Középiskoláit 1792-től 1799-ig Szombathelyt járta, 1804-ben elvégezte a teológia IV. évi folyamát és pappá szentelték. Két évig káplánkodott, midőn 1805-ben Szombathelyt a szemináriumban az egyháztörténelemnek tanára lett. 1815-ben a Pesti Egyetem meghívta ugyanazon tanszékre; az egyetemnek 1818-19-ben és 1823-24-ben dékánja és 1827-28-ban rektora volt 1832. március 10-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti taggá választotta; ugyanazon év februárjában nagyváradi kanonok, majd battai apát lett. Tudományos szempontból, miután hazánkat már előbb minden irányban beutazta, 1837-ben Németországot, Belgiumot, Angliát, Franciaországot és Olaszországot járta meg. 1842-ben a hercegprímás Esztergom vármegye táblabírájává nevezte ki. Meghalt 1842. március 24-én Pesten. A Magyar Tudományos Akadémiában 1844. december 26-án Bitnitz Lajos tartott fölötte emlékbeszédet.
Cikkeket írt a Tudományos Gyűjteménybe (1833. VII., VIII. 1835. VII-X., 1836. IX., X., 1839. IV.); az Egyházi Folyóiratba (I-IV), a Szalay Imre Egyházi beszédek c. gyűjteményébe (III.).
Munkái
Breves animadversiones in opus cui titulus: Inst. hist. eccles. Joannis Alber. Pestini, 1826
Responsum ad Appendiculam Joannis Alber. Uo. 1827
Institutiones historiae ecclesiasticae novi foederis. Tomus I. Introductio. Uo. 1828
Dictio anniversaria instaurationis die reg. scient. universitatis Hungaricae 25. Junii 1828. in majore palatio ejusdem universitatis habita. Budae
Carmen honoribus excell. ac illustr. dni Antonii comitis Cziráky... comitatus Albensis suppremi comitis. Dum munus praesidis regiae scientiarum universitatis Hungaricae 2. Marti 1829. solenni ritu capesseret, oblatum. Pestini
Öröm vers, a kir. magyar főiskola budai beiktatása ötvenedik esztendejére. Uo. 1830
A párisi érsek határozata. Francziából. Uo. 1838
Néhány szó azon iratra: «Írói rágalmazás az az czáfolása az «Athenaeum» f. évi júl. 29. 12. számában foglalt «Írói orzásnak» Uo. 1842
Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
