Életébe, pályája alakulásába minduntalan beleszólt a 20. század történelme. 1945-ben az oroszok pisztolyt találtak nála, amiért kényszermunkatáborba vitték a Szovjetunióba, ahonnan csak 1948-ban szabadult.[6] Az 1956-os forradalom nagy hatással volt rá, annak bukása után grafikai sorozatot készített e témában, majd festményeken jelenítette meg élményeit.[7]Forradalom című képének reprintje 1965-ben bekerült Artner Tivadar Évezredek művészete című könyvébe, amiért az első kiadást visszavonták a boltokból, a második kiadásból pedig a művet kihagyták.[6] A forradalom tragédiáját ábrázoló ciklusa, valamint Radnóti Miklós halálára című, a költő halálát elementáris erővel bemutató festménye miatt folyamatosan zaklatták, megbízáshoz nem jutott, kiállítani nem engedték, perifériára szorították, még művésztársainak egy része is elfordult tőle. Solymász barátai segítették megalapozni nemzetközi karrierjét; munkáiból színes albumot készítettek, amit a külföldi vadászokkal nyugatra juttattak.[8]
Az 1960-as évek első felében képzőművészeti szakkört vezetett Csillaghegyen, ám a hatóságok továbbra is szemmel tartották, zaklatták.[9]
A zaklatott életű művész magánélete végül normalizálódott, házasságot kötött Dr. Gulla Etelka jogásszal, 1966-ban megszületett fiuk: Alexander György.
Nehezen, de sikerült kijutnia külföldre. Felesége közbenjárására és a Magyar Vadászok Országos Szövetségének támogatásával útlevelet kapott, hogy Olaszországba utazva régi mesterek műveit tanulmányozza.[10] Az útlevél megadásával a hatalom arra számított, hogy külföldön marad, ő azonban hazatért.[6] Többször egy évet töltött Milánóban, kiállított alkotásait rendre díjazták, az ottani tudományegyetemen pedig ledoktorált.[11]
1978-ban, miután a békásmegyeri lakótelep építése miatt a család lakhelyéül szolgáló vadászházat lebontották, Pomázra költözött, később, visszatérve a fővárosba, Csillaghegyen élt 1992-ben bekövetkezett haláláig.
Művészete
Mivel művészetében tántoríthatatlanul ragaszkodott az igazság kimondásához, sorsa az lett, hogy mellőzték, így művei jelentőségét kora nem fedezhette fel, s ez visszahatott művészetére. A kezdeti harmonikus, realisztikus természetábrázolásait zaklatott, megrázó hatású kompozíciók váltották fel. Szürrealisztikus festői megoldásai élettapasztalatait tükrözték: az élet-halál harcukat vívó állatok drámáján keresztül saját sorstragédiáját vetítette ki. Az emberi szenvedést ábrázoló munkáin gyakran alkalmazta a festészet legnagyobb mestereinek kompozícióit, például a keresztre feszítés-jeleneteket. Egy olasz méltatója, Galileo Gentile rembrandti vonásokat fedezett fel karakterében, rokonságát Goya életművével pedig még szembetűnőbbnek találta.[12]
Hazánkban, élete során, nem részesült hivatalos elismerésben. 2003-ban Pomáz városa az 1956-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója alkalmából – „a településsel kapcsolatos munkásságáért” – Pomáz díszpolgáraposztumusz címmel tüntette ki. Békásmegyer–Ófalu közösségi háza, a Szent József Ház, egyik termét róla nevezte el.
↑Bogyai 2010 „Sokszor mesélt életéről, hogy mindig vonzódott a ragadozó madarak iránt, s tudását szívesen osztotta meg másokkal. Ez számára súlyos következményekkel járt. A röpképeket falra festve magyarázta a fiataloknak. A rendszer éber őrei ezeket a rajzokat fasiszta jelképeknek vélték, Sanyit bevitték és összeverték.”
↑A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a 2011. március 23-án tartott soros ülésén, a 24/2011. számú határozatával nyilvánította "B" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé a festő sírját (Óbudai temető, III. körönd, 1. sor, 71/72. sírhely).
↑A kerületi önkormányzat képviselő-testülete 303/2013.(IV.25.) számú határozatával egyhangú szavazással határozott arról, hogy kezdeményezi a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésénél a 62271. közterület elnevezésének megváltoztatását Wrabel Sándor utcára.
↑[A vándorkiállítás keretében Wrabel Sándor mellett bemutatkozott még P. Bak János, Blaski János és Fáy Győző.
↑Fáy Győzővel közösen nyerte el az olaszországi Bertinoro városának elismerését.
↑Zászlós Levente 2004:Zászlós Levente: Festő a Testvérmúzsák Galériában. Szerk.: Varga Gabriella muveszetek.hu. Budapest: Napsziget a művészetekért (2004. január 27.) (Hozzáférés: 2014. november 9.) arch
↑Csepel, LVIII. évf. 39. szám:‘56-os emlékéremmel kitüntetettek.Csepel – a kerület közéleti lapja, LVIII. évf. 39. sz. (2006. október 27.) 4–5. o. arch Hozzáférés: 2015. március 14.
↑Bogyai 2010:Bogyai Frigyes: Wrábel Sándor a solymászat és a solymászok lelkes barátja. solymaszat.hupont.hu. Budapest (2010) (Hozzáférés: 2014. november 9.) arch„Wrábel Sándor e korszak egyik kiemelkedő realista természet festője, kicsit solymász, nagyon természetimádó, a korabeli solymászok meghitt barátja.”
.jpg)
