Vajda Lajos (Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budakeszi, 1941. szeptember 7.) magyar festő és grafikus. Életműve a 20. századi magyar képzőművészet egyik legösszetettebb és legmagasabb színvonalú teljesítménye. A mindössze 33 évet élt művész a szentendrei fiatalok körében vált példaadó mesterré, az 1945 utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte, a művészettörténész szakma pedig Vajda Lajost egyértelműen a modern magyar művészet egyik vezéregyéniségének tekinti.
1930 és 1934 között Párizsban tartózkodott, és nemcsak a francia festészet legújabb irányzataival, hanem az orosz filmművészet kiemelkedő alkotásaival is megismerkedett. Ez vezette őt drámai fotómontázsaihoz, amelyek az emberiség nagy katasztrófáiról, a háborúról, az éhínségről, a fegyveres erőszakról és a nyomorról szólnak. 1934-től Szentendrén és Szigetmonostoron népművészeti motívumokat gyűjtött. Stílusában a népművészet, valamint az ortodox keresztény, római katolikus és zsidó szimbólumok absztrakt és szürrealista elemekkel ötvöződtek. Utolsó absztrakt szürrealista rajzai a második világháború borzalmait vetítették előre. Tuberkulózisban halt meg 1941-ben.
"Vajda tíz év alatt lenyűgöző életművet hozott létre, amelynek formai és tartalmi törekvései a konstruktivizmusban és a szürrealizmusban gyökereznek. (...) E két mozgalom dogmáitól való függetlensége, nagy leleményessége és a helyi hagyományok felhasználása döntő módon járult hozzá a magyar avantgárd fejlődéséhez."[1]
"Vajda Lajos művészetén átizzanak korának sorsdöntő kérdései. Piktúrájának fő sajátossága, hogy a történelem finom rezgéseit és katasztrofális földrengéseit egyaránt szeizmográfszerű érzékenységgel jelzi. De a lázadó formák roppant energiavilága az utolsó vonásig hadakozik a pusztulással.” [2]
Életpályája
Ifjúsága
Szegény zsidó család negyedik, utolsó gyermekeként született 1908. augusztus 6-án Zalaegerszegen.[3][4] Apja, Vajda Manó Emil, bírósági irodatiszt. Anyja Fürst Judit. Vajda Lajos testvérei: a legidősebb Teréz, azután Miklós és Márton. „Rendszeresen rajzolni négy-öt éves korában kezdett, meseillusztrációkat minta után. Később felnagyítja a különféle eredeti rajzokat vagy reprodukciókat, precíz, fegyelmezett technikával.”[5]
1916-ban a család leköltözött az akkor osztrák megszállás alatt álló Szerbiába. Vajda Belgrádban szerb, később német iskolába járt. Szerelmének és későbbi feleségének, Richter Júliának írt levelében a következőket írta: "Te azt hiszed, hogy én nem tudok semmit németül. Pedig én is tanultam két évig osztrák elemi iskolában, «K.u.K. Gouvernement Schule in Belgrad, Kraljica Natalia ulica».”[6] A család később Nyugat-Szerbiában, Valjevóban telepedett le. Hét éven keresztül, 1917-1923-ig ott nyomorogtak Belgrádban, később Valjevóban. Lajos így a harmadik és negyedik elemit németül végezte Belgrádban, osztrák iskolában. Szerbiában járt középiskolába is. Kitűnő tanuló volt. Különösen a történelem és a földrajz érdekelte. Abban az időben főként portrékat festett, és rajzolt, modell után. Tanárok és hozzáértők nagy jövőt jósoltak a tehetséges fiúnak, apja is reménykedett. [5]
Első ismert rajzai 1917-ben készültek. 1923 után a család visszaköltözött Magyarországra. Először újra Zalaegerszegen, majd Szentendrén laktak.[7] Szentendre páratlan építészete[8] lenyűgözte a fiatal művészt. "Lajos egész lénye, szelleme hozzátapadt ehhez a városkához, úgy szerette, mint a sajátját. Mások is felfedezték Szentendre érdekességét, de Lajos olyan módszerekkel tanulmányozta, mint senki más." [5] A tehetséges és tanárai által is támogatott ifjú az OMIKE) szabadiskolájában Herman Lipót mester keze alatt tanult.
