Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.

Címvédő	Kihívó
Mihail Botvinnik  Szovjetunió	David Bronstejn  Szovjetunió
12	12
1911. augusztus 17. (39 évesen)	1924. február 19. (27 évesen)
Az 1948-as sakkvilágbajnokság győztese	Az 1950-es világbajnokjelölti verseny győztese
Élő-pontszáma: 2743 (világranglista 7. helyezett)[1]	Élő-pontszáma: 2780 (világranglista 1. helyezett)[1]

Az 1951-es sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett 24 játszmás párosmérkőzés, amelyre a címvédő szovjet Mihail Botvinnik és a kihívó szovjet David Bronstejn között a Szovjetunióban, Moszkvában került sor 1951. március 15. – május 11. között. A verseny helyszíne a moszkvai Csajkovszkij Koncertterem volt. A bírói tisztet Karel Opocensky cseh nemzetközi mester és Gideon Stahlberg svéd-argentin nemzetközi nagymester látta el.

Ez volt az első párosmérkőzés, amelyre a FIDE új szabályai szerint, a kihívó személyének versenyeken történő kiválasztása alapján került sor.

Mihail Botvinnik megvédte világbajnoki címét, miután a mérkőzés 12–12 arányú döntetlennel ért véget, és a világbajnokság szabálya szerint ez az eredmény a világbajnok címének megvédését jelenti.

Alekszandr Aljechin sakkvilágbajnok 1946-ban bekövetkezett halála miatt a Nemzetközi Sakkszövetség a világ akkor legerősebbnek számító sakkozói részvételével 1948-ban ötfordulós körmérkőzéses versenyt rendezett, amelynek győztese, Mihail Botvinnik lett jogosult a sakkvilágbajnoki cím viselésére.

A FIDE 1946-ban Hágában meghatározta az egyéni világbajnokság további menetének szabályait. Eszerint háromévenként kell világbajnoki párosmérkőzést rendezni, amelyet meg kell előznie a világbajnokjelölt személyét kiválasztó versenysorozatnak, amely zónaversenyekből, egy zónaközi versenyből és egy világbajnokjelölti tornából áll. A versenysorozat győztese játszhat 24 játszmás párosmérkőzést a regnáló világbajnokkal.

A FIDE döntött arról is, hogy a párosmérkőzés döntetlen eredménye esetén a világbajnok megtartja címét. Ha a kihívó megszerzi a világbajnoki címet, akkor a címét elvesztő exvilágbajnok, valamint a következő világbajnokjelölti versenysorozat győztese a regnáló világbajnok részvételével hármas körmérkőzésen dönti el a világbajnoki cím sorsát.^[2]

Az 1948–1951-es sakkvilágbajnoki ciklusban a FIDE szabályai szerint a kihívó személyéről döntő versenysorozatban a FIDE egy nagymesterekből álló szakértői testülete tartalékokat jelölt ki, akikkel visszalépések esetén a zónaközi döntő mezőnye az elvárt 20 fős létszámra feltölthető volt. Tekintettel arra, hogy ekkor még a résztvevők utazási és szállásköltségeit, valamint ellátásukat a résztvevők saját maguk vagy nemzeti szövetségeik fedezték, ez a döntés előrelátónak bizonyult.

A FIDE döntése alapján a világbajnoki döntő vesztese a következő világbajnoki ciklusban a világbajnokjelöltek versenyén indulhat. Egyedi döntésként, tekintettel arra, hogy a zónaközi versenyeken, valamint a zónaközi versenyen való indulásuk a világbajnokság küzdelmei miatt nem volt lehetséges, az 1948-as sakkvilágbajnokság résztvevői automatikusan jogot kaptak a következő világbajnoki ciklus világbajnokjelölti versenyén való indulásra is.

Az 1948–1951-es világbajnoki ciklusban nyolc zónaversenyt terveztek. Ausztrália részéről Steiner Lajos lett nevezve a zónaközi döntőre.

