PROFILPELAJAR.COM

Címvédő	Kihívó
Tigran Petroszján	Borisz Szpasszkij
Tigran Petroszján; Szovjetunió	Borisz Szpasszkij; Szovjetunió
10½	12½
1929. június 17. (39 évesen)	1937. január 30. (32 évesen)
Az 1966-os sakkvilágbajnokság győztese	Az 1967/68-as világbajnokjelölti verseny győztese
Élő-pontszáma: 2750; (világranglista 4. helyezett)	Élő-pontszáma: 2770; (világranglista 3. helyezett)

Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.

Az 1969-es sakkvilágbajnokság versenysorozata zónaversenyekből, zónaközi döntőből, a világbajnokjelöltek párosmérkőzéses rendszerű egyenes kieséses versenyéből és a világbajnoki döntőből állt. A világbajnokság döntője a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett 24 játszmás párosmérkőzés, amelyre a címvédő szovjet Tigran Petroszján és a kihívó szovjet Borisz Szpasszkij között a Szovjetunióban, Moszkvában került sor 1969. április 14. – június 17. között.

A mérkőzés Borisz Szpasszkij 12½–10½ arányú győzelmével ért véget, ezzel elhódította a világbajnoki címet.

Előzmények

Alekszandr Aljechin sakkvilágbajnok 1946-ban bekövetkezett halála miatt a Nemzetközi Sakkszövetség a világ akkor legerősebbnek számító sakkozói részvételével 1948-ban ötfordulós körmérkőzéses versenyt rendezett, amelynek győztese, Mihail Botvinnik lett jogosult a sakkvilágbajnoki cím viselésére.

1951-ben David Bronstejn és 1954-ben Vaszilij Szmiszlov is 12–12–es döntetlent játszott a regnáló világbajnokkal, így Botvinnik mindkét esetben megvédte címét.

Az 1957-es sakkvilágbajnokságon Vaszilij Szmiszlovnak második próbálkozásra sikerült elhódítania a világbajnoki címet, miután 12,5–9,5 arányú győzelmet aratott, azonban Botvinnik élve a szabályok biztosította visszavágó lehetőségével 1958-ban 12,5–10,5 arányú győzelmével visszahódította azt. Az 1960-as sakkvilágbajnokságon Mihail Tal 12,5–8,5 arányú győzelmet aratva elhódította a címet, de Botvinnik ismét élt a visszavágás lehetőségével, és 1961-ben 13–8 arányban visszaszerezte azt.

A Nemzetközi Sakkszövetség 1959-ben Luxemburgban tartott kongresszusán újraszabályozta a világbajnokságok rendszerét. Eszerint a világbajnokságok hároméves ciklusban zajlanak, amelyek zónaversenyekkel kezdődnek, az ezekből továbbjutók zónaközi versenyen mérik össze erejüket. A zónaközi verseny első hat helyezettje jut tovább a világbajnokjelöltek versenyébe, ahol csatlakozik hozzájuk az előző világbajnoki döntő vesztese, valamint az előző világbajnokjelöltek versenyének második helyezettje. A kongresszus megszüntette a világbajnok egy éven belüli visszavágásának lehetőségét. Ugyancsak megszüntették azt a gyakorlatot is, hogy a világbajnokjelöltek versenyének résztvevői a következő ciklusban a zónaközi versenyen indulhatnak.

Az 1963-as sakkvilágbajnokság döntőjében Tigran Petroszján 12,5–9,5 arányban legyőzte Mihail Botvinniket, ezzel végleg megszakította Botvinnik 1948 óta tartó hegemóniáját. Botvinnik ezt követően visszavonult a világbajnokságon való részvételtől. Petroszján 1966-ban megvédte címét, miután Borisz Szpasszkij ellen 12,5–11,5-re győzött. Szpasszkij ezúttal másodszor tehetett kísérletet a cím megszerzésére.

Zónaversenyek

Az 1966–1969-es világbajnoki ciklusban tíz zónaversenyre került sor.

