Vini

Vini
Kéksapkás pálmalóri (Vini australis)
Kéksapkás pálmalóri
(Vini australis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Vini
(Lesson, 1833)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vini témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vini témájú médiaállományokat és Vini témájú kategóriát.

Zafírkék pálmalóri (Vini peruviana)

A pálmalóri (Vini) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába tartozó nem.[1]

Előfordulásuk

Elterjedési területük a Fidzsi-szigetektől kezdődően messzire benyúlik keletre a csendes-óceáni szigeteik, Szamoán és Francia Polinézián keresztül egészen a Pitcairn-szigetekig.

Megjelenésük

Óceánia kisebb szigetein élő, szép színekben pompázó, kistestű, zömök lórik. Farkuk rövid, a középső faroktollak hosszabbak, mint a kívül levők. A fejükön levő megnyúlt tollakat képesek bóbitszerűen felállítani. Csőrük egészen kicsi.

Természetvédelmi helyzetük

A Vini nembe sorolt fajok, mivel többnyire apró szigeteken honosak különösen érzékenyek az emberi zavarással szemben. Sok szigetről kihaltak és két fajukat az európaik érkezése előtt végképp kiirtottak az őshazájukba behatoló polinézek. A ma élő öt fajból kettőt veszélyeztetettnek, kettőt pedig sebezhetőnek soroltak be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

Rendszerezés

A 2020-ban lezajlott filogenetikai vizsgálatok eredményei alapján öt fajt soroltak át a Charmosyna nemből a Vini nembe.[2][3][4] Közeli rokonuk még a Phigys nem egyetlen képviselője, a galléros pálmalóri (Phigys solitarius), amit már szintén a Vini nembe sorolnak.

A nembe jelenleg az alábbi 13 faj tartozik:

Jegyzetek

  1. ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  2. ↑ (2020. január 3.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113. 
  3. ↑ L. Joseph, J. Merwin, B.T. Smith (2020). „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596. 
  4. ↑ Parrots, cockatoos. IOC World Bird List Version 11.2. International Ornithologists' Union, July 2021. (Hozzáférés: 2021. július 21.)

Források