Hilversum (Hollandia)

Az 1947. július 15–31. között Hilversumban rendezett „Európai zóna” versenye számított a legerősebbnek. Erről a versenyről hat versenyző juthatott tovább. A versenyt némi meglepetésre a belga O’Kelly nyerte a cseh Pachman és a jugoszláv Trifunovic előtt. A 4. helyen a holland van Scheltinga végzett, az 5–6. helyet az angol Alexander és a magyar Szabó László szerezte meg.^[3]

Helsinki

Az észak-európai zóna versenyén a finn Böök és a svéd Stoltz holtversenyben végzett az élen. E zónából csak egy versenyző juthatott tovább, ezért párosmérkőzésen kellett dönteni a továbbjutó személyéről. Ez a nyolcjátszmás rájátszás is döntetlenül végződött, ezért az eredeti verseny Sonneborn–Berger-számítását vették alapul, ami alapján Böök lett az első helyezett.^[3]

New York, Amerika bajnoksága

Az 1946. évi amerikai bajnokság egyben a világbajnokság zónaversenyének számított. A versenyről az első két helyezett juthatott tovább. A győzelmet Samuel Reshevsky szerezte meg Kashdan előtt.^[3]

Quebec City, Kanada bajnoksága

Az 1947. évi Kanada bajnokság egyben a világbajnokság zónaversenyének számított. A versenyről az első helyezett juthatott tovább. A győzelmet Yanofsky szerezte meg.^[3]

Budapest (1948)

Az 1948-ban Budapesten rendezett versenyről Szabó László és Svetozar Gligoric jutott a zónaközi versenybe.^[4]

Mar del Plata (1948)

A dél-amerikai zónaversenyről az argentin színekben induló Miguel Najdorf és Gideon Stahlberg játszott a zónaközi versenyen.^[4]

A zónaközi versenyre egyébként továbbjutott belga O’Kelly és Erich Eliskases helyett, távolmaradásuk miatt Vasja Pirc és a svéd Lundin kapott meghívást.^[4]

A zónaversenyek eredményei alapján, illetve a lemondások következtében a zónaversenyen helyezésben következő versenyzők, valamint a versenyzőt nem nevező zónák esetében a kijelölt tartalékok helyettesítése révén zajlott le 1948. július 16. – augusztus 15. között a Stockholm megyei Saltsjöbadenben a zónaközi verseny. Ez volt a sakktörténelem első zónaközi versenye. A kiírás szerint az első öt helyezett juthatott tovább a világbajnokjelöltek versenyére, ahol kiegészülve az 1948-as világbajnokság résztvevőivel döntik el a kihívó személyét.

Tekintettel arra, hogy Reshevsky, Fine és Euwe visszalépett a további küzdelmektől, a zónaközi versenyről végül nyolc fő jutott tovább a világbajnokjelölti versenyre. A 6–9. helyen előállt holtverseny eldöntésére nem volt szükség, mert Bondarevszkij betegsége miatt visszalépett a további küzdelmektől.

Szabó László a 7–17. fordulók alatt végig vezetett, mígnem az utolsó fordulóban váratlanul vereséget szenvedett az utolsó helyezett Lundintól, ezzel Bronstejn egyedül szerezte meg az elsőséget.

Az első szépségdíjat Lilienthal Andor nyerte a Najdorf elleni játszmájáért.

Zónaközi verseny (1948)^[5]

