A vitorláskardoshal-félék (Istiophoridae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Gyakran, de helytelenül vitorláshalaknak is nevezik őket; ezt a nevet azonban kerülni kell, mert a vitorláshal (Pterophyllum scalare) kistestű, akváriumban is gyakran tartott édesvízi halfaj.
Tudnivalók
A vitorláskardoshal-félék áramvonalas teste a felső állcsont (maxilla) hosszú nyúlványával kezdődik. Ezzel a kardhalfélékre (Xiphiidae) emlékeztetnek. Hátúszójuk sugarai hosszúak és kemények; a hátúszó felmereszthető, ilyenkor vitorlaszerű. Legközelebbi rokonaikhoz, a makrélafélékhez (Scombridae) hasonlóan a ragadozó életmódot folytató vitorláskardoshal-félék is igen gyorsan úsznak; csúcssebességük eléri 80 km/órát.[2][3]
A család legnagyobb fajai a kék marlin (Makaira nigricans), amelynek eddig mért legnagyobb egyede 596 centiméter hosszú és 818 kilogramm tömegű, és a fekete marlin (Istiompax indica), amely legfeljebb 465 centiméter hosszú és 670 kilogramm tömegű. Mindkét trópusi faj kedvence a sporthorgászoknak.
Rendszerezés
A családba az alábbi 5 nem és 11 faj tartozik:
Jegyzetek
Források
- Istiophoridae FishBase
- Nakamura, I., 1985. FAO species catalogue. Vol. 5. Billfishes of the world. An annotated and illustrated catalogue of marlins, sailfishes, spearfishes and swordfishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(5):65p. Rome: FAO.
- Collette, B.B.; McDowell, J.R.; Graves, J.E. 2006: Phylogeny of recent billfishes (Xiphioidei). ISSN 0007-4977|Bulletin of marine science, 79 (3): 455–468. PDF
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marlin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.