1. zóna: Hága (Hollandia)

1966. szeptemberben Hágában rendezték az „Európai 1. zóna” versenyét, amelyet a jugoszláv Gligorić nyert meg, a magyar Bilek István és a csehszlovák Kavalek előtt. Ők hárman jutottak tovább a zónaközi versenyre.^[2]

2. zóna: Halle (Német Demokratikus Köztársaság)

A második európai zóna versenyét 1967. márciusban rendezték Halléban. Az első helyet a magyar Portisch Lajos szerezte meg a csehszlovák Vlastimil Hort előtt. A 3–4. helyen holtverseny alakult ki a keletnémet Uhlmann és a jugoszláv Matulović között, köztük a rájátszás döntött a harmadik továbbjutó helyért, amit Matulović nyert meg 2,5–0,5 arányban.^[2]

3. zóna: Vrnjačka Banja (Jugoszlávia)

A harmadik európai zóna versenyére 1967. januárban a szerbiai Vrnjačka Banján került sor. Az első és második helyet két jugoszláv versenyző, Ivkov és Matanović szerezte meg, a harmadik a magyar Bárczay László lett.^[2]

4. zóna: Tbiliszi, szovjet bajnokság

Az 1966. decemberben rendezett 34. szovjet sakkbajnokság egyben zónaversenynek is számított. Ebből a zónából négy versenyző juthatott tovább a zónaközi versenyre. Az 1. helyet Leonyid Stein szerezte meg, a második Jefim Geller lett. A 3–5. helyen holtverseny alakult ki Gipszlisz, Korcsnoj és Tajmanov között, akik kétfordulós körmérkőzésen rájátszásban döntötték el a két továbbjutó hely sorsát. Ez alapján Gipszlisz és Korcsnoj vehetett részt az első két helyezett mellett a zónaközi versenyen.^[2]

5. zóna: New York, az Egyesült Államok bajnoksága

Az 1965. decemberben rendezett 17. USA-bajnokság egyúttal a világbajnokság zónaversenyének számított. A győzelmet Bobby Fischer szerezte meg Robert Byrne és Samuel Reshevsky előtt.^[2]

6. zóna: Vancouver (Kanada)

Az 1965. júniusban rendezett 58. Kanada-bajnokság, egyben zónaversenynek számított, amelyről az első helyezett juthatott tovább. A győzelmet Yanofsky szerezte meg Lionel Joyner és Duncan Suttles előtt. Yanofsky és Joyner nem vett részt a zónaközi versenyen, helyettük Duncan Suttles játszott.^[2]

7. zóna: Caracas (Venezuela)

A közép-amerikai zóna versenyére 1967. januárban a venezuelai Caracasban került sor, amelyről egy versenyző kvalifikálhatta magát a zónaközi versenyre. Az első helyet a kolumbiai Miguel Cuéllar szerezte meg.^[2]

8. zóna: Buenos Aires (Argentína)

Az 1966. májusban rendezett dél-amerikai zónaversenyről három versenyző juthatott tovább. Az élen négyes holtverseny alakult ki Mecking, Bolbochán, Panno és Foguelmann között. A három továbbjutó helyért folyó rájátszásban Foguelman végzett az utolsó helyen, így ő esett el a továbbjutástól.^[2]

9. zóna: Jeruzsálem (Izrael)

A nyugat-ázsiai zóna versenyét 1966. augusztusban rendezték Jeruzsálemben. A zónaversenyen a mongol Mjagmaszuren végzett az élen, és szerezte meg a zónaközi versenyen való indulás jogát.^[2]

10. zóna: Auckland (Új-Zéland)

A délkelet-Ázsiát és Óceániát magába foglaló 10. zóna versenyére 1966-ban Aucklandon került sor. A versenyt az új-zélandi Sarapu nyerte, ezzel jogot szerzett a zónaközi versenyen való indulásra.^[2]

Zónaközi verseny

A zónaversenyek eredményei alapján kialakult mezőny részvételével 1967. október–novemberben a tunéziai Szúszában zajlott a világbajnokság zónaközi döntője. A kiírás szerint az első hat helyezett juthatott tovább a világbajnokjelöltek versenyére, de azonos országból csak a legjobb három versenyző.

A versenyen a 10. forduló után az amerikai Bobby Fischer vezetett 7 győzelemmel és 3 döntetlennel, amikor összeveszett a szervezőkkel, és nem folytatta tovább a versenyt. Mivel a fordulók felét még nem játszotta le, ezért eredményeit törölték.

