Közgyűlési választások Békés megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 43% 117 ezer szavazó a 271 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 260 fő 12 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 35 555 32% 14 FKGP 21 963 20% 9 SZDSZ 16 287 15% 6 KDNP-MDF 10 639 10% 4 Munkáspárt 7 406 7% 3 Fidesz 5 992 5% 2 NOE 4 710 4% 1 Polgármesterek 3 907 4% 1 {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 3 szervezet (3 060 szavazat) Érvénytelen szavazat: 7 898 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Simon Imre (MSZP) Simon Imre MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Békés megyében közel százhúszezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenkét szervezet jelöltjei közül választhattak.

Első helyen a szocialisták végeztek, tizennégy közgyűlési helyet szerezve meg. A kisgazdák kilenc, a szabaddemokraták hat helyhez jutottak. A középmezőnyben a KDNP és az MDF közös listája szerepelt négy elnyert mandátummal, mögöttük a Munkáspárt és a fiatal demokraták következtek, három illetve két képviselői székkel. Bejutott még a Nagycsaládosok Országos Szövetsége és a megyei polgármesterek egy-egy megbízottja is.

A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Simon Imrét, az MSZP kistelepülési listavezetőjét választották.

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.^[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületi beosztás^[2]

	Település	Lakó	Választó- polgár[3]	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	66	190 731	146 877	22
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	8	160 686	123 625	18
Közgyűlési választókerületek	74	351 417	270 502	40
Megyei jogú város Békéscsaba	1	67 896	(53 030)	–
Összesen	75	419 313	(323 532)	40

Békés megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Békéscsaba, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 62 községének és nagyközségének, illetve tizenkét városának polgárai választhatták meg.^[4] A városok közül azonban csak nyolcban éltek tízezernél többen, így csak ez a nyolc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 271 ezer volt. A polgárok szűk egyötöde lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a keleti államhatár mentén fekvő Újszalonta (129) községben élt, míg a legtöbb Orosháza városában lakott (26 865).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret (lakók száma)		Település	Választó­jogosult[3]		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 1 300	17	9 615	3,55%	legkisebb község: Újszalonta
	1 301 – 3 000	27	41 563	15,37%
	3 001 – 5 000	9	27 254	10,08%
	5 001 – 10 000	13	68 445	25,30%	város: Mezőhegyes, Battonya, Tótkomlós (1993), Mezőkovácsháza
		66	146 877	54,30%
Középvárosi választókerület
	10 000 – 25 000	6	70 348	26,01%	Szeghalom, Sarkad, Mezőberény, Gyomaendrőd, Szarvas, Békés
	25 000 fölött	2	53 277	19,70%	Gyula, Orosháza
		8	123 625	45,70%
Összesen		74	270 502	100%

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az önkormányzati rendszer átalakulását követően az első közgyűlés alakuló ülésére december 28-án került sor. Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztásához kétharmados többségre volt szükség. A parázs vitákkal tarkított ülésen végül nem sikerült elnököt választani.^{[5][mti 1]} A második ülést január 14-ére hívták össze. Ezen is csak hosszas egyeztetések után sikerült zöldágra vergődni a megye vezetését illetően. A közgyűlés elnökévé végül Simon Imrét (MSZP, Békéscsaba) választották, az általános főállású elnökhelyettesi posztra Jeszenszky Géza (FKgP, Gyula, névrokona az Antall-kormány MDF-es külügyminiszterének), társadalmi megbízatású helyetteseknek pedig Cservenák Pál (FKgP, Mezőberény), Kincses Sándor (SZDSZ, Szeghalom) és Szilágyi Menyhért (független, Csorvás) nyerte el a képviselők bizalmát.^{[6][mti 2]}

Simon Imre földrajztudós, 1970 óta MSZMP tag. Az 1990-es tavaszi országgyűlés választásokon az MSZP jelöltje, de mandátumot nem szerez. Az őszi önkormányzati választásokon Békéscsabán választják képviselővé a szocialisták színeiben. A megyei közgyűlési elnökké választása után a békéscsabai képviselőségéről lemond.^[7]

Tizenkettő szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 11, a középvárosiban 7 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 260 volt (159+101).