"Tizenhét éves korában egyszer messzire kimegy festeni, elkapja egy zivatar, bőrig ázva tér haza, és nem öltözik át. Ekkor súlyosan megbetegszik, és nem sokkal rá kórházba kerül, ahol fél évig kezelik."[9] Csonttuberkulózist kapott és hétszer kellett megoperálni. "Nem sokkal ezután, 1927-ben meghal édesanyja, akit nagyon szeretett, és aki után egész életében búsul.".[10] A nyarat Valjevóban tölti Miklós bátyjánál.
Főiskolai évei
1927 őszén beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Lyka Károly oktatási reformja következtében a kísérletezést és önálló útkeresést támogató Csók István irányításával dolgozhatott. A Főiskolán barátságot kötött Hegedűs Bélával, Korniss Dezsővel, Trauner Sándorral, Kepes Györggyel, Schubert Ernővel, Kreunickerrel.[11] "Világnézetileg szocialisták, a művészetben konstruktivisták.”[10] Társaival együtt látogatni kezdte a Kassák Lajos vezette Munka-kör rendezvényeit.
Vajda a Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán mutatkozott be egy csendélettel. A kiállítás felzúdulást keltett konzervatív művészeti körökben, és az azon részt vevő hallgatókat, köztük Vajdát, egy konzervatív művésztanárokból álló minisztériumi bizottság eltanácsolta a főiskoláról. A "kirúgottak" a Tamás Galériában még megpróbálkoztak egy közös fellépéssel. 1930 végére a Munka-körrel is szakítottak.
Párizsi évek
Vajda 1930 őszén Párizsba utazott. Közel négy évet töltött itt. Sokat nyomorgott, ócska szállókban lakott és alkalmi munkákból tartotta el magát. Franciaországban készült műveinek többsége elkallódott. A megmaradt rajzok és fotómontázsok alapján alkothatunk képet munkásságáról.
Rendszeres látogatója volt a néprajzi múzeumban az óceániai, indiai és afrikai törzsek kultúráját bemutató előadásoknak. Párizsban ismerkedett meg Szabó Lajossal, aki komoly hatást gyakorolt szemléletére.
„Anyagi körülményei olyan rosszak voltak, hogy csak silány táplálkozással tudta fenntartani magát, sőt volt egy időszak, amikor néhány napig semmit sem evett. (…) Ö is, mint annyian, különféle alkalmi munkákat vállalt, hogy létezni tudjon. (…) Két legkedvesebb múzeuma Musée de l'Homme és a Guimet Museum.[12] "Nem próbálkozott azzal, hogy a modern festészet néhány divatos fogását elsajátítva kívánjon bekapcsolódni a művészeti életbe, a műkereskedelem körforgásába.[13]
Szentendrei programja
1934-ben fizikailag megviselten, de művészileg feltöltődve és felkészülten tért vissza Magyarországra. Vaszary János rajziskolájába járt, itt ismerkedett meg Bálint Endrével. A Képíró utcai szállóban bérel szobát. Egy ideig Fehér József festővel lakott együtt, később Bálint Endre lett a szobatársa. (A szomszédos szobában Anna Margit és Ámos Imre lakott. 1935 nyarán Korniss Dezsővel elkezdték Szentendre és a környékbeli falvak motívumait rajzolni. Ősszel megismerkedett majdani feleségével, Richter Júliával. Házasságkötésükig tartó rendszeres levelezésük művészi fejlődésének fontos dokumentuma.
1936-ban Vajda és Korniss Dezső folytatja szentendrei motívumgyűjtésüket. Beszélgetéseik során kidolgozták az ún. „szentendrei programot”, a bizánci és a preklasszikus tradíció és az avantgárd elemeit felhasználó, a Kelet és a Nyugat művészete között összekötő szerepet vállaló mozgalom koncepcióját. Vajda a transzparens rajzmontázsok technikáját alkalmazta, és módszerét „konstruktív-szürrealista tematikának” nevezte. „1936 őszén beküldi nagy Ikonos önarcképét a KUT-ba. Ez volt ekkor a legprogresszívabb művészeti tömörülés. A zsüri azonban visszautasítja azzal az indoklással, hogy tehetséges ugyan, de még kiforratlan.” [14]
1937 táján Vajda művészetében érzékelhető változás kezdődött. Korniss Dezsővel való viszonya megromlott, így a "szentendrei program” megvalósítása is lekerült a napirendről. Ősszel menyasszonyával együtt az akkor Párizsban élő Ámos Imréék műtermébe költözött; decemberben ugyanott műteremkiállítást rendezett. "A sok évi külföldi tartózkodása után hazaérkezett Kállai Ernő nagy örömmel látta, hogy itthon is találkozik valódi modern törekvésekkel. A Korunk Szavában publikált méltatás Vajda Lajos felfedezését jelentette. Az ilyen felfedezésnek persze korántsem lehetett konkrét visszhangja a hivatalos műkritika területén. Mégis rendkívüli jelentősége volt az igazi értő rezonanciának Vajda számára: bizonyosság arra, hogy egy messziről jött, széles horizontú esztéta ugyanolyan nagyra értékelte, mint legszűkebb baráti köre.”[15]
1937-1938 telén apja megvonta anyagi támogatását, amely eddig a megélhetését biztosította. Macskássy Gyula trükkfilmjében heti 30 pengőért volt fázisrajzoló. 1938. január 9-én feleségül vette Richter (Vajda) Júliát. Nyomorúságos albérletekben laktak. Felesége bérvarrást vállalt.