A győzelmet a dán Bent Larsen szerezte meg, a 2–4. helyen holtverseny alakult ki a szovjet Viktor Korcsnoj és Jefim Geller, valamint a jugoszláv Svetozar Gligorić között, az ötödik helyet a magyar Portisch Lajos szerezte meg. A hatodik továbbjutó helyért a 6–8. helyen holtversenyben végző amerikai Reshevsky, a csehszlovák Hort és a szovjet Leonyid Stein között rájátszásra került sor, amelyen mindannyian azonos pontot szereztek. Ezért az eredeti versenyen elért Sonneborn–Berger-számítás szerinti pont alapján Reshevsky jutott tovább a párosmérkőzéses szakaszba.^[3]^[4]

Zónaközi verseny Sousse (1967)^[5]
	Versenyző	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	Pont	S–B^[6]
1	Bent Larsen	Dánia	-	0	½	½	0	1	1	1	1	½	1	1	1	½	0	1	½	1	1	1	1	1	15½
2	Viktor Korcsnoj	Szovjetunió	1	-	½	½	1	½	½	½	0	½	0	0	½	1	1	1	1	1	1	1	½	1	14	136.00
3	Jefim Geller	Szovjetunió	½	½	-	½	½	0	1	½	1	½	½	1	½	½	1	½	½	1	½	1	1	1	14	135.75
4	Svetozar Gligorić	Jugoszlávia	½	½	½	-	½	½	½	1	½	½	½	½	½	1	1	½	½	½	1	1	1	1	14	135.00
5	Portisch Lajos	Magyarország	1	0	½	½	-	½	½	1	0	½	½	½	½	1	1	½	1	½	½	1	1	1	13½
6	Samuel Reshevsky	Amerikai Egyesült Államok	0	½	1	½	½	-	½	½	1	½	½	1	½	½	½	½	1	1	0	1	1	½	13	129.75
7	Vlastimil Hort	Csehszlovákia	0	½	0	½	½	½	-	1	½	½	1	½	½	½	½	½	½	1	1	1	1	1	13	120.25
8	Leonyid Stein	Szovjetunió	0	½	½	0	0	½	0	-	½	½	½	1	1	½	1	1	1	1	1	1	1	½	13	117.00
9	Milan Matulović	Jugoszlávia	0	1	0	½	1	0	½	½	-	0	1	1	½	1	0	½	½	1	1	½	1	1	12½
10	Aleksandar Matanović	Jugoszlávia	½	½	½	½	½	½	½	½	1	-	½	1	½	½	½	½	1	½	0	1	½	½	12
11	Borislav Ivkov	Jugoszlávia	0	1	½	½	½	½	0	½	0	½	-	0	½	½	1	½	1	½	1	0	1	1	11	103.50
12	Henrique Mecking	Brazília	0	1	0	½	½	0	½	0	0	0	1	-	1	1	1	½	½	½	1	½	1	½	11	102.50
13	Aivars Gipslis	Szovjetunió	0	½	½	½	½	½	½	0	½	½	½	0	-	½	0	1	½	0	1	½	1	1	10	93.75
14	Lubomir Kavalek	Csehszlovákia	½	0	½	0	0	½	½	½	0	½	½	0	½	-	½	1	½	1	0	1	1	1	10	90.00
15	Duncan Suttles	Kanada	1	0	0	0	0	½	½	0	1	½	0	0	1	½	-	½	1	0	½	1	½	1	9½
16	Bilek István	Magyarország	0	0	½	½	½	½	½	0	½	½	½	½	0	0	½	-	½	½	1	0	1	1	9
17	Bárczay László	Magyarország	½	0	½	½	0	0	½	0	½	0	0	½	½	½	0	½	-	½	1	½	½	1	8
18	Robert Byrne	Amerikai Egyesült Államok	0	0	0	½	½	0	0	0	0	½	½	½	1	0	1	½	½	-	1	½	½	0	7½
19	Miguel Cuéllar	Kolumbia	0	0	½	0	½	1	0	0	0	1	0	0	0	1	½	0	0	0	-	0	1	1	6½	61.00
20	Lhamsuren Myagmarsuren	Mongólia	0	0	0	0	0	0	0	0	½	0	1	½	½	0	0	1	½	½	1	-	0	1	6½	54.50
21	Ortvin Sarapu	Új-Zéland	0	½	0	0	0	0	0	0	0	½	0	0	0	0	½	0	½	½	0	1	-	½	4
22	Slim Bouaziz	Tunézia	0	0	0	0	0	½	0	½	0	½	0	½	0	0	0	0	0	1	0	0	½	-	3½

