Korbélyi Mihály

Korbélyi Mihály
Született1759. szeptember 2.
Kálló[1]
Elhunyt1820. december 2. (61 évesen)[1]
Ürög[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • katolikus pap
SablonWikidataSegítség

Korbélyi Mihály (Kálló, 1759. szeptember 2.Németürög, 1820. december 2.) római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár.

Élete

A Nógrád vármegyei Kállón született. Miután filozófiai doktor lett, mint papnövendék a pozsonyi, nagyszombati és budai papnevelőben végezte tanulmányait, majd 1783-ban pappá szentelték. Segédlelkész volt Lekéren és Kürthön; utóbb teológiai doktorrá avatták. A budai, 1784-ben pedig a pozsonyi seminariumban tanulmányi felügyelő lett. 1787. február 17-től vásáruti plébános; 1790-től a kánonjog és egyháztörténelem tanára Pozsonyban, 1797-től a dogmatikát adta elő Nagyszombatban. 1805. január 2-től októberig plébános volt Szölgyénben; augusztus 23-án a pesti egyetemre az egyháztörténet tanárának nevezték ki, ahol tíz évig működött. 1809. november 17-én pécsi kanonokká, 1813-ban B. Sz. M. Zeér-Monostori címzetes apáttá nevezték ki. Korbélyi ezalatt az idő alatt megtartotta tanszékét az egyetemen, ahol 1812-ben rector volt. 1815-től a pécsi plébánián lelkészkedett, ahol egyben 1816–1818-ig a papnevelő kormányzója volt. 1818-ban betegeskedése miatt Németürögre költözött, ahol 1820-ban elhunyt.

Művei

  • kis iratát, melyet Brüsztle közöl, maga készítette négy sor latin versben még pesti tanár korában.
  • Biographia Divi Caroli Ambrosii, Hungariae et Bohemiae regii haered. principis, metrop. ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi... Posonii, 1809.
  • Egyháztörténetét 1810-ben sajtó alá adta, megjelenéséről a 19. század végén Szinnyei Józsefnek nem volt tudomása
  • Latin levele Horvát Istvánhoz kelet nélkül (a m. n. múzeumban.)

Források

  • Annalen der Literatur. Wien, 1810. I. 520. l.
  • Hazai s Külf. Tudósítások 1820. II. 48. sz.
  • Tudom. Gyűjtemény 1821. I. 118. l.
  • Pauler Tivadar, Az egyetem rectorai és cancellárjai, Pest, 1856. 19. l. és A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
  • Brüsztle, Recensio. Quinque-Ecclesiis, 1874. I. 622. l.
  • Petrik Bibliogr.
  • Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 262. l.
  • Némethy, Ludovicus, Sieries Parochorum. Strigonii, 1894. 699. l.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. február 10., PIM85792