Versenyző	Ország		1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	Pont	S–B[6]
1	David Bronstejn	Szovjetunió	x	1	½	1	½	½	½	½	½	½	1	½	½	1	½	1	½	1	1	1	13½
2	Szabó László	Magyarország	0	x	½	½	1	½	1	½	½	1	½	1	1	1	½	1	½	½	1	0	12½
3	Iszaak Boleszlavszkij	Szovjetunió	½	½	x	½	½	½	0	1	½	1	½	½	1	½	½	½	1	1	1	½	12
4	Alekszandr Kotov	Szovjetunió	0	½	½	x	½	½	½	½	½	½	1	½	½	½	½	1	1	1	1	½	11½
5	Lilienthal Andor	Szovjetunió	½	0	½	½	x	1	1	½	½	½	0	½	½	½	1	½	1	½	½	1	11
6	Igor Bondarevszkij	Szovjetunió	½	½	½	½	0	x	½	½	1	0	½	1	½	0	½	½	1	½	1	1	10½	93.75
7	Miguel Najdorf	Argentína	½	0	1	½	0	½	x	½	½	1	0	1	½	0	½	1	½	½	1	1	10½	93.75
8	Gideon Ståhlberg	Svédország	½	½	0	½	½	½	½	x	½	0	½	1	1	½	½	½	½	1	½	1	10½	93.75
9	Salo Flohr	Szovjetunió	½	½	½	½	½	0	½	½	x	½	½	½	½	½	½	½	1	½	1	1	10½	93.25
10	Petar Trifunović	Jugoszlávia	½	0	0	½	½	1	0	1	½	x	½	½	0	1	½	½	1	½	1	½	10
11	Vasja Pirc	Jugoszlávia	0	½	½	0	1	½	1	½	½	½	x	½	½	0	1	0	½	1	½	½	9½	87.75
12	Svetozar Gligorić	Jugoszlávia	½	0	½	½	½	0	0	0	½	½	½	x	1	½	1	1	1	½	0	1	9½	84.50
13	Eero Böök	Finnország	½	0	0	½	½	½	½	0	½	1	½	0	x	½	½	½	½	1	1	1	9½	81.25
14	Vjacseszlav Ragozin	Szovjetunió	0	0	½	½	½	1	1	½	½	0	1	½	½	x	0	0	½	0	½	1	8½	78.75
15	Daniel Yanofsky	Kanada	½	½	½	½	0	½	½	½	½	½	0	0	½	1	x	0	½	½	½	1	8½	78.25
16	Savielly Tartakower	Franciaország	0	0	½	0	½	½	0	½	½	½	1	0	½	1	1	x	0	½	½	½	8
17	Ludek Pachman	Csehszlovákia	½	½	0	0	0	0	½	½	0	0	½	0	½	½	½	1	x	1	½	1	7½
18	Gösta Stoltz	Svédország	0	½	0	0	½	½	½	0	½	½	0	½	0	1	½	½	0	x	½	½	6½
19	Steiner Lajos	Ausztrália	0	0	0	0	½	0	0	½	0	0	½	1	0	½	½	½	½	½	x	½	5½
20	Erik Lundin	Svédország	0	1	½	½	0	0	0	0	0	½	½	0	0	0	0	½	0	½	½	x	4½

Az 1951-es világbajnokság világbajnokjelöltjeinek versenyét 1950. április 9. – május 16. között Budapesten rendezték kétfordulós körmérkőzés formájában. Az 1948-as világbajnokság 2–5. helyezettjei (Szmiszlov, Keres, Reshevsky és Euwe), valamint Reuben Fine, akit meghívtak a világbajnokságra, de betegsége miatt nem tudott részt venni rajta, automatikusan vehettek részt az 1951-es ciklus világbajnokjelöltjeinek versenyén. Reshevsky, Euwe és Fine lemondta a részvételt, így csak Szmiszlov és Keres csatlakozott a zónaközi verseny első nyolc helyezettjéhez.

Világbajnokjelöltek versenye (1950)^[7]

H.	Versenyző	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	Pont	S–B[6]
1	David Bronstejn	Szovjetunió	xx	½ ½	0 1	½ 1	1 1	1 ½	0 1	½ ½	1 ½	½ 1	12	103.00
2	Iszaak Boleszlavszkij	Szovjetunió	½ ½	xx	1 ½	½ ½	½ ½	1 ½	½ ½	½ 1	½ 1	1 1	12	101.25
3	Vaszilij Szmiszlov	Szovjetunió	1 0	0 ½	xx	½ ½	1 ½	½ 1	0 1	½ 1	½ ½	½ ½	10
4	Paul Keres	Szovjetunió	½ 0	½ ½	½ ½	xx	½ ½	1 0	1 ½	½ ½	½ 1	½ ½	9½
5	Miguel Najdorf	Argentína	0 0	½ ½	0 ½	½ ½	xx	½ ½	½ ½	1 1	½ 1	½ ½	9
6	Alekszandr Kotov	Szovjetunió	0 ½	0 ½	½ 0	0 1	½ ½	xx	½ 1	1 0	1 0	1 ½	8½
7	Gideon Ståhlberg	Svédország	1 0	½ ½	1 0	0 ½	½ ½	½ 0	xx	½ ½	½ ½	½ ½	8
8	Lilienthal Andor	Szovjetunió	½ ½	½ 0	½ 0	½ ½	0 0	0 1	½ ½	xx	1 0	½ ½	7	63.00
9	Szabó László	Magyarország	0 ½	½ 0	½ ½	½ 0	½ 0	0 1	½ ½	0 1	xx	1 0	7	61.75
10	Salo Flohr	Szovjetunió	½ 0	0 0	½ ½	½ ½	½ ½	0 ½	½ ½	½ ½	0 1	xx	7	60.75

