Szászpelsőc (1886-ig Szászi, szlovákul: Sása) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
Zólyomtól 18 km-re délre található.
Története
A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1332-ben történt „Sasca”, „Saca” alakban. 1351-ben „Nemet Pelseucz”-ként jelenik meg, ekkortól kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt. 1393-ban „Pelsewlch”, 1410-ben „Nemethpelseuch” néven említik. A dobronyai váruradalomhoz tartozott. A falunak a 16. században őrtornya volt, nyoma nem maradt. A 16. és 17. században a török elleni háborúkban többször szenvedett a hadak pusztításától. 1578-tól 1594-ig a hódoltság részeként a füleki bégnek adózott. 1668-ban ismét a töröknek fizetett adót.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁSZI. Az előtt Német Pelsőcznek neveztetett, Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura Gr. Battháyni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
1828-ban 85 házában 625 lakosa élt, akik mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Szászova, Zólyom vmegyében, dombon, ut. postája Beszterczebánya. Van 276 evang., 73 kath. lakosa, egy nagyszerü 1460-ban épült temploma, 12 1/2 urbéri telke, s egy hegyi patakja, Földe homokos agyag, s meglehetős termékeny. Majorsági föld itt nincs. Birja Beszterczebánya v.”[3]
1886-ban nevét a közeli Tótpelsőc mintájára változtatták meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 989 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 916 lakosából 846 szlovák volt.
2011-ben 951 lakosából 878 szlovák.
Nevezetességei
Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, melyet kőfal vesz körül.
Jegyzetek
