PROFILPELAJAR.COM

Észak-amerikai macskanyérc
	Arizonai példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Alrendág:	Arctoidea;
Öregcsalád:	Musteloidea;
Család:	Mosómedvefélék (Procyonidae);
Alcsalád:	Procyoninae;
Nemzetség:	Bassariscini;
Nem:	Bassariscus; Coues, 1887
Faj:	B. astutus;
Tudományos név
	Bassariscus astutus; (Lichtenstein, 1830)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Észak-amerikai macskanyérc témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-amerikai macskanyérc témájú médiaállományokat és Észak-amerikai macskanyérc témájú kategóriát.

Az észak-amerikai macskanyérc (Bassariscus astutus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Az észak-amerikai macskanyérc Oregontól keletre Nebraskáig fordul elő, ezenkívül délkeleten Alabamáig és az Amerikai Egyesült Államok egész délnyugati részén Mexikóig megtalálható. Mexikóban délre a Kaliforniai-félszigeten keresztül, valamint Oaxaca és Veracruz államokban is fellelhető; az utóbbiakban a közép-amerikai macskanyérccel ossza meg a területét.

Alfajai

Bassariscus astutus arizonensis Goldman, 1932
Bassariscus astutus astutus Lichtenstein, 1830 = albipes Elliot, 1904
Bassariscus astutus bolei Goldman, 1945
Bassariscus astutus consitus Nelson & Goldman, 1932
Bassariscus astutus flavus Rhoads, 1893
Bassariscus astutus insulicola Nelson & Goldman, 1909
Bassariscus astutus macdougalli Goodwin, 1956
Bassariscus astutus nevadensis Miller, 1913
Bassariscus astutus octavus Hall, 1926
Bassariscus astutus palmarius Nelson & Goldman, 1909
Bassariscus astutus raptor Baird, 1859 = oregonus Rhoads, 1894
Bassariscus astutus saxicola Merriam, 1897
Bassariscus astutus willetti Stager, 1950
Bassariscus astutus yumanensis Huey, 1937

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 30–42 centiméter, farok hossza 31–44 centiméter és testtömege 700–1500 gramm. Bundája feketébe hajló szürkés színezetű. Vastag, fekete-fehér gyűrűs mintázatú farka télen bozontosabb, az állat maga köré tudja tekerni, így melegíti magát. Tetszetős pofája halvány szemgyűrűjével és nagy, enyhén kerekített fülével a mosómedvére hasonlít. Erős, visszahúzható karmaival fel tud mászni meredek falakra és fatörzsekre. Ennek az állatnak 40 darab foga van; a fogképlete a következő: ${\tfrac {3.1.4.2}{3.1.4.2}}$ .

Életmódja

Az észak-amerikai macskanyérc éjszaka aktív, és általában magányos. Egy állat revírterülete körülbelül három négyzetkilométerből áll. Tápláléka kisemlősök, madarak, hüllők és rovarok, de gyümölcsök és más növények is. A fogságban 8 évig, szabadon kevesebbet él. Egy mexikói állatkertben egy észak-amerikai macskanyérc 23 évet élt.

Szaporodása

A hím 2, a nőstény 1–2 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak április elején van. A vemhesség 45–50 napig tart, ennek végén 2–4 kölyök születik. Születésükkor a kölykök vakok, süketek és gyér, fehér a szőrzetük, de farkukon ott van a fekete pigmentből a gyűrűs minta. Az elválasztás egy hónap után következik be, de a család csak a tél végeztével oszlik fel.

Rokon fajok

Az észak-amerikai macskanyérc legközelebbi rokona és a Bassariscus emlősnem másik élő faja, a közép-amerikai macskanyérc (Bassariscus sumichrasti), ez Mexikó déli részétől Nyugat-Panamáig található meg.