Az élen holtversenyben végzett két versenyző között 12 játszmás rájátszásra került sor 1950. július–augusztusban Moszkvában. A rájátszás is döntetlenül végződött, ezért az első győzelemig folytatták a mérkőzést, amely végül Bronstejn számára hozta meg a sikert, így ő lehetett a világbajnok Botvinnik kihívója.^[8]

Világbajnokjelölti rájátszás (1950)

Versenyző	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	Pont	13	14	Pont
David Bronstejn	Szovjetunió	1	½	½	½	½	½	1	0	½	½	0	½	6	½	1	7½
Iszaak Boleszlavszkij	Szovjetunió	0	½	½	½	½	½	0	1	½	½	1	½	6	½	0	6½

A világbajnoki versenysorozaton való részvételével Bronstejn sok játszmát játszott, amelyek elemzés céljából mind Botvinnik rendelkezésére álltak. A világbajnok ugyanakkor ebben az időszakban, az 1948-as világbajnokság óta nem indult versenyen, így Bronstejnnek nem nyílt alkalom arra, hogy ugyanilyen módon felkészüljön Botvinnik legfrissebb megnyitási változataiból. A világbajnoki mérkőzés előtt Botvinnik Vjacseszlav Ragozin nagymester ellen egy titkos mérkőzésen próbálta ki megnyitási változatait,^[9] Bronstejn ugyanebben az időszakban két felkészülési mérkőzést is játszott, Szemjon Furman és Paul Keres nagymesterek ellen.^[10]

A világbajnoki mérkőzés előtt összesen csak két alkalommal játszottak egymással, mindkétszer a Szovjetunió bajnokságán. 1944-ben Bronstejn nyert, 1945-ben döntetlenül mérkőztek. Az egymás elleni eredményük így 1,5–0,5 volt Bronstejn javára.^[11]

Elsősorban a világbajnoki versenysorozaton mutatott kiváló eredményeinek köszönhetően ebben az időszakban, 1950. június óta Bronstejn vezette a világranglistát, amelyen az elsőséget éppen Botvinniktól vette át,^[12] aki a versenyzés hiányának is köszönhetően fokozatosan hátrébb szorult, és a mérkőzés kezdetén csak a 7. helyen állt. 1951. áprilisban azonban már visszakerült a 2. helyre.^[13]

A mérkőzés szabályait a FIDE 1949. márciusban Párizsban tartott kongresszusa határozta meg. A győztes az, aki először éri el a 12,5 pontot legfeljebb 24 játszmából. 12–12 esetén a világbajnok megtartja címét. 2,5 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd óránként 16 lépést kellett tenni. Öt órányi játék után a játszma függőben maradt, amelyet másnap folytattak. A győztes 5000, a vesztes 3000 dollár díjazásban részesült.^[14] A FIDE ezen a kongresszuson döntött arról is, hogy amennyiben a világbajnok elveszti címét, akkor visszavágóként a következő világbajnoki versenysorozat győztesével kiegészülve hármas körmérkőzésre kerül sor.

Botvinnik szekundánsa Vjacseszlav Ragozin és Salo Flohr voltak, Bronstejn szekundánsnak első mesterét, Alekszandr Konsztantyinopolszkijt kérte fel.

A mérkőzés első játszmájában Bronstejn a holland védelmet választotta, amelyben Botvinnik számított szakértőnek. Vélhetően saját fegyverével kívánta legyőzni a világbajnokot. Három kevésbé sikeres próbálkozás után, amelyek során 1 alkalommal vesztett, kétszer döntetlen lett az eredmény, a 9. játszmától kezdve már nem alkalmazta ezt a megnyitást.

Az 5. játszmában Bronstejn szerzett vezetést, de a következő két játszma megnyerésével Botvinnik megfordította az állást. Bronstejn a 11. játszmában egyenlített, de erre Botvinnik azonnal válaszolt, és a következő játszmával ismét vezetést szerzett, és a mérkőzés félidejében 6,5–5,5 arányban vezetett. Bronstejn a 17. játszmában egyenlített, de Botvinnik nyerte a 19. játszmát, és ezzel 10–9-re módosította az állást.

