Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét. A tájrehabilitációra valóban szükség volna, mert a malmok leállításával, a malomzsilipek tönkretételével a réteken drámai mértékben csökkent a többnyire erősen kötött talaj vízszintje, ami a rétek állapotát súlyosan befolyásolta. A rét- és legelőgazdálkodás amúgy is jelentősen visszaszorult. Sok helyen szántóföldi művelésbe fogták a rétek egy részét, vagy éppen ipari üzemeket telepítettek a rétekre. A rétek romlását, egyre jellegtelenebbé válását az 1960-as évek elején lezajlott Zala-szabályozás (inkább csatornázás) pecsételte meg, mely a malmokat és zsilipjeiket végképpen kiiktatta a folyó életéből.

Az 1800-as évek végén Zala vármegyében – persze a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a vármegye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 vízimalom működött. Az 1940-es évek elején még mintegy 37 malom őrölt a Zala folyón. Számos malom esetében a malomgödörben vagy malomtóban ma is jelentős mennyiségű víz található, ami számos vízi, vízközeli élőlény refúgiuma, menedéke lehet.^[1]

Hajdu Imre, Izsák János, Jakosa Árpád, Kummer Gyula, később Marx Mária 2005 körül határozták el a Zala folyó mentén lévő vízimalmok dokumentációjának gyűjtését. A teljesnek tekinthető felsorolás alapja egy, a Zala Vármegyei Levéltárban őrzött 1949-es lista. Már korábban megsemmisült malmok is szerepelnek ezen a listán, ezek mára már inkább csak a helyi lakosok emlékeiben élnek. A mellékelt térképen a piros színnel jelzett malmok ma már csak dokumentumokban és a helyi lakosság emlékezetében élnek. A térképet Kummer Gyula szerkesztette és a fényképfelvételek nagy része is tőle származik.

Zsilipen (duzzasztón) a tulajdonképpeni zsilipen kívül az élőbeszédben a teljes zsilipszerkezetet is értették. A malmok fölötti, (fa)zsilipekkel duzzasztható néhány száz méteres folyószakaszt malomfejnek hívták. Közvetlenül a zsilip feletti szakaszán a vízpartot gyakran betonfal védte az alámosással szemben. A zsilip a vizet az őrlés egyik előkészületeként leengedett állapotában ezen a szakaszon duzzasztotta, fogta. Őrléskor a vizet a ráccsal (egyes helyeken „őrzővel”) védett turbinaházban lévő turbinára engedték, majd a víz a turbinaház kifolyóján át folyt tovább a malomgödörbe. Másutt a malomgödröt malomtónak mondták. (A rácsról a faágakat, egyéb uszadékot például gereblyével távolították el.) Eközben persze a malomfejben felduzzasztott víz egyre apadt; a vizet engedték, eresztették. A zsilipeket jellegzetes vasszerkezet segítségével lehetett emelni vagy süllyeszteni. A malomgödör előtti, illetve a zsilipkamra előtti zsilip valamelyikének felhúzásával, illetve leengedésével volt szabályozható a zsilipkamrába folyó víz mennyisége. A zsilipkamrába folyó víz hajtotta körbe a turbinát. Ez a forgás biztosította az őrléshez szükséges energiát.

Közvetlenül a zsilipház felett, ahhoz gyakorlatilag hozzáépítve, a zsiliphídról lehetett a zsilipekhez közel jutni. Ezen a hidacskán egyben át is lehetett menni egyik folyópartról a másikra. Ennek akkor lett nagyobb jelentősége, amikor a zsilip vagy zuhogó feletti szakaszon gyakran meglévő, gabona és liszt szállítására alkalmas közúti híd az ’50-es, ’60-as években már tönkrement. Ha duzzasztáskor a malomfejben a víz szintje elérte a legfelső zsilipdeszka felső szélét, akkor a víz azon átbukva, jellegzetes hanggal a betonkifolyóra zuhogott, majd onnan a széles és mély (3-5-8 méter mélységű) malomgödörbe rohant. Egyébként is, a bekezdésben szereplő elnevezések nem voltak egységesek. Az bizonyos, hogy az 50-es években a zalaegerszegi horgászok ezeket a megnevezéseket használták. A malomgödör alsó, újra összeszűkülő szakaszán általában kialakult egy kifli alakú kavicssziget. Az ezt követő kifolyó szakaszon a víz sekély volt, majd egyre mélyült, egy hosszú folyószakaszon gyakran kanyarokat tett meg, egyre lassabban folyt és tovább mélyült, majd átment a következő malom malomfejébe. A mederben kialakulhattak mélyedések (kutyrok), más helyeken pedig „szaladt a víz”. Egyes malmok felett a folyót kettéválasztották, az ásással kialakított új ágra, mely a malomhoz haladt (ilyen esetben ez a szakasz képezte a malomfejet vagy malomárkot) és egy másik ágra (kiság), melyen szintén volt zsilip, amit kiszsilipnek neveztek. (Az itt lévő, kisebb malomgödröt kisgödörnek is nevezték.) A kisgödör a kiságban folytatódott, mely aztán 100-200 méter után újra egyesült a főággal. Kiság és kiszsilip csak Zalaegerszegen és attól lefelé fordult elő a Zalán. Árvizek alkalmával aztán felborult a rend: a Zala és a rét helyén látványosságnak beillő összefüggő víztömeg, vízfelület jelent meg, mely néhány nap után vonult le.

