviselők
	Fidesz–KDNP–Magosz	23	57,5%
	MSZP	13	32,5%
	MDF	2	5,0%
	SZDSZ	1	2,5%
	Hajdúvárosok	1	2,5%
Összesen		40

Az új közgyűlés alakuló ülésére október 12-én került sor. A közgyűlés elnökévé Rácz Róbertet, a Fidesz-KDNP-Magosz kistelepülési listavezetőjét választották. Az új elnök korábban a Fidesz frakcióját vezette a megyeházán, valamint a párt országgyűlési képviselője is volt. Az alelnöki tisztségre Kocsis Róbert kapott bizalmat, aki a korábbi ciklusban Hajdúszoboszló alpolgármestere és a Fidesz országgyűlési képviselője volt.^{[mti 1]} A közgyűlés következő ülésén, november 22-én szintén alelnökké választották Szólláth Tibort, aki a Fidesz-KDNP-Magosz középvárosi listáján szerepelt jelöltként.^{[mti 2]}

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

• Helyi önkormányzati választás, 2006. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. január 10.)

  Jogszabályok • Választókerületek, jelöltek • Részvételi adatok • Eredmények, képviselők

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. január 10.)

• Helyi önkormányzati választások
• 2006-os magyarországi önkormányzati választás

Sablon:Megyei közgyűlési választások m v sz 2006-os megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
	Dunántúl		Alföld és Észak
	Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala		Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Közép-Magyarország
		Pest megye • Budapest főváros