A világbajnokjelöltek versenye

Az 1966-os sakkvilágbajnokság világbajnokjelöltjeinek versenyét a nyolc versenyző között egyenes kieséses párosmérkőzés rendszerű formában rendezték meg. A versenyen a zónaközi versenyről továbbjutott hat versenyzőhöz csatlakozott Borisz Szpasszkij, mint az előző világbajnoki döntő vesztese, valamint Mihail Tal, aki az előző világbajnokjelölti versenyen a 2. helyen végzett.

A párosmérkőzéses szakaszból ezúttal sorrendben másodszor is Borisz Szpasszkij került ki győztesen, és így ismét megvívhatott Tigran Petroszjánnal a világbajnoki címért.^[7]

Negyeddöntő

Elődöntő

Döntő

Borisz Szpasszkij

5½

Jefim Geller

2½

Borisz Szpasszkij

5½

Bent Larsen

2½

Portisch Lajos

4½

Bent Larsen

5½

Borisz Szpasszkij

6½

Viktor Korcsnoj

3½

Svetozar Gligorić

3½

Mihail Tal

5½

Mihail Tal

4½

Viktor Korcsnoj

5½

Samuel Reshevsky

2½

Viktor Korcsnoj

5½

A harmadik hely is eldöntésre került egy későbbi időpontban lejátszott párosmérkőzésen Larsen és Tal között. Ezt Larsen 5½–2½-re nyerte.

A világbajnoki döntő

Az 1969-es világbajnokság döntőjére a világbajnokjelöltek versenyét megnyerő Borisz Szpasszkij és a világbajnoki címet védő Tigran Petroszján között került sor Moszkvában 1969. április 14. – június 17. között.

Az 1966-os világbajnoki mérkőzés előtt tíz versenyjátszmát váltottak egymással, ebből kilenc alkalommal döntetlenül végeztek, míg egy győzelmet Petroszjánnak sikerült elérnie. A két világbajnoki döntő között öt alkalommal találkoztak, abból négyszer végeztek döntetlenül, és egyszer Szpasszkij nyert.^[8]

Petroszján 1961. májustól 1964. januárig vezette a világranglistát, ekkor Bobby Fischer vette át tőle a vezetést, Szpasszkij ekkor még csak a 6. helyen állt.^[9] A regnáló világbajnok Petroszján ezután fokozatosan csúszott hátra: 1964. decemberben a 3., miután Mihail Tal is megelőzte, 1965. májusban a 4. (ekkor Tal állt az élen, Fischer a 2. és Viktor Korcsnoj a 3. helyen). Szpasszkij követte őket az 5. helyen.^[10] 1965. júliusban előzte meg Szpasszkij Petroszjánt, amikor helyet cseréltek a világranglista 4. és 5. helyén.

Szpasszkij ezt követően gyorsan haladt előre a ranglistán: 1965. szeptemberben harmadik, decemberben második, 1966. januárban már az 1. helyen állt. A vesztes 1966-os világbajnoki döntő után hátrébb csúszott, ebben az időszakban a leggyengébb helyezése a 6. volt 1967. júliusban. Ezt követően ismét felkapaszkodott a 3. helyre, és a világbajnoki mérkőzés kezdetén Fischer és Korcsnoj mögött a 3. helyen állt, közvetlenül Petroszján előtt.^[11]

Ezzel szemben Petroszján, aki 1966. januárban már csak a 7. és az 1966-os világbajnoki döntő kezdetén csak a 8. helyen állt a világranglistán, a döntőt követően egyre feljebb kúszott: 1966. novemberben már 3., sőt 1967. április–májusban Fischer mögött a 2. helyre tornászta fel magát. Ekkor újabb hullámvölgy következett be nála, ami az 1968. szeptemberi 10. helyezéssel érte el mélypontját. A világbajnoki döntő kezdetén azonban már a 4. helyen állt közvetlenül Szpasszkij mögött.^[12]

A mérkőzés szabályait a FIDE 1949. márciusban Párizsban tartott kongresszusa határozta meg. A győztes az, aki először éri el a 12,5 pontot legfeljebb 24 játszmából. 12–12 esetén a világbajnok megtartja címét. 2,5 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd óránként 16 lépést kellett tenni. Ötórányi játék után a játszma függőben maradt, amelyet másnap folytattak.