Gyakran cölöpökön állt a malom víz közelében lévő sarka, más esetekben a víz felett szabályszerű padlózatot tartottak cölöpök. A padlózaton állva például a zsilipeket lehetett karbantartani, jégteleníteni. Utalhatnak persze hasonló cölöpök régvolt fahídra is. A malomépület tetején gyakran látható kiemelkedő, saját kis tetővel, ablakkal rendelkező építmény a malom porkamrájának a szellőzőnyílása, vagy a kiemelkedő felvonóvégek befogadására is szolgálhatott. A malomajtó felett gyakran esőlemez nyúlt előre, mely azt akadályozta meg, hogy rakodás során esőben a zsákok és a molnárok megázzanak. Az őrlés során keletkező melléktermékek alkalmasak voltak sertés hizlalásra, baromfitartásra. Ezért a malmok közelében az igavonóként tartott lovak istállója mellett gyakran volt disznóól, tyúkól vagy éppen galambdúc is.

A malmok említése elsősorban helyük szerint, másodsorban közismert nevükön történik.

Forrás: Zala Vármegyei Levéltár.

	Kép	Név	Helység	Tulajdonos/bérlő	Megjegyzések
1.		Pacsai/zalalövői malom, Jakosa malom	Zalalövő	Jakosa J. Ödön	kb. 1940-ig a déli oldalon alulcsapós malomkerék volt
2.		Zalalövői malom	Zalalövő
3.		Vizi-malom	Zalalövő	Vizi Lászlóné	Jellegzetes a malommaradvány képe. Jellemzőek a megbolygatott helyek növényei, csalán, szeder, fiatal nyárfák, fűzfák.
4.		Zalapatakai malom, Molnár malom	Zalapataka	Molnár Jenő	A malomépület és a turbinakamra
5.		Gergulecz malom	Zalalövő	Gergulecz testvérek
6.		Budafai malom, Bankovics malom	Budafa	Bankovics testvérek	Keleti irányból fényképezve a már téglából épített malom, egy kis részlet a turbinaházból is látszik a déli oldalon
7.		Györkefai malom, Zsohár-Károlyi malom	Zalacséb	Károlyi István	A bővített malomépület nyugatról
8.		Salomvári malom	Salomvár	Vizi László, Mesterházyné	A malom néhány betonmaradványa
9.		Zalacsébi malom	Zalacséb	Agricultural Co-operation
10.		Zalaszentgyörgyi malom, Sztancsics malom	Zalaszentgyörgy	Stancsics testvérek	Ez a malom csak fényképen maradt meg, még a maradványait is eltüntették. A kép valamilyen ünnepi alkalommal készülhetett északnyugatról.
11.		Kávási malom	Kávás
12.		Boncodfölde-i malom, Huszár malom	Boncodfölde	Huszár Ernő	Déli irányból a volt malomgödör, hátrébb néhány betonmaradvány
13.		Bagodvitenyédi malom, Baumgartner-Németh malom	Bagodvitenyéd	Baumgartner Józsefné	Délnyugatról fényképezve a malomépület
14.		Bagodi malom	Bagod
15.		Mártonfai malom, Tóth-malom	Martonfa	Tóth Károly	A malom maradványai déli oldalról.
16.		Klázer vagy Varga malom	Teskánd	Klázer István	A malom a lebontása előtti utolsó napokban
17.		Pozsgai malom	Apátfa	Pozsgai Kálmán	A malomépület déli fala, a pázsit helyén volt a malomgödör, amelyet később feltöltöttek
18.		"Hídi" vagy Béry malom	Andráshida	Béri testvérek, Rosenberger Endre	A turbinakamra falának maradványa
19.		Gógán vagy Schreiner malom	Zalaegerszeg	Schreiner család	A malomépület keletről
