PROFILPELAJAR.COM

	Ásgút (Podhorany)
	; Ásgút zászlaja
	; Ásgút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Polgármester	Richard Bechera
Irányítószám	082 12 (pošta Kapušany)
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	857 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	103 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	340 m
Terület	7,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 21′ 25″49.080600°N 21.356900°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 21′ 25″49.080600°N 21.356900°E
	Ásgút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ásgút témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ásgút (szlovákul: Podhorany, korábban Hašgut) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 13 km-re északkeletre, a Szekcső-patak mellett fekszik.

Története

A falut a 12. században határőröknek alapították. 1283-ban „Asguth” néven említik, amikor királyi adományként királyi vadászokhoz került. 1300-ban „Asgutherdewow”, 1336-ban „Hasguth”, 1354-ben „Asguth Inferior”, 1438-ban „Felsewasguth”, 1773-ban „Hasbuth” néven szerepel. 1787-ben 27 háza és 215 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ASGUT. Alsó Asgut. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Okolicsányi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Posfalvához közel, mellynek filiája, ’s Tultsiktöl sem meszsze, határja középszerű, réttyei szorossak ugyan, de legelője, ’s fája szükségekre elég, más javai is lévén, második Osztálybéli. ASGUT. Felső Asgut. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Körtvélyesi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határja hasonló Alsó Asguthoz, tulajdonságai is, második Osztálybéli.”^[2]

A falu két részre történő felosztására (Alsó- és Felső-) 1828-ban került sor, és a 20. századig tartott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Asgúth, két összeolvadt tót falu, Sáros vgyében, Posfalvához 1 1/4 órányira: 193 kath., 24 evang., 4 ref. lak., termékeny határral. F. u. többen, s a Körtvélyesy nemzetség innen veszi praedicatumát. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Alsó- és Felsőásgútot a 20. század elején egyesítették.