Az első játszmát Petroszján nyerte, de Szpasszkij a 4., 5. és a 8. játszma megnyerésével két pont előnyre tett szert. Ezt Petroszján a 10. és a 11. játszában elért győzelmével kiegyenlítette, és a mérkőzés felénél 6–6-os döntetlenre álltak. Szpasszkij a 17. játszmától kezdődően három, világossal vezetett partiját is megnyerte, és erre Petroszján csak egy alkalommal tudott válaszolni. A 22. játszma után 12–10-es állásnál Petroszjánnak mindkét utolsó játszmát meg kellett volna nyernie, hogy megvédje címét. Ez azonban nem sikerült, a 23. játszma döntetlen lett, ezzel Szpasszkij elhódította a világbajnoki címet.

Világbajnoki döntő (1969)
Versenyző	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	23	Points
Borisz Szpasszkij	Szovjetunió	0	½	½	1	1	½	½	1	½	0	0	½	½	½	½	½	1	½	1	0	1	½	½	12½
Tigran Petroszján	Szovjetunió	1	½	½	0	0	½	½	0	½	1	1	½	½	½	½	½	0	½	0	1	0	½	½	10½

A világbajnoki döntő játszmái

A döntő mind a 23 játszmája megtalálható a Chessgames oldalán. A döntéssel végződött játszmák:

1. játszma Szpasszkij–Petroszján 0–1 56 lépés

1. játszma

Világos 56. Bxa4-gyel lenyeri a huszárt, és látszólag döntetlenre menti a játszmát, de erre következett 56. - Ba1!! és világos feladta, mert 57. - Bxa2, és a gyalog bemenetele ellen nincs védelem.

Szicíliai védelem, Kan-változat ECO B42

1. e4 c5 2. Hf3 e6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 a6 5. Fd3 Hc6 6. Hxc6 bxc6 7. O-O d5 8. Hd2 Hf6 9. Ve2 Fe7 10. b3 O-O 11. Fb2 a5 12. f4 g6 13. Bad1 Hd7 14. c4 a4 15. f5 exf5 16. exf5 Ff6 17. Fxf6 Hxf6 18. Vf2 axb3 19. axb3 Ba2 20. fxg6 fxg6 21. h3 Ve7 22. Vd4 c5 23. Vf4 Fb7 24. Bde1 Vg7 25. Ve3 d4 26. Ve6+ Vf7 27. Ve2 Be8 28. Vf2 Bxe1 29. Vxe1 Ve8 30. Vxe8+ Hxe8 31. Fe4 Bxd2 32. Fxb7 Hd6 33. Fd5+ Kg7 34. b4 cxb4 35. c5 Hf5 36. c6 Bc2 37. g4 Hd6 38. Bf4 d3 39. Bd4 d2 40. Fb3 Bxc6 41. Bxd2 He4 42. Bd7+ Kf6 43. Bxh7 Bc1+ 44. Kg2 Hc5 45. Ff7 b3 46. g5+ Kxg5 47. h4+ Kf6 48. h5 Bc2+ 49. Kf3 b2 50. Fa2 gxh5 51. Bxh5 Bc1 52. Bh6+ Ke5 53. Bb6 Ha4 54. Be6+ Kd4 55. Be4+ Kc5 (diagram) 56. Bxa4 Ba1 0-1

4. játszma Petroszján–Szpasszkij 0–1 41 lépés

4. játszma

Következett: 38. - Fd3!! A futó nem üthető Vxd4+ miatt.

