PROFILPELAJAR.COM

Zöld hunyor
	A virága közelről
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Alcsalád:	Ranunculoideae;
Nemzetség-; csoport:	Helleboreae;
Nemzetség:	Hunyor (Helleborus); Tourn. ex L.
Fajcsoport:	Helleborus sect. Helleborastrum;
Faj:	H. viridis;
Tudományos név
	Helleborus viridis; L.
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Helleboraster viridis Moench; Helleborus angustifolius Host; Helleborus brevicaulis Jord. & Fourr.; Helleborus pallidus Host; Helleborus personati Masclef; Helleborus vaginatus Kit. ex Steud.; Helleborus viridiflorus Stokes; a Helleborus viridis subsp. abruzzicus szinonimája: Helleborus abruzzicus M.Thomsen, McLewin & B.Mathew; a Helleborus viridis subsp. liguricus szinonimája: Helleborus liguricus M.Thomsen, McLewin & B.Mathew;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zöld hunyor témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld hunyor témájú médiaállományokat és Zöld hunyor témájú kategóriát.

A zöld hunyor (Helleborus viridis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A zöld hunyor elterjedési területe Délnyugat- és Nyugat-Európa, északon Angliáig, kelet felé Svájcig és Ausztriáig. Magyarországon nem őshonos.

Alfajai

Helleborus viridis subsp. abruzzicus (M.Thomsen, McLewin & B.Mathew) Bartolucci, F.Conti & Peruzzi
Helleborus viridis subsp. liguricus (M.Thomsen, McLewin & B.Mathew) Bartolucci, F.Conti & Peruzzi

Megjelenése

Ez a hunyorfaj átlagosan 20-40 centiméter magasra nő meg. Szára egyszerű vagy elágazó. Az ölbefogottan osztott levelek többnyire közvetlenül a gyöktörzsből erednek, a levél 7-13, lándzsa alakú és a szélén végig fogazott szegmensből áll. A levelek ősszel elpusztulnak. Az elágazó virágzati szár többnyire csupán 2-3 virágú, rajta lomblevélszerű fellevelek is találhatók. A virágtakarót zöld csészelevelek alkotják, mert a sziromlevelek mézfejtőkké alakultak át. A virágok széles serleg alakúak, nyitottak és nagy méretűek, átmérőjük 4-5 centiméter. A termőlevelek aljukon egymással összenőttek.