Nem evilági tájakon
1938 és 1940 között rontó szellemek, arctalan maszkok, halált idéző többértelmű lények víziói jelentek meg műveiben, miközben egyre súlyosbodó betegségével és a vészterhes háborús fenyegetéssel küzdött. 1939 nyarán több fiatal művésszel együtt Szentendre külterületén, az ún. Haluskay tanyán dolgozik. Szén- és tusrajzain képzeletbeli tájakat, démonokat, az archaikus kultúrák ihlette formákat jelenített meg. Egészségi állapota rosszabbodott.
1940-ben műteremkiállítást rendezett Szántó Piroska és férje, Seiden Gusztáv fotós Szép utcai lakásában.[16] Szeptemberben Vajdát behívták munkaszolgálatra. Rossz egészségi állapota miatt azonban három hét után leszerelték.
Az utolsó év
1941-ben "Az Új Szent János-kórházba kerül. Nyolc hónapig beteg. Nagyon gyűlölte a kórházat, félt ott lenni. Minduntalan látnia kellett, hogy mentek tönkre és haltak meg az emberek körülötte. (...) Öt nappal a halála előtt kijelentette, hogy egy percig sem marad a kórházban. Vigyem „haza” albérleti lakásomba. Az orvos azt mondta, hogy hazavihetem, mert állapota reménytelen. Csak magamra vigyázzak. (...) A ház lakói felhördültek ellenem, hogy egy haldoklót hoztam a házba. Kitelefonáltam a Budakeszi-szanatóriumba. A mentők elvittek bennünket oda. Szombat délelőtt volt.[17]
Vajda Lajos szeptember 7-én hunyt el a budakeszi tüdőszanatóriumban. „Másnap reggel, amikor felmentem, vasárnapi mise volt a földszinten. Kérdeztem, szívesen hallgatja-e? Azt felelte, ha ugyanezt szépen hallaná, akkor igen. Egész nap alig szólt valamit. Már nem kapaszkodott az élőkbe, édesanyját emlegette. Nagyon csendesen halt meg.”[18] A vészkorszak alatt Vajda Lajos valamennyi családtagja elpusztult, özvegye bujkált, műveit csak nehézségek árán tudta megmenteni.
Vajda recepciójáról
1943-ban Kállai Ernő rendezte meg az Alkotás Művészházban emlékkiállítását. A kiállításról szóló kritikában Kállai a következőket írta: „Vajda elképesztő rajzkészséggel rendelkezett, amelyet a valóság állandó, alapos megfigyelése edzett, de a művész képzelete a hétköznapi dolgok láttán is észrevette azokat a különös alakzatokat, amelyek a vonalak véletlenszerű összjátékából keletkeznek. (...) Senki sem értette úgy, mint ő a vonalak lelki életét: a kifejezőerő és a bonyolult képi asszociációk rejtett gazdagságát. Összekapcsolta a vonalakat, és úgy játszott velük, mint a zenész a hangjegyekkel.[19]
1946-ban az Európai Európai Iskola tiszteletbeli tagjává avatta. 1948 utáni években a hivatalos művészeti politika évtizedeken keresztül nem vett tudomást Vajdáról. Műveit ebben a nagyon nehéz időszakban a festő özvegye, Vajda Júlia őrizte. Vajda Lajos első múzeumi kiállítására csak 1969-ben került sor a székesfehérvári Szt. István Király Múzeumban. 1986-ban nyílt meg tiszteletére a Vajda Lajos Emlékmúzeum.
