Zólyommihályi

Zólyommihályi (Michalková)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1786
PolgármesterJán Parobok
Irányítószám962 61
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség37 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület5,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″48.508333°N 19.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″48.508333°N 19.141667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyommihályi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyommihályi (1886-ig Mihalkova, szlovákul: Michalková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 8 km-re délre fekszik.

Története

A település egy major körül keletkezett a 18. században, 1786-ban „Mihálykova” néven említik először. 1790-ig a dobronyai uradalomhoz tartozott. Lakói többségben zsellérek voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFALVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobronához közel, és annak filiája, határja meg lehetős.[2]

1828-ban 17 házában 130 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mihályfalva, tót falu, Zólyom vmegyében: 113 kath., 17 evang. lak. F. u. többen.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 44 lakosából 43 szlovák volt.

2011-ben 40 lakosából 33 szlovák.

Nevezetességei

  • A temető felett álló fa haranglába a 19. század második felében készült.
  • A temetőben álló fakereszt 1906-ban készült.
  • A falu közepén álló faluház a 19. század második felében épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.