Tarrasch-védelem, karlsbadi változat ECO D34

1. c4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 c5 4. cxd5 exd5 5. Hf3 Hc6 6. g3 Hf6 7. Fg2 Fe7 8. O-O O-O 9. Fg5 cxd4 10. Hxd4 h6 11. Fe3 Fg4 12. Hb3 Fe6 13. Bc1 Be8 14. Be1 Vd7 15. Fc5 Bac8 16. Fxe7 Vxe7 17. e3 Bed8 18. Ve2 Fg4 19. f3 Ff5 20. Bcd1 He5 21. Hd4 Fg6 22. Fh3 Bc4 23. g4 Bb4 24. b3 Hc6 25. Vd2 Bb6 26. Hce2 Fh7 27. Fg2 Be8 28. Hg3 Hxd4 29. exd4 Be6 30. Bxe6 Vxe6 31. Bc1 Fg6 32. Ff1 Hh7 33. Vf4 Hf8 34. Bc5 Fb1 35. a4 Hg6 36. Vd2 Vf6 37. Kf2 Hf4 38. a5 (diagram) Fd3 39. Hf5 Vg5 40. He3 Vh4+ 41. Kg1 Fxf1 0-1

5. játszma Szpasszkij–Petroszján 1–0 30 lépés: Elhárított vezércsel, fél-Tarrasch-védelem ECO D41

1. c4 Hf6 2. Hc3 e6 3. Hf3 d5 4. d4 c5 5. cxd5 Hxd5 6. e4 Hxc3 7. bxc3 cxd4 8. cxd4 Fb4+ 9. Fd2 Fxd2+ 10. Vxd2 O-O 11. Fc4 Hc6 12. O-O b6 13. Bad1 Fb7 14. Bfe1 Bc8 15. d5 exd5 16. Fxd5 Ha5 17. Vf4 Vc7 18. Vf5 Fxd5 19. exd5 Vc2 20. Vf4 Vxa2 21. d6 Bcd8 22. d7 Vc4 23. Vf5 h6 24. Bc1 Va6 25. Bc7 b5 26. Hd4 Vb6 27. Bc8 Hb7 28. Hc6 Hd6 29. Hxd8 Hxf5 30. Hc6 1-0

8. játszma Petroszján–Szpasszkij 0–1 44 lépés: Elhárított vezércsel, Harrwitz-támadás ECO D37

1. c4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 Fe7 4. Hf3 Hf6 5. Ff4 c5 6. dxc5 Ha6 7. e3 Hxc5 8. cxd5 exd5 9. Fe2 O-O 10. O-O Fe6 11. Fe5 Bc8 12. Bc1 a6 13. h3 b5 14. Fd3 d4 15. Fxd4 Hxd3 16. Vxd3 Fc4 17. Vb1 Fxf1 18. Bxf1 Hd5 19. He2 Ff6 20. Bd1 Vc7 21. Fxf6 Hxf6 22. Hfd4 Ve5 23. Vd3 Bfd8 24. a4 bxa4 25. Ba1 He4 26. Vxa6 Ba8 27. Vd3 Be8 28. Hf4 g6 29. Va3 Vf6 30. Hd3 Bec8 31. Bd1 Bc4 32. b4 Bac8 33. b5 Bc3 34. Va1 Bxd3 35. Bxd3 Vxf2+ 36. Kh2 Vg3+ 37. Kg1 Vf2+ 38. Kh2 Vg3+ 39. Kg1 Hf2 40. Hc6 Hxh3+ 41. Kh1 Hf2+ 42. Kg1 Hxd3 43. He7+ Kf8 44. Hxc8 Vxe3+ 0-1

10. játszma Petroszján–Szpasszkij 1–0 38 lépés

10. játszma

Az állás 29. - axb5 után. Következett: 30. Hxb7!

Nimzoindiai védelem, futótámadás ECO E47

1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hc3 Fb4 4. e3 O-O 5. Fd3 b6 6. He2 d5 7. O-O dxc4 8. Fxc4 Fb7 9. f3 c5 10. a3 cxd4 11. axb4 dxc3 12. Hxc3 Hc6 13. b5 He5 14. Fe2 Vc7 15. e4 Bfd8 16. Ve1 Vc5+ 17. Vf2 Ve7 18. Ba3 He8 19. Ff4 Hg6 20. Fe3 Hd6 21. Bfa1 Hc8 22. Ff1 f5 23. exf5 exf5 24. Ba4 Be8 25. Fd2 Vc5 26. Vxc5 bxc5 27. Bc4 Be5 28. Ha4 a6 29. Hxc5 axb5 (diagram) 30. Hxb7 Bxa1 31. Bxc8+ Kf7 32. Hd8+ Ke7 33. Hc6+ Kd7 34. Hxe5+ Kxc8 35. Hxg6 hxg6 36. Fc3 Bb1 37. Kf2 b4 38. Fxg7 1-0

