Weißenstein a Villachvidéki járásbanA gummerni kőbányaRégi parasztház Gummernben
Weißenstein Karintia középső részén fekszik, a Dráva völgyében, Villachtól északnyugatra. Délről a Gailtali-Alpok, északról a Nockberge hegyei fogják közre. Legmagasabb pontja az 1517 méteres Spitzeck. Az önkormányzat 12 falut és egyéb települést fog össze: Gummern (77 lakos), Kellerberg (138), Lansach (221), Lauen (18), Puch (633), Stadelbach (403), Stuben (117), Töplitsch (464), Tscheuritsch (74), Uggowitz (26), Weißenbach (172), Weißenstein (615).
Az önkormányzat területéről Puchot említik először 878-ban. Weißenstein vára (Wizinstein formában) 1085-ben szerepel először a dokumentumokban, mint a brixeni püspök tulajdona. A vár nevét ("fehér kő") a Pleschwand meredek sziklafaláról kapta. 1201. május 4-én egy erős földrengés számos felső-karintiai várat és kastélyt megrongált, többek között Weißensteint is.
Kellerberget (mint Chellerberch) 1251-ben említik először az Ortenburg grófok birtokaként. 1348-ban Kellerberg várát is földrengés döntötte le. A betörő törökök 1478-ban elpusztították.
Az 1849-es osztrák közigazgatási reform után Weißenstein és Kellerberg önálló önkormányzatokat hoztak létre. Utóbbit 1865-ben Paternionhoz csatolták, de 1899-ben visszanyerte függetlenségét. Az 1973-as közigazgatási reform során a Dráva jobb partján fekvő Kellerberget és a balparti Weißensteint egyesítették. Az önkormányzat 2006-ban mezővárosi státuszt kapott.
Lakossága
A weißensteini önkormányzat területén 2016 januárjában 2981 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 3107 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák, 1,1% német, 2,2% pedig a volt Jugoszlávia utódállamainak állampolgára. 52% római katolikusnak, 41% evangélikusnak, 0,8% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Gazdaság
A Hofer logisztikai központja
Weißenstein vegyiparáról és bányaiparáról ismert.
az Österreichische Chemische Werke (ÖKW) hidrogénperoxid-gyára 1908-ban jött létre (akkor az első ilyen volt a világon) és ma is működik.
a gummerni márványbánya Karintia egyik legnagyobb és legfontosabb márványlelőhelye, amely Ausztrián kívül Dél-Németországba és Észak-Olaszországba is szállít főleg ipari célú kőzetet.
a kellerbergi vízierőmű a Dráván évente 103,2 GWó-t termel.
a Lauster GmbH krastali márványbánya 1958-ban nyílt meg
az Aldihoz tartozó, élelmiszerforgalmazással foglalkozó Hofer KG weißenbachi üzeme az egyik legnagyobb alapterületű épület Karintiában. Innen látják el a cég karintiai, kelet-tiroli és részben a salzburgi és stájerországi telephelyeit.
Látnivalók
Weißenstein katolikus temploma
Weißenstein Szt. Leonhard-plébániatemploma (első említése 1149-ből)
Lansach Szt. Gotthard-temploma (1487-ből)
Kellerberg Szt. Ulrik-temploma (1309-ből)
Töplitsch Szt. Lambert-temploma (1428-ból)
Puch evangélikus temploma (épült 1783-ban)
a Kellerberg-Rothau vár 1507-ben már állt. Egyike azon három karintiai várnak, ahol a központi négyszögletes épületet kerek saroktornyok biztosítják.
a weißensteini várból mára már csak falmaradványok látszanak
Ez a szócikk részben vagy egészben a Weißenstein (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
