WM–16 Budapest |
|
WM–16 Budapest |
|
Funkció | Felderítő és könnyűbombázó repülőgép |
Gyártó | Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár |
|
Személyzet | 2 fő |
Szolgálatba állítás | 1933 (első vonalban), 1942 (kiképzőgépként, kivonás után) |
Szolgálatból kivonva | 1939 (frontszolgálatból, felderítő) 1942 (frontszolgálatból, könnyű bombázó) |
Méretek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Hossz | 9,25 m |
Fesztáv | 12,5 m |
Magasság | 3,30 m |
Tömegadatok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Szerkezeti tömeg | 2100 kg |
Max. felszállótömeg | 2600 kg |
Hajtómű |
Hajtómű | 1 db WM K–9 csillagmotor |
Teljesítmény | 404 kW (550 LE) kW |
Repülési jellemzők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Max. sebesség | 300 km/h |
Hatósugár | 1000 km |
Fegyverzet |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Beépített fegyverzet | 2 db előretüzelő 8mm-es Gebauer géppuska, 1 db hátratüzelő 8mm-es Gebauer géppuska |
A WM–16 Budapest egy magyar gyártású felderítő és könnyűbombázó repülőgép.
Fejlesztése az 1920-as évekbe nyúlik vissza. A Fokker C VD licencének megvásárlása után elkezdték azt továbbfejleszteni. Lecserélték a szárnyak vászonborítását és préselt lemezt raktak a helyére, megerősítették a futóművet és kicserélték a motort egy 550 LE-s K–9 csillagmotorra. Miután a csapatpróbákon megfelelőnek találták 1933-ban szolgálatba is állt. A WM–16 Budapest egy kétfedeles fából és fémből épített repülőgép. A törzs acélcsövekből hegesztett vázat kapott, amit vászonnal vontak be. A fegyverzet 3 db Gebauer géppuskából állt, kettő mereven előre beépített és egy forgatható, a gép hátsó részében a megfigyelő számára.
A WM–16-nak nem csak felderítő változata volt, építettek egy könnyűbombázó változatot is, amely 300 kg bomba hordozására volt alkalmas. Ezt az erősebb 880LE-s WM K–14 kétkoszorús csillagmotorral szereltek fel.
Az 1933-as szolgálatba állítása után 1939-ben a felderítő változatot kivonták a frontszolgálatból és kiképzésre használták, a bombázó változatot 1942-ben rendelték vissza.
A WM–16 Budapest alapján fejlesztette ki a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár a WM–21 Sólyom felderítő gépet.
Források