11. játszma Szpasszkij–Petroszján 0–1 56 lépés: Vezérindiai védelem, Kaszparov–Petroszján-változat ECO E12

1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hf3 b6 4. a3 Fb7 5. Hc3 d5 6. e3 Hbd7 7. cxd5 exd5 8. Fe2 Fd6 9. b4 O-O 10. O-O a6 11. Vb3 Ve7 12. Bb1 He4 13. a4 Hdf6 14. b5 Hxc3 15. Vxc3 He4 16. Vc2 Bfc8 17. Fb2 c6 18. bxc6 Fxc6 19. Vb3 Vd7 20. Ba1 b5 21. a5 Fb7 22. He5 Vd8 23. Bfd1 Vh4 24. g3 Ve7 25. f3 Hg5 26. h4 He6 27. f4 f6 28. Hf3 Hd8 29. Kf2 Hf7 30. Hd2 Bc4 31. Vd3 Be8 32. Ff3 Fb4 33. Fa3 Fxa3 34. Bxa3 Hd6 35. Be1 f5 36. Baa1 He4+ 37. Fxe4 fxe4 38. Vb1 Vd7 39. Ba2 Bec8 40. Hxc4 dxc4 41. d5 Fxd5 42. Bd1 c3 43. Bc2 Vh3 44. Bg1 Vg4 45. Kg2 Vf3+ 46. Kh2 Vxe3 47. f5 Vc5 48. Bf1 b4 49. f6 b3 50. Bcf2 c2 51. Vc1 e3 52. f7+ Kf8 53. Bf5 b2 54. Vxb2 c1=V 55. Vxg7+ Kxg7 56. Bg5+ 0-1

17. játszma Szpasszkij–Petroszján 1–0 58 lépés: Szicíliai védelem, Kan-változat ECO B42

1. e4 c5 2. Hf3 e6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 a6 5. Fd3 Hc6 6. Hxc6 bxc6 7. O-O d5 8. Hd2 Hf6 9. b3 Fb4 10. Fb2 a5 11. c3 Fe7 12. c4 O-O 13. Vc2 h6 14. a3 Fa6 15. Bfe1 Vb6 16. exd5 cxd5 17. cxd5 Fxd3 18. Vxd3 Bfd8 19. Hc4 Va6 20. Vf3 Bxd5 21. Bad1 Bf5 22. Vg3 Bg5 23. Vc7 Be8 24. Fxf6 gxf6 25. Bd7 Bc8 26. Vb7 Vxb7 27. Bxb7 Kf8 28. a4 Fb4 29. Be3 Bd8 30. g3 Bd1+ 31. Kg2 Bc5 32. Bf3 f5 33. g4 Bd4 34. gxf5 exf5 35. Bb8+ Ke7 36. Be3+ Kf6 37. Bb6+ Kg7 38. Bg3+ Kf8 39. Bb8+ Ke7 40. Be3+ Kf6 41. Bb6+ Kg7 42. Bg3+ Kf8 43. Bxh6 f4 44. Bgh3 Kg7 45. B6h5 f3+ 46. Kg3 Bxh5 47. Bxh5 Bd3 48. Hxa5 Kg6 49. Bb5 Fxa5 50. Bxa5 Bxb3 51. Ba8 Ba3 52. a5 Kg5 53. a6 Kg6 54. a7 Kg7 55. h4 Kh7 56. h5 Kg7 57. h6+ Kh7 58. Kf4 1-0

19. játszma Szpasszkij–Petroszján 1–0 24 lépés

19. játszma

Következett: 24. Hg5! Sötét feladta. 24. - hxg5-re 25. Vxh5+ Kg8 26. Vf7+ Kh7 27. Bf3! (Fenyeget Bh3 matt, 27. - e5-re Vh5 matt.)