A listák döntő részét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Nyolc országos párt mellett három társadalmi és egy nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Békés megyei kistelepülési választókerületben ez 735, a középvárosiban 619 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

A választásokon részt vevő szervezetek^[8]

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.[9]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.[9]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
társadalmi és nemzetiségi szervezetek
2.	Cs.apácai Gazdakör	önálló	5		Csanádapácai Gazdakör	társ.	helyi
4.	Cigány­lakosok	önálló	5		Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete	nemz.	megye
8.	Polgármesterek	önálló	10		Kistelepülések Polgármestereinek Békés Megyei Egyesülete	társ.	megye
3.	NOE	önálló	3		Nagycsaládosok Országos Egyesülete	társ.	országos	2.	NOE	önálló	5
országos pártok
10.	MSZDP	önálló	15		Magyarországi Szociáldemokrata Párt	párt	országos
5.	Munkáspárt	önálló	13		Munkáspárt	párt	országos	5.	Munkáspárt	önálló	11
11.	Fidesz	önálló	10		Fiatal Demokraták Szövetsége	párt	országos	1.	Fidesz	önálló	10
7.	SZDSZ	önálló	20		Szabad Demokraták Szövetsége	párt	országos	3.	SZDSZ	önálló	16
9.	KDNP-MDF	közös	22		Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos	7.	KDNP-MDF	közös	19
					Magyar Demokrata Fórum	párt	országos
6.	FKGP	önálló	23		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos	6.	FKGP	önálló	19
1.	MSZP	önálló	33		Magyar Szocialista Párt	párt	országos	4.	MSZP	önálló	21
11 lista			159	12 szervezet				7 lista			101

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
Zsigmond Károly		Cigánylakosok
Domokos Tibor		Cs.apácai Gazdakör
Kecskeméti János		Fidesz	Domokos László
Setény János		FKGP	dr. Kepenyes János
Pápai Zoltán		KDNP-MDF	Markó István
dr. Simon Imre		MSZP	Varga Zoltán
Ágoston Sándor		MSZDP
Dobróka János		Munkáspárt	Bánhegyi József
Vári Ferenc		NOE	Dankó Pál
Szabó Miklós		Polgármesterek
Nagy Béla		SZDSZ	Pelcsinszki Boleszláv

A kistelepülési választókerület jelöltjei[8]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) MSZP dr. Simon Imre Szűcs Károly Kaszai János Csizmadia Zoltán Szilágyi Menyhért További jelöltek Simon Mihály Sinka József Asztalos Józsefné Czifra János ifj. Hajdu János Hosszu Szilárd Nagy Mihály Kónya Mária dr. Baja János Gyúrós Pálné Kasza Erzsébet dr. Ruzsa György Kiss Horváth Sándorné Széplaki Zoltán Dán Márton Gyarmati Jánosné Szeljak György Takács Dezső Hegedüs Sándor Domsik Jánosné Szokola Béla Tóth Imre Ramasz Imre László Gábor Pál Földesi György Hocz István Pántya Imréné Fekécs András Gulyás György Cs.apácai Gazdakör Domokos Tibor Lopusni András Benke Mihály Békési Ferenc Frank Mihály NOE Vári Ferenc Horváth Józsefné Oláh József     Cigánylakosok Zsigmond Károly Mezei Kálmán Horváth Béla Rácz Rezső Lakatos Tibor Munkáspárt Dobróka János ifj. Gyuri István ifj. Gazsó István Hotya Péter dr. Antal Mihály További jelöltek Papp Lajos Kovács Józsefné Zalai Antal Andrási Béla Gyebnár János Csizmadia János Száva László Fekete Márton FKGP Setény János dr. Urbán Sándor Pardi Gábor dr. Nyerges Sándor Nagy Lajos További jelöltek Harsányi Dezsőné Szalai Lajos Steigervald György János Bozó Imre Laurinyecz Pál Gajdács János Nyist Ottó Petri József Kanács József Árgyelán Andrásné Oláh Béla Wolfarth Antal Szatmári Ferenc Váradi István Bankó Mihály Zsibrita László ifj. Borbély Demeter Fogarasi Mihály SZDSZ Nagy Béla Litauszky Zoltán Nagy Mihály Ramasz István Visegrádi Gyula További jelöltek Földesi Géza dr. Bartóki László Marosvölgyiné Gorjánác Magdolna Mrena Balázsné dr. Bagi Károly Beregszászi István Szelezsán Péter Mengyán András Csicsely György Sovány Pál Benedek Sándor dr. Elesoné Juhász Aranka Kiss Zoltán Tóth Lajos Kovács János Polgármesterek Szabó Miklós Kiss Zoltán Kozinszky Zoltánné Kassai Béla Pap Tibor További jelöltek Köböl András Frankó János Nagy György Miklós Juhász Pál Komáromi Gábor KDNP-MDF Pápai Zoltán Szebellédi Zoltán dr. Prozlik László Dócs Zoltán Ambrus Attiláné További jelöltek Hanzéros János Nagy András Klemm István Csorba János Naszluhácz Géza Juhász Sándor Gyöngyi Béla dr. Sárosi Tibor Kurunczi Zoltánné Lezsák Károly dr. Péter Sándor Jeszenszky Attila Hovorka István Otlec Sándor Petrovszki Mihály Gálfi László Horváth Róbert MSZDP Ágoston Sándor Rokszin György Jenei Bálint Schneider László Juhász Istvánné További jelöltek Végh Károly Petneházi Bálintné Bőkény István Vandra Sándor Sándor Ferenc Békési Sándorné Hermeczi István Garai János Tóth László Nagy András Fidesz Kecskeméti János Malatinszki János Végh László Szalma István Vátkai Zoltán További jelöltek dr. Sinóros Sándor Venyercsan Csaba Vigyikán Mihály Gábor János dr. Polczer Valter