20.		Horváth malom	Neszele	Horváth Ferenc	A képen a turbinaház tetején lévő nyílás, amely a tengelyt fogadta be
21.		Hencz malom	Zalaegerszeg	Hencz nővérek	A malomépület és a vízkerék északról.
22.		Gömbös vagy Németh malom	Zalaegerszeg	Németh örökösök	A későbbi malomépület keletről. Jobbról a turbinaház a kifolyóval. Ettől is jobbra, a kép jobb oldalán voltak a zsilipek. A betonfal előtti karók állnak ki a vízből, két helyen is. Ezek a régi malomépület idejéből származnak, 1940 körül. 2005-ben a malom helyén már lakóház állt.
23.		Böhm malom	Kaszaháza	Böhm Jenő, Böhm Zoltánné	1960 körüli kép, délkeletről a hatalmas (5-6 méter mély) malomgödör. A távolabbi kisebb épület, előtte a zsilipek, itt éppen részben a zsilipek alatt, részben a zsilipkamrán folyik át a víz. A 2000-es évek elején a malom helyén lakópark épült.
24.		Baumgartner vagy Kummer malom	Zalaegerszeg	Baumgartner Imréné	Délkeletről a malomgödör, a zsilipek, a turbinaház és a malomépület egy része
25.		Vér malom	Csácsbozsok	Vér József	Ma már nyoma sincs ennek az épületnek. Valószínűleg istálló és raktár volt a malom idejében
26.		Pózvai malom	Pózva		Kőmaradványaira többen még emlékeznek
27.		Cságoly malom	Pethőhenye	Cságoly Ferenc	A malomépület keletről, jobb oldalon a turbinaház és a zsilipek, előtte a malomgödör
28.		Takács malom	Alibánfa	Takács Jenő	A malomgödör, benne jelentős mennyiségű vízzel, mögötte a volt zsilipek alatti vízkifolyó, majd jobbra a turbinaház kifolyója, és hatalmas turbinaház
29.		Tőbereki malom	Nemesapáti-Tőberek	Nagy Endre	Északi irányból fényképezve a zsilip alatti kifolyó és a turbinaház maradványa
30.		Légrády-Miszori malom	Kemendollár	Miszory örökösök	A malomépület északnyugati sarka
31.		Hámos malom	Zalaistvánd	Hámos Jenő	A malomépület délről
32.		Koch-Domján malom	Pakod	Koch József	Északkeletről fényképezve a maradványok. Jobbról a turbinakifolyó, középen a szabadon átfolyó víz helye
33.		Csorba malom	Zalabér	Agricultural Co-operation	A malomépület keleti irányból. A jelenlegi tulajdonos szépen renováltatta az épületet.
34.		Hármasi vagy Keszler malom	Batyk	állami tulajdon	A molnárlakás maradványai
35.		Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom	Tüskeszentpéter	Kutrovácz örökösök (?)	A malomépület messziről is jól látható, kereskedelmi emblémaként is előforduló képe északnyugatról. A többemeletes malom ma is őröl, elektromos árammal üzemel.
36.		Schlésinger malom	Zalaszentgrót	állami tulajdon	A malomépület északról
37.		Mittermayer-Horváth malom	Zalakoppány	Mittermayer testvérek	A malomépület
38.		Zalakoppányi malom	Zalakoppány
39.		Vöröss malom	Kehidakustány	Vöröss István, Szabó József	Betonmaradványok
40.		Kustányi malom	Kehidakustány
41.		Böröck malom	Kehidakustány	Böröck Imre, Németh Gyula Koszovszkyné	A malmot nyugati, illetve északkeleti irányból mutató régi kép