Ebben az alkotói korszakában Vajda „az új törekvések legalkalmasabb megjelenítőjét a filmművészetben látja: nagyon hamar felismeri a modern film döntő jelentőségét. (…) A tárgyak és sorsok véletlenszerű szétszórtságában összefüggéseket kereső filmrendező egy új művészi világkép kialakítására képes. Vajda maga a szürrealista alkotótechnikát éppen ezen az úton közelíti meg. (…) A Párizsban készült fotómontázsok egy forrongó kor keresztmetszeteit vetítik elénk. Az emberi világ szélsőséges erői jelennek meg rajtuk drámai egyidejűségben: halott csecsemők és roskatag aggastyánok, kés és kenyér, puska és madár, tigris és liliom – a létért való harc dzsungeltörvénye és a tiszta virágszerűség egymásba komponálása ferde vetületekben, feszülő diagonálisokban.[21] A fotómontázsokról elmondható, hogy a „végletek szembesítése jellemzi őket leginkább. Mintha minden ilyen montázs egy-egy képegyüttesbe sűrített drámát villantana elénk. A különféle újságokból, képes magazinokból kivágott részletek a semleges kartonlapon egymás mellé kerülve szokatlan feszültséget indukálnak.”[22]
Ugyanakkor azonban ezek a fotómontázsok – mint arra Passuth Krisztina rámutat – teljesen különböznek a kor hazug szovjet fotómontázsaitól: "Szemben a szovjet montázsok hamis illúzióival, a monumentális ipari gépekkel, gátakkal és hidakkal, Vajda műveiben olyan nézőpontok jelennek meg, mint a katarzis, a kétségbeesés és az emberi sors."[23]
Csendéletek (1934)
„Valamennyi 1934-es csendéletében a kubista szemlélet eredményeit értékesíti. A teret síkká alakítja. (…) Öntörvényű zártsága annyira bensőséges, hogy csendélet helyett mintha egy hermetikusan zárt világba kapnánk bepillantást. Metodikusan felépített, tömör egysége mégis az eleven lét harmoniáját árasztja és ez – egyén tényezőktől eltekintve – két kompozíciós mozzanatból adódik. Az egyik a rálátásos ábrázolásmód, a másik a kép hátterét alkotó síkoknak önkéntelen folytathatósága a képzeletben.” [24]
Vonalrajzok, képmontázsok (1935–1937)
1935 körül visszatért Magyarországra, és barátjával, Korniss Dezsővel elkezdett Szentendrén és környékén motívumokat gyűjteni. Az ablakok, házak homlokzatai, sírkövek, kapuoszlopok mellett petróleumlámpát, parasztszekeret vagy asztalt rajzolt, amelyen egy kés, egy alma és egy kenyér van. Kevésbé érdekelte a motívumok eredete, mint az, hogy mi lett belőlük, milyen új értelmet nyernek egy adott helyen; a tárgyakat a helyszínen rajzolta, később egymásra másolta őket. „Munkamódszere a következő: kivágja, majd a maga szabta rend szerint felragasztja, majd befesti a motívumait. Új összefüggések keletkeznek így.” [25] Szentendre városában és környékén tett motívumgyűjtő körútjain Vajda a montázs elvén alapuló konstruktív-szürrealista módszerrel kombinálja a szimbólumokká egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal.
