XXII. nyári olimpia
Adatok
Rendező	Moszkva, Szovjetunió
Nemzetek	81
Sportolók	5179 (4064 férfi, 1115 nő)
Versenyszámok	23 sportág, 203 versenyszám
Megnyitóünnepség	1980. július 19.
Záróünnepség	1980. augusztus 3.
Hivatalos megnyitó	Leonyid Brezsnyev
Sportolói eskü	Nyikolaj Andrianov
Bírói eskü	Alekszandr Medvegy
Olimpiai fáklya	Szergej Belov
Olimpiai stadion	Luzsnyiki Stadion
Arany 204 Ezüst 204 Bronz 223 Össz. 631
Magyar részvétel
Sportolók	263 (182 férfi, 81 nő)
Zászlóvivő	ifj. Szívós István
Arany 7 Ezüst 10 Bronz 15 Össz. 32
Pontszám	234
Helyezés az éremtáblázaton	6.
Helyezés a ponttáblázaton	6.
← 1976 1984 →

Az 1980. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXII. nyári olimpiai játékokat 1980. július 19. és augusztus 3. között rendezték meg Moszkvában, a Szovjetunióban. 23 sportág 203 versenyszámában folyt a vetélkedés 5179 sportoló részvételével.

Moszkva az 1976-os olimpiára is nevezett, akkor Montréal kapta 1970-ben a rendezési jogot. A második nevezést a szovjet főváros 1980-ra Los Angeles ellenében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1974-es bécsi 75. kongresszusán jóváhagyta.

A moszkvai olimpiát a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt (1979. december 26.) a nyugati államok bojkottálták. Az amerikai kormány nyomására az USOC (Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága) és más országok olimpiai bizottságai is a részvétel ellen döntöttek. Több nyugati ország sportolói olimpiai közös csapatban indultak a versenyeken. Csupán 81 nemzet sportolói vettek részt, és 65 ország maradt távol a csonka olimpiától.

• Egyetlen pozitív dopping teszt sem volt, és több, a hazai sportolóknak kedvező bírói tévedés történt.
• A csonka olimpián 36 világ-, 39 Európa- és 74 olimpiai rekord született.
• Kiemelkedő volt a két angol középtávfutó vetélkedése, Sebastian Coe és Steve Ovett párharca. Mindketten riválisuk számában győzedelmeskedtek, Coe 1500-on, Ovett 800-on.
• Teófilo Stevenson kubai ökölvívó csatlakozott a halhatatlan Papp Lászlóhoz, sorozatban harmadik olimpiáján nyert aranyérmet. A kubai ökölvívók összesen hat arany, két ezüst és két bronzérmet nyertek.
• Az olimpia legeredményesebb sportolója Alekszandr Gyityatyin szovjet tornász lett, három arany, négy ezüst és egy bronzéremmel.
• A leningrádi Vlagyimir Szalnyikov 1500 méteres gyorsúszásban megdöntötte a 15 perces álomhatárt (14:58,27), és győzött 400 méteren is, továbbá tagja volt az olimpiai bajnok 4x200 méteres váltónak.
• A román tornásznő Nadia Comăneci két első és két második helyet szerzett.
• A tizenhét éves magyar hátúszó Wladár Sándor lett az olimpia legfiatalabb bajnoka.
• A moszkvai tisztújító NOB kongresszuson Lord Killanin helyet Juan Antonio Samaranch lett az olimpiai bizottság hetedik elnöke.
• Az NDK-beli Beyer család három tagja is indult a moszkvai olimpián. Hans-Georg Beyer aranyérmes lett kézilabdában, Udo Beyer bronzérmes súlylökésben, Gisela Beyer negyedik diszkoszvetésben.^[1]
• Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok a csapat legesélyesebb indulójaként mindenki megdöbbenésére nem sokkal a rajt után leállt: feladta a versenyt.^[forrás?]

Vastagítással kiemelve jelennek meg a felsorolásban azok az országok, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián. A bojkott ellenére 8 új részt vevője volt a moszkvai olimpiának.

A ×-tel jelölt országok képviselői nem vettek részt a nyitó és a záró ceremónián.

Az olimpiai lángot 1980. június 19-én Maria Mosxoliou görög színésznő gyújtotta meg Olümpiában. A staféta első tagja egy 17 éves athéni tanuló, Atanasios Kozmopoulus volt. A váltó útja mintegy 5000 km hosszú volt, Görögországon (1170 km), Bulgárián (935 km), Románián (593 km) és a Szovjetunión (2302 km) keresztül.

A váltó fontosabb állomásai:

Olümpia – Pátra – Korinthosz – Athén – Thébai – Larissza – Veroia – Szaloniki – Serrai

Blagoevgrad – Szófia – Plovdiv – Sipka – Veliko Tarnovo – Pleven – Rusze

Gyurgyevó – Bukarest – Ploiești – Bodzavásár – Bákó – Románvásár – Jászvásár

Leusheny – Chișinău – Bălți – Csernyivci – Hmelnickij – Vinnicja – Zsitomir – Kijev – Lubnyi – Poltava – Csutovo – Harkov – Belgorod – Kurszk – Kromi – Orjol – Tula – Szerpuhov – Podolszk – Moszkva

Versenyszámok az 1980. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	női	vegyes	összesen
Atlétika	22	12	2	2	0	38
Birkózás	20	0	0	0	0	20
Cselgáncs	8	0	0	0	0	8
Evezés	1	1	7	5	0	14
Gyeplabda	0	0	1	1	0	2
Íjászat	1	1	0	0	0	2
Kajak-kenu	4	1	5	1	0	11
Kerékpározás	4	0	2	0	0	6
Kézilabda	0	0	1	1	0	2
Kosárlabda	0	0	1	1	0	2
Labdarúgás	0	0	1	0	0	1
Lovaglás	3	0	3	0	0	6
Műugrás	2	2	0	0	0	4
Ökölvívás	11	0	0	0	0	11
Öttusa	1	0	1	0	0	2
Röplabda	0	0	1	1	0	2
Sportlövészet	7	0	0	0	0	7
Súlyemelés	10	0	0	0	0	10
Torna	7	4	1	1	0	13
Úszás	11	11	2	2	0	26
Vitorlázás	1	0	5	0	0	6
Vívás	3	1	3	1	0	8
Vízilabda	0	0	1	0	0	1
Összesen	116	33	37	16	0	202

Bővebben: Az 1980. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

Az 1980. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata az 1980. évi nyári olimpiai játékokon érmet nyert országokat tartalmazza. A sorrendet a több nyert aranyérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert ezüstérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert bronzérem, illetve mindhárom szám egyenlősége esetén az ABC-sorrend határozza meg. A sorrend nem jelenti a részt vevő országok hivatalos – Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerinti – sorrendjét.

(A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1980. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	80	69	46	195
2.	NDK (GDR)	47	37	42	126
3.	Bulgária (BUL)	8	16	17	41
4.	Kuba (CUB)	8	7	5	20
5.	Olaszország (ITA)	8	3	4	15
6.	Magyarország (HUN)	7	10	15	32
7.	Románia (ROU)	6	6	13	25
8.	Franciaország (FRA)	6	5	3	14
9.	Nagy-Britannia (GBR)	5	7	9	21
10.	Lengyelország (POL)	3	14	15	32
Összesen		204	204	223	631

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió ezúttal is a helyszínről közvetítette a játékokat. A rádió riporterei közül Molnár Dánielnek ez volt az első olimpiája.

• Moscow 1980 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• 1980 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Moszkva, 1980 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1980 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1980. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• 1980, Moszkva – csonka olimpia I.