Bronstein a 21. és a gyönyörű 22. játszma megnyerése után 11,5–10,5 arányban átvette a vezetést, és a hátralevő két játszmából már csak 1 pontra volt szüksége, amelyet két döntetlennel is elérhetett volna. A 23. játszmában Botvinnik az 57. lépésben megtett Fg5 lépéssel a mérkőzés talán legszebb lépését lépve olyan lépéskényszerbe hozta Bronstejnt, hogy 40 percnyi gondolkodás után feladta a játszmát. Az utolsó játszma döntetlenül ért véget, így a 12–12-es eredmény (+5 -5 =14) Botvinnik számára világbajnoki címe megvédését jelentette.

Világbajnoki párosmérkőzés (1951)

Versenyző	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	23	24	Pont
Mihail Botvinnik	Szovjetunió	½	½	½	½	0	1	1	½	½	½	0	1	½	½	½	½	0	½	1	½	0	0	1	½	12
David Bronstejn	Szovjetunió	½	½	½	½	1	0	0	½	½	½	1	0	½	½	½	½	1	½	0	½	1	1	0	½	12

A döntő mind a 24 játszmája megtalálható a Chessgames oldalán. A döntéssel végződött játszmák:

5. játszma Botvinnik–Bronstejn 0–1 39 lépés

Nimzoindiai védelem, futó-támadás ECO E47

1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.Hc3 Fb4 4.e3 O-O 5.Fd3 c5 6.Hf3 b6 7.O-O Fb7 8.Ha4 cxd4 9.a3 Fe7 10.exd4 Vc7 11.b4 Hg4 12.g3 f5 13.Hc3 a6 14.Be1 Hc6 15.Ff1 Hd8 16.Ff4 Fd6 17.Fxd6 Vxd6 18.Fg2 Hf7 19.c5 Vc7 20.Bc1 Bae8 21.Ha4 b5 22.Hc3 f4 23.d5 fxg3 24.fxg3 exd5 25.Vd4 Hf6 26.Hh4 Be5 27.Bxe5 Vxe5 28.Vxe5 Hxe5 29.Hf5 Hc4 30.Bd1 Kh8 31.Be1 Hxa3 32.Hd6 Fc6 33.Ba1 Hc2 34.Bxa6 d4 35.Hcxb5 Fxg2 36.Kxg2 Hg4 37.Hf5 d3 38.Bd6 Bxf5 39.Bxd7 Hce3+ 0-1

6. játszma Bronstejn–Botvinnik 0–1 57 lépés

Szicíliai védelem, Richter–Rauzer-változat ECO B63

1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 d6 6.Fg5 e6 7.Vd2 h6 8.Fxf6 gxf6 9.O-O-O a6 10.f4 Fd7 11.Kb1 Fe7 12.Fe2 Hxd4 13.Vxd4 Va5 14.Bhf1 h5 15.Bf3 Vc5 16.Vd2 Fc6 17.Be3 Va5 18.Ff3 O-O-O 19.Vd3 Bd7 20.h4 Kb8 21.a3 Fd8 22.Ka2 Vc5 23.Be2 a5 24.a4 Fb6 25.b3 Bc8 26.Vc4 Vxc4 27.bxc4 Bh8 28.Kb3 Bdd8 29.Bd3 Fg1 30.Bed2 Kc7 31.He2 Ff2 32.Bd1 Fc5 33.Hg3 Bdg8 34.He2 Bh7 35.f5 e5 36.Hc3 Fd4 37.Bxd4 exd4 38.Bxd4 Bhg7 39.He2 Bxg2 40.Fxg2 Bxg2 41.Hf4 Bg3+ 42.Kb2 Bg4 43.Hxh5 Bxh4 44.Hxf6 Kb6 45.Bxd6 Kc5 46.e5 Bd4 47.Bxd4 Kxd4 48.Hg4 Fxa4 49.e6 fxe6 50.f6 Fe8 51.Kb3 e5 52.c3 Ke4 53.Hh6 Kf4 54.f7 Fxf7 55.Hxf7 e4 56.Hd8 e3 57.Kc2 Kg3 0-1