• 
  Jakosa malom vagy Pacsahegyi malom északról, Zalalövő, 2005
• 
  Zalalövői Vizi-malom turbinakamrájának maradványai, 2005
• 
  Zalalövői Vizi-malom turbinakamrájának maradványai, 2005
• 
  Molnár malom délkeletről, Zalapataka, 2010 körül
• 
  Molnár malom délnyugatról, Zalapataka, 2010 körül
• 
  Bankovics malom maradványai, Budafa, 2005
• 
  Zsohár-Károlyi malom, Zalacséb-Gyökefa, átépítve, 2010
• 
  A malomgödör helye, Salomvári malom, 2005
• 
  Betonmaradványok, Huszár malom, Boncodfölde
• 
  A betonsáv a malom falának helye, Huszár malom, Boncodfölde
• 
  Baumgartner-Németh-malom északról, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Baumgartner-Németh-malom nyugatról, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Baumgartner-Németh-malom, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom délről, Teskánd, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom, Teskánd, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom, Teskánd, 2005
• 
  Pozsgai malom délnyugatról, Apátfa, 2005
• 
  Pozsgai malom keletről, Apátfa, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, az egykori malomgödör helye északról, Andráshida, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, az egykori malomgödör helye keletről, Andráshida, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, a hátsó betonfal maradványai, Andráshida, 2005
• 
  Gógán vagy Schreiner malom, kisebb toldaléképület északról, Zalaegerszeg, 2011
• 
  Horváth malom, a betonelemek mögött a malomgödör maradványa nyugatról, Neszele, 2009
• 
  Horváth malom, a volt malomgödör északnyugatról, Neszele, 2009
• 
  Hencz malom, nyugati irányból a fa épületrész, Zalaegerszeg, 2005
• 
  Hencz malom, kelet-délkeletről a malomfal, rajta emléktábla Hencz Györgynek, Zalaegerszeg, 2005
• 
  Gömbös vagy Németh malom, a malomgödör délnyugatról, Zalaegerszeg, 1940 körül
• 
  Böhm malom (régi városi "strand"), a malom kifolyója alatti szakasz, Kaszaháza, 1960 körül
• 
  Böhm malom (régi városi "strand"), a malom kifolyója alatti szakasz, Kaszaháza, 1950 körül
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, nyugati irányból, Zalaegerszeg, 1960 körül
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, a malom feletti folyószakasz északkeletről, Zalaegerszeg
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, a turbinakamra betonteteje, egyben a turbinaház alapja, Zalaegerszeg
• 
  Vér malom, Csácsbozsok - kőmaradványok a malom idejéből
• 
  Vér malom, Csácsbozsok - a turbinakamra teteje és egy vasmaradvány
• 
  Cságoly malom, Petőhenye - a malomlakás
• 
  Takács malom, Alibánfa - a malom melletti betonudvar
• 
  Tőberek - a malomgödör nyugatról, az egykori zsilip hídjáról
• 
  Tőberek - a malomgödör nyugatról, az egykori zsilip hídjáról
• 
  Légrády-Miszori malom, a malomépület délkeleti szöglete, Kemendollár, 2006
• 
  Légrády-Miszori malom, a malomgödör maradványa nyugatról, Kemendollár, 2006
• 
  Légrády-Miszori malom, a zsiliphídról a malomgödör kezdete, Kemendollár, 2006
• 
  Hámos malom, Zalaistvánd - a malomépület délkeletről, jobbra a malomgödör kifolyója
• 
  Koch-Domján malom - a korábbi folyómeder, távolabb a malomgödör, közelebb a turbinakamra északnyugatról, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a Zala volt medre, mögötte a malomgödör, balra elöl a turbinakamra, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a malomgödör, balról jobbra folyik a víz a turbinától kifelé, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a turbinakamra teteje a turbinatengely helyével, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a hajdani hatalmas és mély malomgödör helye, Pakod, 2011
• 
  Csorba malom, Zalabér - délkeletről a malomgödör, mögötte a turbinaház és egy kevés a malomépületből, 2011
• 
  Hármasi vagy Keszler malom - betonmaradványok, Batyk
• 
  Hármasi vagy Keszler malom - a Zala-meder, hátrébb jobbra a malom feletti gátrendszer maradványa, Batyk
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a régi malomépület nyugati fala, középen a turbinakamra
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a két zsilipszerkezet
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a zsilipszerkezetek és a zsiliphíd
• 
  Schlésinger malom, északi fal, Zalaszentrót
• 
  Mittermayer-Horváth malom - az épület előtt a malomgödör, Zalakoppány, 2011
• 
  Mittermayer-Horváth malom - a turbina maradványa, Zalakoppány, 2011
• 
  Mittermayer-Horváth malom - maradványok, Zalakoppány, 2011
• 
  Vöröss malom, a malomgödör helye a közúti hídról, északról, Kehidakustány, 2011
• 
  Vöröss malom, cölöpsor a vízben, Kehidakustány, 2011
• 
  Vöröss malom, betonmaradvány a malomgödör felső vége felett, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a felújított malomépület, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a turbinakamra, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a malomgödör jobbról és a turbinakifolyó, Kehidakustány, 2011

• Molnár László (2015) Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen. Zalai Múzeum 22: 301-330.
• Jakosa Árpád: A malmok. Kézirat, 2011
• Jakosa Árpád (2012) A családunk! Családtörténet. Kézirat, 2012
• Izsák János és Kummer Gyula: Adatok a Zala folyó menti malmok világának utolsó évtizedeiről. Kézirat, 2011
• Izsák János: Bővebb képanyag és szöveges kommentár a Zalai vízimalmok kutatásához. Kézirat, 2016
• Gerse Károly (2014) A vízenergia-hasznosítás hozzájárulása a fenntarthatósághoz. Magyar Tudomány 175: 779-789.

• Magyarország malmainak listája