A Hollandiából visszatért Korniss Dezső festőművésszel együttműködve – Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve –megszületett az ún. szentendrei program, melynek lényege a szintézisteremtés volt múlt és jelen kultúrája, keleti és nyugati gondolkodás között. "Törekvéseink arra irányulnak, hogy egy sajátos kelet-közép-európai új művészetet alakítsunk ki a két nagy európai kultúrcentrum (francia és orosz) behatásain keresztül. (...) Magyarország földrajzi helyzete Európában olyan, hogy predesztinálva legyen arra, hogy összekötő kapocs legyen Nyugat (francia művészet) és Kelet (orosz művészet) kötött; össze akarjuk forrasztani azt, ami e két póluson kulturálisan a kétfajta európai ember-típus kifejeződését jelenti, hídépítők akarunk lenni" [26]"
Vajda Lajos későbbi feleségének, Richter Júliának írt levelében így írta le 1935 és 1937 közötti törekvéseit: " A művészetben sokkal racionalistább vagyok, mint az életben. (…) Sokáig rágódom egy-egy témán. (…) Más típusú festők pedig, mint látom, inkább a «való» életben racionalisták, és a művészetük érzelmibb, tehát pont a fordítottja annak, amit én meg Korniss csinálunk. Ezért mi inkább engedünk az érzésekből (ami nem jelenti azt, hogy mi száműzzük az emberi érzelmeket a képről), és a fő súlyt inkább a konstruktivitásra, a kép térbeli alakítására fektetjük, ezért keressük az olyan témákat, amelyek szemléletünknek megfelelnek: tehát ami zárt – a formailag letisztult kerek egységet. Architektonikus, mértani dolgok emberi figurával vagy anélkül. (…) Most azzal kísérletezem, hogy a különböző tárgyak más-más környezetből kiemelve, egy képsíkon összeszerelve hogyan hatnak (konstruktív-szürrealista sematika)."[27]
Kállai Ernő értékelése pontos: „Vajda toll- és szénvonása fölülmúlhatatlanul pontos és éles volt; a vonalkévéken az erősbítés és gyengítés, a sötétebb és világosabb értékek mesteri modulációi hullámzanak végig. Senki sem értett nálunk úgy, mint ő a vonalak lelki életéhez: kifejezőerejéhez és képzelettársító hajlamához. Úgy kombinálta a vonalakat és úgy játszott velük, mint zenész a hangokkal. Rajzait minden joggal sokszólamú alkotásoknak tekinthetjük.[28]
„A levélből idézett «konstruktív-szürrealista tematika» arra utal, hogy Vajda valójában «szereli» a motívumait, a kép vagy rajz síkjára feszíti azokat, egyfajta szerves, organikus rendet, rendszert alkotva belőlük. A metódus másik eleme, a szürrealista azt jelzi, hogy az egyes képelemek nem csupán a szerkezet, hanem az álom, a szabad képzettársítások, az asszociációk mentén is illeszkednek egymáshoz.”[29]
Ikonkorszak (1936)
A művész önarckép-ikonok sorozatában az egyéni és a közösségi, a világi és a transzcendens összeegyeztetésére tett kísérletet. Vajda Lajos Felmutató ikonos önarckép című pasztellképét az irodalom „az életmű egyik kulcsművének, meghatározó jelentőségű darabjának tekinti.”[30]
„A képen Vajda 1935 körül kialakult rajzi stílusában jelentkező, tiszta, kevés vonallal operáló, háromnegyed profilú, a pasztellpontok sűrűjében szinte elvesző, jobb felé forduló önarcképe találkozik egy rőtes árnyalatával a sárgásan aranyló alaptól határozottan elkülönülő, csak korlátozott téri hatást keltő ikonfejjel. A különböző motívumok transzparens egymásra csúsztatása egyik leggyakrabban alkalmazott eljárása, a konstruktív-szürrealizmus technikai segédeszköze, csakhogy ebben az esetben nem két vonalrajz, hanem két tömeg, két, bármennyire is légies közeg, két, különböző árnyalatú pasztellvonások szövedékéből összerendeződő színvilág találkozik.” ,[31] és a „két arc érintkezése nyomán létrejön egy harmadik képmás is."[32][33] Természetesen más értelmezések is vannak.[34]
„A Felmutató ikonos önarcképen megjelenő kéz gesztusa valóban csupán emlékeztet az ikonográfiában pontosan szabályozott kéztartásra, de korántsem azonosítható annak egyik változatával sem. (…) Kétségkívül érezhető benne valami torz, nyugtalanító, sőt fenyegető mozzanat, mely talán az önarckép éteri, emelkedett, fenséges jellegének ellenpontozására szolgál.”[35]
Maszkkorszak (1938)
Vajda művészetének horizontján sötét felhők gyülekeztek. A szintézis megvalósításának lehetősége a fasizmus és a sztálinizmus fenyegetése alatt eltűnt. Vajda, elutasítva mind a fasiszta, mind a sztálini ideológiát, a személyes vallásosság útjára lépett. „A művész úgy érzi, balsejtelmeinek, rossz érzéseinek, egzisztenciális és intellektuális félelmeinek nem tud többé gátat emelni a puszta ráció, a síkra feszített architektúra segítségével. A konstruktivitás rovására ezért egyre inkább a szürrealitás lesz uralkodóvá művein.”[36]
1938-tól művészetéből eltűnt a szentendrei helyszín. Helyette furcsa, idegen tájak jönnek, ijesztő, néha furcsa maszkokkal vagy maszkokkal kombinált lényekkel. A művek többsége pasztellel készült, és Vajda teljes mértékben kihasználta a pasztell lehetőségeit. Később a maszkok jellege megváltozott. Már nem félelmeket és szorongásokat fejeznek ki, hanem egy másik dimenzióba vitték a nézőt. Egymásba lebegnek, álomszerű tumultussá alakulnak, de már előre vetítették Vajda művészetének következő fejlődési lépcsőfokát.