7. játszma Botvinnik–Bronstejn 1–0 66 lépés

Holland védelem, kőfal-változat ECO A94

1.d4 d5 2.c4 e6 3.Hf3 c6 4.g3 f5 5.Fg2 Hf6 6.O-O Fe7 7.b3 O-O 8.Fa3 b6 9.Fxe7 Vxe7 10.He5 Fb7 11.Hd2 Hbd7 12.Hxd7 Hxd7 13.e3 Bac8 14.Bc1 c5 15.Ve2 Hf6 16.cxd5 Fxd5 17.Fxd5 exd5 18.Hf3 Bc7 19.Bc2 Bfc8 20.Bfc1 He4 21.He5 Hf6 22.Vd3 g6 23.Va6 Kg7 24.Ve2 Vd6 25.a4 He8 26.Vd2 Hf6 27.Vc3 He4 28.Vd3 cxd4 29.exd4 a5 30.Kg2 Hf6 31.Ve2 f4 32.gxf4 Hh5 33.Bxc7+ Bxc7 34.Bxc7+ Vxc7 35.Vg4 Hf6 36.Ve6 Hh5 37.Vd7+ Vxd7 38.Hxd7 Hxf4+ 39.Kf3 Hd3 40.Hxb6 Hb4 41.Kf4 Kf6 42.Hd7+ Ke7 43.He5 Ke6 44.Ke3 Kf5 45.f3 g5 46.Kd2 h5 47.Hd3 Ha6 48.Hc5 Hb4 49.Hd3 Ha6 50.h3 Hc7 51.Ke3 Ha6 52.Ke2 Ke6 53.Kd2 Ke7 54.Kc3 Kd6 55.b4 axb4 56.Hxb4 Hc7 57.a5 Hb5+ 58.Kd3 Ke6 59.Ke3 Ha7 60.a6 Hb5 61.Hc6 Hc7 62.Hb4 Kf5 63.a7 Ke6 64.Kf2 h4 65.f4 gxf4 66.Kf3 1-0

11. játszma Botvinnik–Bronstejn 0–1 39 lépés

Vezérindiai védelem, Euwe-változat ECO E17

1.d4 e6 2.Hf3 Hf6 3.c4 b6 4.g3 Fb7 5.Fg2 Fe7 6.O-O O-O 7.b3 d5 8.cxd5 exd5 9.Fb2 Hbd7 10.Hc3 Be8 11.He5 Ff8 12.Bc1 Hxe5 13.dxe5 Bxe5 14.Hb5 Be7 15.Fxf6 gxf6 16.e4 dxe4 17.Vg4+ Fg7 18.Bfd1 Vf8 19.Hd4 Fc8 20.Vh4 f5 21.Hc6 Be8 22.Fh3 Fh6 23.Bc2 e3 24.fxe3 Fxe3+ 25.Kh1 Fe6 26.Fg2 a5 27.Ff3 Kh8 28.Hd4 Bad8 29.Bxc7 Fd5 30.Be1 Vd6 31.Bc2 (diagram) Be4 32.Fxe4 Fxe4+ 33.Vxe4 fxe4 34.Hf5 Vb4 35.Bxe3 Bd1+ 36.Kg2 Bd2+ 37.Bxd2 Vxd2+ 38.Kh3 Vf2 39.Kg4 f6 0-1

12. játszma Bronstejn–Botvinnik 0–1 40 lépés

Holland védelem, klasszikus változat ECO A84

1.d4 e6 2.c4 f5 3.e3 Hf6 4.Hc3 d5 5.Hh3 c6 6.Fd2 Fd6 7.Vc2 O-O 8.O-O-O Ve7 9.f3 dxc4 10.e4 fxe4 11.Hxe4 b5 12.Hxd6 Vxd6 13.f4 Ha6 14.Fe2 c5 15.Ff3 Bb8 16.Fc3 Hb4 17.dxc5 Hxa2+ 18.Kb1 Hxc3+ 19.Vxc3 Vxc5 20.Bhe1 h6 21.Be5 Vc7 22.g4 Fb7 23.Fxb7 Bxb7 24.g5 Hd5 25.Bdxd5 exd5 26.Vd4 c3 27.b3 Vd7 28.Hf2 c2 29.Kc1 hxg5 30.Bxg5 Ve6 31.Be5 Vd6 32.Kxc2 Bc7+ 33.Kd2 Vc5 34.Vxc5 Bxc5 35.Hd3 Bc6 36.Bxd5 a6 37.h4 Bh6 38.h5 Bhf6 39.b4 Bf5 40.Bd6 B8f6 0-1

