Vâlcea megye (magyarul: Valcsa megye) közigazgatási egységRomániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 5765 km2-es területével Románia huszadik legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,41%-át adja. Emellett közel 341 ezer fős lakosságával Románia 26. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 1,79%-ával rendelkezik, népsűrűsége nem haladja meg az országos átlagot.
Északról Szeben megye és Fehér megye, keletről Argeș megye, délről Olt megye, délnyugatról Dolj megye, nyugatról pedig Gorj megye és Hunyad megye határolja. Székhelye az internetes csalásoktól és kiberbűnözéstől hírhedt híres Râmnicu Vâlcea. Emelett a megye jelentős városai közé tartozik az egyik legismertebb romániai bortermelő központ Drăgășani, a termálvizes forrásairól ismert Călimănești-Căciulata, illetve a Horezui kolostor miatt UNESCO-világörökségi helyszín Horezu. A megye neve korábbi Farkas (Farcaș vagy Fărcaș) nevű kenéz vagy vajda szlávra fordításából származik, aki a Lotru mentének területét igazgatta.
A megye Dél-Romániában, a Déli-Kárpátok és az Olt-folyó mentén helyezkedik el, változatos földrajzi adottságokkal. Északi része hegyvidéki, ahol a Făgăraș-hegység és a Lotru-hegység található, festői völgyekkel és erdőkkel. Délebbre dombos területek dominálnak, ideálisak szőlőtermesztésre és mezőgazdaságra. Az Olt-folyó, amely átszeli a megyét, fontos vízrajzi elem és közlekedési útvonal. A megye gazdag ásványvizes forrásokban, különösen a Călimănești-Căciulata és Băile Govora üdülőhelyek környékén. A Buila-Vânturărița Nemzeti Park és a Cozia Nemzeti Park a természetvédelmi területek közé tartozik, amelyek ritka növény- és állatvilágot őriznek. A változatos földrajz ideális a turizmus, a hegyvidéki sportok és a wellness célú utazások számára.
A megye elhelyezkedése Románia területen
Történelme az őskorig nyúlik vissza, régészeti leletek bizonyítják a folyamatos emberi jelenlétet. A római korban az Olt-folyó mentén húzódott a limes Alutanus, fontos stratégiai szereppel. A középkorban a megye Havasalföld egyik központja lett; Râmnicu Vâlceát1388-ban említette először I. Mircea fejedelem, aki itt is alapította a híres Cozia-kolostort. A 18–19. században a törökellenes harcok és az iparosodás jelentős nyomot hagytak, Horezu kerámiái ekkor váltak világhírűvé. A szocialista korszakban Vâlcea ipari fejlődést mutatott, de természeti és kulturális öröksége megmaradt. Ma a megye történelmi emlékei és természeti szépségei fontos turisztikai célpontok.
Nevének eredete
Vâlcea megye nevének eredete a román "valea" szóból származik, amelynek jelentése "völgy". A "Vâlcea" kifejezés tehát "kis völgyet" jelent, utalva a megye domborzati viszonyaira, ahol számos kisebb völgy található. A megye neve először a középkori dokumentumokban jelent meg, és az idők során több változáson ment keresztül, míg elnyerte mai formáját.
A megye székhelye, Râmnicu Vâlcea, szintén hordozza a "Vâlcea" nevet, erősítve a kapcsolatot a térség földrajzi jellemzőivel.[2]
Fontos megjegyezni, hogy a román nyelvben a "valea" szó gyakran előfordul helynevekben, különösen olyan területeken, ahol a völgyek meghatározóak a tájban. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy Vâlcea megye neve is ilyen földrajzi jellemzőkre utal.
Éghajlata a magassági lépcsők szerint változik, északon az évi középhőmérséklet 2,4°C, a megye déli részén pedig 10,4–10,7°C; 2007–2013 évek átlagában 11,73°C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1993. február 17-én mérték (Obârșia Lotrului: -32,2°C), a legmagasabbat 2000. július 4-én (Bălcești: 41°C). Az éves csapadékmennyiség 600 és 1200 mm között van.[3]