Szicíliai védelem, Najdorf-változat ECO B94

1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 Hf6 5. Hc3 a6 6. Fg5 Hbd7 7. Fc4 Va5 8. Vd2 h6 9. Fxf6 Hxf6 10. O-O-O e6 11. Bhe1 Fe7 12. f4 O-O 13. Fb3 Be8 14. Kb1 Ff8 15. g4 Hxg4 16. Vg2 Hf6 17. Bg1 Fd7 18. f5 Kh8 19. Bdf1 Vd8 20. fxe6 fxe6 21. e5 dxe5 22. He4 Hh5 23. Vg6 exd4 24. Hg5 1-0

20. játszma Petroszján–Szpasszkij 1–0 50 lépés

20. játszma

Következett: 49. Bb1! Fxc5 50. Bxb8!! Sötét feladta. Az f7 mező elleni fenyegetést és az azt követő mattot nem lehet védeni.

Elhárított vezércsel, anti-Tartakower-változat ECO D55

1. c4 e6 2. d4 d5 3. Hf3 Fe7 4. Hc3 Hf6 5. Fg5 O-O 6. e3 h6 7. Fxf6 Fxf6 8. Vd2 b6 9. cxd5 exd5 10. b4 Fb7 11. Bb1 c6 12. Fd3 Hd7 13. O-O Be8 14. Bfc1 a5 15. bxa5 Bxa5 16. Ff5 Ba6 17. Bb3 g6 18. Fd3 Ba7 19. Bcb1 Fg7 20. a4 Ve7 21. Ff1 Fa6 22. h4 Fxf1 23. Bxf1 h5 24. Be1 Baa8 25. g3 Vd6 26. Kg2 Kf8 27. Beb1 Kg8 28. Vd1 Ff8 29. B3b2 Fg7 30. Bc2 Ba7 31. Bbc1 Hb8 32. He2 Bc7 33. Vd3 Ba7 34. Vb3 Ba6 35. Hf4 Bd8 36. Hd3 Ff8 37. Hfe5 Bc8 38. Bc3 Fe7 39. Hf4 Ff6 40. Hed3 Ba5 41. Vxb6 Bxa4 42. Bc5 Ba6 43. Bxd5 Vxf4 44. Vxa6 Ve4+ 45. f3 Ve6 46. Vc4 Vxe3 47. He5 Bf8 48. Bc5 Fe7 49. Bb1 Fxc5 50. Bxb8 1-0

21. játszma Szpasszkij–Petroszján 1–0 53 lépés: Spanyol megnyitás, zárt változat, Keres-védelem ECO C92

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 5. O-O Fe7 6. Be1 b5 7. Fb3 O-O 8. c3 d6 9. h3 Hd7 10. d4 Ff6 11. Fe3 Ha5 12. Fc2 Hc4 13. Fc1 Fb7 14. b3 Hcb6 15. Fe3 Be8 16. d5 Bc8 17. Hbd2 c6 18. c4 cxd5 19. cxd5 Vc7 20. Bc1 Vb8 21. a4 Hc5 22. axb5 axb5 23. Ba1 b4 24. Ve2 Hbd7 25. Fd3 Hxd3 26. Vxd3 Fa8 27. Hc4 Hc5 28. Fxc5 Bxc5 29. Ba4 h6 30. Vd2 Fe7 31. Bea1 Fb7 32. Vxb4 f5 33. Ba7 Bc7 34. exf5 Vc8 35. He3 e4 36. Hd4 Ff6 37. Bf1 Fa6 38. Bxc7 Vxc7 39. Va4 Ba8 40. Bd1 Vb8 41. Hc6 Vb7 42. Vxe4 Vxb3 43. Be1 Fc3 44. Bb1 Va2 45. Hb4 Va4 46. Ve6+ Kh8 47. Vxd6 Fe2 48. Hc6 Va2 49. Bb8+ Bxb8 50. Vxb8+ Kh7 51. Vg3 Fh5 52. Kh2 Fe1 53. f6 1-0

Jegyzetek

↑ ^a ^b Monthly List: April 1969 rating list (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j The World Chess Championship Zonals 1966–1969 (C07) (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Sousse Interzonal Tournament (1967) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Los Angeles Interzonal Playoff Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ World Chess Championship Sousse Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ A Sonneborn–Berger-számítás szerinti érték
↑ World Chess Championship 1967–69 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Petrosian vs Spassky (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
↑ Monthly list: February 1964 rating list (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Monthly list: May 1965 rating list (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Chessmetrics Player profile:Boris Spassky/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
↑ Chessmetrics Player profile:Tigran Petrosian/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 28.)