17. játszma Botvinnik–Bronstejn 0–1 35 lépés

Nimzoindiai védelem, Bronstejn (Byrne)-változat ECO E45

1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.Hc3 Fb4 4.e3 b6 5.He2 Fa6 6.a3 Fe7 7.Hg3 d5 8.cxd5 Fxf1 9.Hxf1 exd5 10.Hg3 Vd7 11.Vf3 Hc6 12.O-O g6 13.Fd2 O-O 14.Hce2 h5 15.Bfc1 h4 16.Hf1 He4 17.Hf4 a5 18.Bc2 Fd8 19.Fe1 He7 20.Ve2 Hd6 21.f3 g5 22.Hd3 Ve6 23.a4 Hg6 24.h3 f5 25.Fc3 Ff6 26.Be1 Bae8 27.Vd1 Bf7 28.b3 Bfe7 29.Fb2 f4 30.He5 Fxe5 31.dxe5 Hf7 32.exf4 Hxf4 33.Hh2 c5 34.Hg4 d4 35.Hf6+ Vxf6 0-1

19. játszma Botvinnik–Bronstejn 1–0 60 lépés

Új-Grünfeld-védelem, késleltetett csereváltozat ECO D74

1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.g3 Fg7 4.Fg2 d5 5.cxd5 Hxd5 6.Hf3 O-O 7.O-O c5 8.e4 Hf6 9.e5 Hd5 10.dxc5 Hb4 11.Hc3 H8c6 12.a3 Hd3 13.Fe3 Fg4 14.h3 Fxf3 15.Vxf3 Hdxe5 16.Ve4 Vd3 17.Va4 Vc4 18.Bad1 Bad8 19.Fd5 Vxa4 20.Hxa4 e6 21.Fa2 Hf3+ 22.Kg2 Hfd4 23.g4 h6 24.Bd2 Kh7 25.f4 f5 26.Hc3 e5 27.fxe5 Fxe5 28.Hd5 fxg4 29.hxg4 Bxf1 30.Kxf1 Bf8+ 31.Bf2 Bxf2+ 32.Fxf2 a6 33.Kg2 Kg7 34.Fc4 He6 35.b4 Fb2 36.a4 He5 37.Fe2 Fd4 38.Fg3 a5 39.bxa5 Hxc5 40.Hc7 Hc6 41.a6 bxa6 42.Hxa6 He4 43.Fc7 Hc3 44.Ff3 He5 45.a5 h5 46.g5 Hc4 47.Hb4 Hb5 48.Fd8 Kf8 49.Hc6 Fc5 50.Fe2 He3+ 51.Kf3 Hd4+ 52.Hxd4 Fxd4 53.Fd3 Hg4 54.Fxg6 He5+ 55.Ke4 Hc6 56.Fb6 Fxb6 57.axb6 h4 58.Ff5 Ke7 59.Kf4 Kd6 60.Fe4 1-0

21. játszma Botvinnik–Bronstejn 0–1 64 lépés

Királyindiai védelem, Fianchetto-változat ECO E69

1.d4 Hf6 2.c4 d6 3.Hc3 e5 4.Hf3 Hbd7 5.g3 g6 6.Fg2 Fg7 7.O-O O-O 8.e4 c6 9.h3 Hh5 10.Fe3 Ve7 11.Hh2 Kh8 12.Be1 a6 13.a3 Bb8 14.Ff1 Hhf6 15.Vd2 b5 16.cxb5 axb5 17.Bad1 Hb6 18.Fh6 Fxh6 19.Vxh6 Fe6 20.Hf3 Fb3 21.Bd2 Hfd7 22.Ve3 Fc4 23.Fg2 f6 24.Bc2 Fb3 25.Bce2 Hc4 26.Vd3 Ha5 27.Bd2 Hb6 28.Vb1 Hbc4 29.Bde2 b4 30.axb4 Bxb4 31.h4 Hb6 32.Ha2 Fxa2 33.Vxa2 Hbc4 34.h5 Bfb8 35.hxg6 hxg6 36.Vb1 Kg7 37.dxe5 fxe5 38.Vc1 Hxb2 39.Vc3 Ha4 40.Vc1 Bc4 41.Vg5 Vxg5 42.Hxg5 Hb3 43.f4 Hd4 44.Ba2 Bb2 45.Bxb2 Hxb2 46.Kh2 Hd3 47.Be3 Bc3 48.Ff1 Bc2+ 49.Kh3 Hf2+ 50.Kh4 Bc1 51.Fg2 Bg1 52.Fh3 Bh1 53.fxe5 dxe5 54.Ba3 Kf6 55.Hh7+ Ke7 56.Hg5 Kd6 57.Hf7+ Ke7 58.Kg5 Kxf7 59.Ba7+ Ke8 60.Fd7+ Kd8 61.Kxg6 Hxe4 62.g4 Bf1 63.Ff5 Hxf5 64.gxf5 Ke8 0-1