A középvárosi választókerület jelöltjei[8]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) Fidesz Domokos László Babák Mihály Dancs László Volencsik Zsolt ifj. Vácz Zoltán További jelöltek Dezső Zoltán Köles István Csóka János Giricz Katalin Fodor Tamás NOE Dankó Pál Baranyai Béláné Mike Jenő Zsolt Hocz János Kovács György SZDSZ dr. Pelcsinszki Boleszláv dr. Szécsi István Kökéndy József dr. Marsal György Kocsis L. János További jelöltek Kmetykó István Kosaras Béla dr. Réthy Vilmos Nagy István Sós Sándor dr. Farkas József Brebovszky Péter Eitler Gottfried Bánfalviné Feldmann Ágota Nemes Roland Kondacs András MSZP Varga Zoltán Albel Andor dr. Gosztolya Ferenc Stafira Sándor dr. Csaba István További jelöltek dr. Halász Tibor Ivanics Katalin dr. Pankotai István dr. Frankó Károly Dütsch Zsolt dr. Szurovecz Ilona Gyányiné dr. Jánky Béla Márk György Fetser János dr. Lengyel Albert Puskás Lajos Kozák Imréné Hering Zoltán Gulyás József dr. Faludi János Mojsza József Munkáspárt Bánhegyi József Kiss János Kesztyűs Lajos Budavári Albert Molnár Károly További jelöltek Komoróczki Jolán Kendra János Győri Imre Fülöp Péter Székely Józsefné Kovács Kálmán FKGP dr. Kepenyes János[10] Süli Ilona Bene András Práth Mihály Fekete László További jelöltek Jenei Sándor Szabó Lajos Csepreghy Ferenc dr. Andor László Mónus Ferenc Hanyecz Margit Horváth Antal Lestyán Ádám Zatykó Sándor Tímár Károly Gombkötő Sándor Varga Mihályné Galambos Imre Szász András KDNP-MDF Markó István dr. Demeter László Császár Ferenc dr. Pocsay Gábor dr. Göndös József További jelöltek Németh Béla dr. Csiby Miklós dr. Bohdaneczky Mária dr. Kovács József dr. Mlinarics József Gellén János Miklós Lajos dr. Kondor Gábor dr. Szánthó Gyula Miklya Jenő Görgényi Tamás Veszter Vilmos Számel Sándor dr. Jeszenszky Géza

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A részvétel összesített adatai^[11][12]

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]			270 597
	Szavazó		117 417	43,39%
		érvényes szavazólap	109 519	40,47%	93,27%
		érvénytelen és hiányzó	7 898	2,92%	6,73%
	Távolmaradó		153 180	56,61%
szavazó 43,4% távolmaradó 56,6% érvényes 93,3%

Hét polgár közül három ment el szavazni

A 271 ezer szavazásra jogosult polgárból 117 ezer vett részt a választásokon (43%). Közülük közel nyolcezren szavaztak érvénytelenül (6,7%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően a kistelepüléseken a polgárok majdnem fele ment el szavazni, míg a középvárosi kerületben ez az arány 40% alatt maradt. A részvétel épp a két legkisebb településen, Újszalontán és Magyardombegyházon volt a legmagasabb (82-82%), a legalacsonyabb pedig Battonyán (30%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mindkét választókerületben magas volt (7,1%-6,1%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12]
				Kistelepülési választókerület				Középvárosi választókerület
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]				146 924				123 673
	Szavazó			71 061	48,37%			46 356	37,48%
		érvényes szavazólap		66 002	44,92%	92,88%		43 517	35,19%	93,88%
		érvénytelen / hiányzó		5 059	3,44%	7,12%		2 839	2,30%	6,12%
	Távolmaradó			75 863	51,63%			77 317	62,52%

