Xantus Judit (Budapest, 1952. március 22.^[3] – Santa Pola, Spanyolország 2003. szeptember 13.^[4]) műfordító - nem tévesztendő össze Xantus Judit közigazgatási szakjogásszal,^[5] Xantus Barbara édesanyjával.

Művészcsaládba született, édesapja Xantus Gyula festőművész, testvére Xantus János filmrendező. Francia tagozatos gimnáziumba járt, ahol már foglalkozott művek fordításával,^[6] de komolyabban csak Benyhe János hatására az ELTE Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézetben kezdett foglalkozni latin-amerikai szerzők műveinek magyarra átültetésével. Az ELTE francia-spanyol szakán 1976-ban szerzett diplomát.^[7] 1975-ben Kubában volt ösztöndíjas, ahol tanított is, majd 1983-ban Mexikóba utazott ösztöndíjjal. Itt ismerte meg későbbi férjét, aki spanyol volt, és 1985-ben Spanyolországba költöztek, ahol haláláig élt.^[6] Kezdetben francia és angol nyelvtanárként élt Madridban, majd a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként dolgozott. Fordítással 1989 óta foglalkozott, sok segítséget kapott a chilei-magyar származású Adan Kovacsicstól.^[8]

Magyarországon még spanyolból fordított magyarra: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriel García Márquez, Germán Arciniegas, Cécile Aubry és más szerzők műveivel foglalkozott. 1975-ben és 1979-ben is elnyerte az Európa Könyvkiadó nívódíját.^[3] Spanyolországba költözését követően magyar szerzőket fordított spanyolra: másik mellett Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szentkuthy Miklós írásait, de Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Márai Sándor, Esterházy Péter több kötetét is az ő fordításában jelentették meg Spanyolországban.^[9][10] Kertész Imre nevét Spanyolországban szintén az ő tolmácsolásában ismerhették meg az olvasók, a Sorstalanság c. regény évekkel az irodalmi Nobel-díj odaítélése előtt, 1996-ban megjelent spanyolul.^[11]

Bár Spanyolországban élt, a balatonfüredi Lipták-villába - a Magyar Műfordítóházba - rendszeresen visszatért. Az utókor kiemeli kivételes munkabírását, elkötelezettségét a spanyol–magyar kulturális kapcsolatok ápolásában.^[9] Santa Polában élt, Alicante tartományban, a tengerparton. Hamvait is egy innen induló hajóról szórták a tengerbe.^[10]

Válogatás a magyarra fordított művekből

• Germán Arciniegas: A karibi világ életrajza, 1977
• Jose Donoso: Csapjunk egy nagy murit! : elbeszélések, Budapest : Európa, 1980 Pécs
• Cécile Aubry: Belle és Sébastien Budapest : Móra, 1981.
• Osman Lins: Kilenc és kilenced, elbeszélések, Európa, 1985 Debrecen
• Philippe Curval: Ó, de szép ez a New York, regény, Budapest : Magvető, 1986
• Jorge Luis Borges: A titkos csoda, elbeszélések, Budapest : Európa, 1986
• Marie-Giséle Landes-Fuss: Egy rém ronda vörös barakk Amerikában, regény, Budapest : Magvető, 1987
• Utolsó szerelem. Mexikói szerelmes novellák, válogatott fordítások, Budapest : Európa, 1987
• David Alfaro Siqueiros: Úgy hívtak, hogy „Ezredes Úr”, Budapest : Európa, 1988;
• Luis Buñuel: Utolsó leheletem, önéletrajz, Budapest : Európa, 1989
• Jorge Ibargüengoitia: Halott lányok, regény, Budapest : Európa, 1990.
• Gabriel García Márquez: Egy hajótörött története … Budapest : Magvető, 2018, cop. 1996.

Válogatás a spanyolra fordított művekből

• Gyula Krúdy: La Carroza carmesí – Península Barcelona 1989
• De gestis Hungarorum ab origine gentis ad a. 1330 – Casariego Madrid 1991
• Sándor Márai: El Último encuentro – Emecé Barcelona 1999
• Antal Szerb: El Viajero bajo el resplandor de la luna – Ediciones del Bronce Barcelona 2000
• Imre Kertész: Sin destino – El Acantilado Barcelona 2001
• Péter Esterházy: Armonía celestial – Círculo de Lectores Barcelona 2003
• Béla Zsolt: Nueve maletas – Punto de Lectura Madrid 2005