22. játszma Bronstejn–Botvinnik 1–0 38 lépés

Holland védelem, klasszikus változat ECO A91

1.d4 e6 2.c4 f5 3.g3 Hf6 4.Fg2 Fe7 5.Hc3 O-O 6.e3 d5 7.Hge2 c6 8.b3 He4 9.O-O Hd7 10.Fb2 Hdf6 11.Vd3 g5 12.cxd5 exd5 13.f3 Hxc3 14.Fxc3 g4 15.fxg4 Hxg4 16.Fh3 Hh6 17.Hf4 Fd6 18.b4 a6 19.a4 Ve7 20.Bab1 b5 21.Fg2 Hg4 22.Fd2 Hf6 23.Bb2 Fd7 24.Ba1 He4 25.Fe1 Bfe8 26.Vb3 Kh8 27.Bba2 Vf8 28.Hd3 Bab8 29.axb5 axb5 30.Ba7 Be7 31.He5 Fe8 32.g4 fxg4 33.Fxe4 dxe4 34.Fh4 Bxe5 35.dxe5 Fxe5 36.Bf1 Vg8 37.Fg3 (diagram) (Most 37.- Fxg3-ra 38.Vc3+ vagy Vb2+ mattal a következő lépésben.) Fg7 38.Vxg8+ 1-0

23. játszma Botvinnik–Bronstejn 1–0 57 lépés

Királyindiai védelem, Fianchetto-változat ECO E60

1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.g3 c6 4.Fg2 d5 5.cxd5 cxd5 6.Hc3 Fg7 7.Hh3 Fxh3 8.Fxh3 Hc6 9.Fg2 e6 10.e3 O-O 11.Fd2 Bc8 12.O-O Hd7 13.He2 Vb6 14.Fc3 Bfd8 15.Hf4 Hf6 16.Vb3 He4 17.Vxb6 axb6 18.Fe1 Ha5 19.Hd3 Ff8 20.f3 Hd6 21.Ff2 Fh6 22.Bac1 Hac4 23.Bfe1 Ha5 24.Kf1 Fg7 25.g4 Hc6 26.b3 Hb5 27.Ke2 Ff8 28.a4 Hc7 29.Fg3 Ha6 30.Ff1 f6 31.Bed1 Ha5 32.Bxc8 Bxc8 33.Bc1 Bxc1 34.Hxc1 Fa3 35.Kd1 Fxc1 36.Kxc1 Hxb3+ 37.Kc2 Ha5 38.Kc3 Kf7 39.e4 f5 40.gxf5 gxf5 41.Fd3 Kg6 42.Fd6 Hc6 43.Fb1 Kf6 44.Fg3 fxe4 45.fxe4 h6 46.Ff4 h5 47.exd5 exd5 48.h4 Hab8 49.Fg5+ Kf7 50.Ff5 Ha7 51.Ff4 Hbc6 52.Fd3 Hc8 53.Fe2 Kg6 54.Fd3+ Kf6 55.Fe2 Kg6 56.Ff3 H6e7 57.Fg5!! (diagram) sötét állása összeomlott. Bármely lépésére gyalogot és játszmát veszít. 1-0

• Az 1948–1951-es világbajnoki ciklus zónaversenyei
• A zónaközi verseny eredménye
• A világbajnokjelöltek versenye 1950-ben
• A világbajnoki döntő előzményei és játszmái

• Graeme: 1951 World Chess Championship
• A zónaközi verseny játszmái
• A világbajnokjelöltek versenyének játszmái
• A Bronstejn–Boleszlavszkij rájátszás játszmái