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma		Település	Választó- jogosult[3]	Szavazó	Részvétel	Legnagyobb/legkisebb részvétel
Kistelepülési választókerület
	1 – 1 300	17	9 619	5 957	61,93%	Magyardombegyház 82,20% Bucsa 32,36%
	1 301 – 3 000	27	41 580	23 391	56,26%
	3 001 – 5 000	9	27 264	12 854	47,15%	Csanádapáca 54,62% Battonya 30,34%
	5 001 – 10 000	13	68 461	28 859	42,15%
		66	146 924	71 061	48,37%
Középvárosi választókerület
	10 001 – 25 000	6	70 357	28 439	40,42%	Mezőberény 47,75% Gyula 32,78%
	25 000 fölött	2	53 316	17 917	33,61%
		8	123 673	46 356	37,48%
Összesen		74	270 597	117 417	43,39%

Összesített eredmények

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
				kt	kv
	MSZP	35 555	32,46%	✓	✓	14	35,0%
	FKGP	21 963	20,05%	✓	✓	9	22,5%
	SZDSZ	16 287	14,87%	✓	✓	6	15,0%
	KDNP-MDF	10 639	9,71%	✓	✓	4	10,0%
	Munkáspárt	7 406	6,76%	✓	✓	3	7,5%
	Fidesz	5 992	5,47%	✓	✓	2	5,0%
	NOE	4 710	4,30%	✗	✓	1	2,5%
	Polgármesterek	3 907	3,57%	✓		1	2,5%
	Cs.apácai Gazdakör	1 301	1,19%	✗		0
	MSZDP	1 084	0,99%	✗		0
	Cigánylakosok	675	0,62%	✗		0
Összesen		109 519				40

A választásokat az országos pártok uralták, két képviselői hely kivételével az összes megyeházi széket ők szerezték meg.

A három legnagyobb párt kapta meg a szavazatok bő kétharmadát és a 40 képviselői helyből 29 lett az övék. A közel 110 ezer érvényes szavazatból több mint 35 ezret a szocialistákra, 22 ezret a kisgazdákra, 16 ezret pedig a szabaddemokratákra adtak le. Az MSZP 14, az FKGP 9, az SZDSZ pedig 6 képviselői helyhez jutott.

A nagyobb pártok mögött a KDNP és az MDF közös listája szerezte meg a negyedik helyet, több mint 10 ezer támogató bizalmát nyerve el. Utánuk a Munkáspárt és a Fidesz következett, előbbi 7 és félezer, utóbbi 6 ezer voksot mondhatott a magáénak. A KDNP-MDF lista 4, a Munkáspárt 3, a fiatal demokraták 2 megyeházi helyhez jutottak.

Az országos pártokon kívül csak a Nagyacsaládosok Országos Szövetsége (NOE) és a megyei kistelepülések polgármestereinek a szervezete jutott egy-egy képviselői megbízatáshoz.

Távol volt a bejutási küszöbtől a Csanádapácai Gazdakör, a megyei Cigánylakosok Egyesülete, és a szociáldemokraták listája is.

A közgyűlés összetétele

14 9 6 4 3 2 1 1
Szervezetek		Képviselők
	MSZP	14	35,0%
	FKGP	9	22,5%
	SZDSZ	6	15,0%
	KDNP-MDF	4	10,0%
	Munkáspárt	3	7,5%
	Fidesz	2	5,0%
	NOE	1	2,5%
	Polgármesterek	1	2,5%
Összesen		40

A megye vezetése

Elnök
Simon Imre
MSZP
Alelnök
Pelcsinszki Boleszláv		SZDSZ

December 23-án ült össze a közgyűlés alakuló ülése. A 40 fős testületnek a felét tették a szocialista és szabaddemokrata képviselők, így természetes volt, hogy a megye vezetésére ők tesznek javaslatot. A hivatalban lévő Simon Imrét jelölték újra elnöknek, aki az MSZP kistelepülési listájának éléről jutott be a megyeházára. A megválasztásakor 39 támogató szavazatot kapott. Alelnökké az SZDSZ-es Pelcsinszki Boleszlávot jelölték, aki pártja középvárosi listáját vezette. Az ő jelölése során fölmerült, hogy ne csupán kétpárti legyen a megyét kormányzó koalíció, hanem vonják be a kisgazdákat is. Némi vita után ezt a javaslatot elvetették, majd – 36 rá leadott vokssal – sor kerülhetett a megválasztására.^{[13][mti 3]}

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Békés megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Békés Megyei Hírlap (1950-2010). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás

Sablon:Megyei közgyűlési választások m v sz 1994-es megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
	Dunántúl		Alföld és Észak
	Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala		Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Közép-Magyarország
		Pest megye • Budapest főváros