Képzeletbeli lények és tájak (1938–1939)
"Vajda e munkái mintha a történelem előtti, de még inkább talán egy történelem utáni kort idéznek meg, ahol legfeljebb néhány rekvizitum utal egy hajdanvolt civilizáció nyomaira. E képeket szemlélve az az érzésünk, mintha egy, az emberi kultúrától eltérő civilizáció régészei által folytatott leletmentés dokumentumait látnánk: az ásatás szelvényeiben ott hevernek a töredékek, de használható kulcs híján egyelőre nincs mód értelmezni azokat. Az ember nélkül világ ilyen felidézése nem egészen társtalan a kor művészetében.” [37]
„Egyik fő műve e korból egy remekmű, az Északi táj. A hideg kék és barna felületekre osztott síkot csak jéghegyekre s egy hajóroncsra emlékeztető formák tagolják. Az űr, az üresség és a természet határtalanságával szembeállított emberi egzisztenciális törékenységét, az embernek a természettel szembeni kiszolgáltatottságát a német romantika egyik legkiválóbb képviselője, Caspar David Friedrich óta senki sem tudta ilyen szívszorító erővel érzékeltetni.”[37]
A záró korszak nagy kompozíciói (1940)
Vajda 1940 nyarán ismét Szentendrén dolgozott. Nagyméretű szénrajzokat készített. „A sorozat utolsó művein a szénrovátkák fekete folyondárjai lassanként teljesen elborítják a felületet, s már csak egy fortyogó örvénylő televényben forognak, alig néhány helyen villan ki a papír fehéres felülete. Sorsa elvégeztetett – a halálos beteg Vajda nem tud rajzolni többé.”[38]
„A mára már csontsárgává érett, nagyméretű csomagolópapírokon fellobbanó, fekete, szénnel rovott formák egy vízió, látomás súlyával hatnak. E lángoló, lobogó alakzatok mintegy a napba nézést követő utókép kérlelhetetlenségével ívódnak bele a fogadóba, nyugtalanságot, eksztatikus szorongást árasztva magukból. S e szorongásra minden ok adott volt. Az egyik oldalon magának Vajdának a személyes sorsa áll: mind reménytelenebb küzdelme betegségével, a nem akart, de félt halál árnyékával. A másik oldalon az immár realitássá lett világháború. amely Vajda (és sok más európai művész) szemében a humanista értékrend, a kulturális hagyományokon alapuló európai kultúra tragédiájává válik.”[39]
Kállai Ernő megállapította: „Vajdát szíve gyökeréig megérintette korunk démoni természete. Olaj- és pasztellképeinek kísérteties alakjai mintha halálos mélységekből emelkedtek volna ki, fenyegetően és furcsán vonzóan; toll- és szénrajzainak kanyargós és bonyolult vonalkötegeiben hátborzongató éjszakai madárlények és nyüzsgő szellemek riadt rezdülései találtak formát; ezek a lények fojtott összezártságban viaskodnak egymással és felfalják egymást.[40]
Ismertebb festményeiből és grafikáiból
Önarckép sapkával, 1924. olaj, papír, 370 x 360 mm
Fics, 1928. Szén, papír, 546 x 496 mm. Magántulajdon.
Csendélet patkóalakú asztalon, 1934. Pasztell, papír, 898 x 624 mm.
Torony, 1935. Olaj, kollázs, karton, 520 x 292 mm, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Két nővér, 1936. Olaj, papír, 723 x 632 mm
Önarckép koponyával, 1936. Ceruza, kollázy, papír, 320 x 255 mm, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Ikonos önarckép, 1936. Pasztell, papír, 900 x 600 mm, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Barátok, 1937. Szén, papír, 620 x 460 mm. Magántulaldon
Indián csónak, 1938. Szén, pasztell, papír, 630 x 950 mm. Magántulajdon
Óriás tájmaszk, 1938. Tus, pasztell, ceruza, szén, 950 x 610 mm.
Lovas, 1940. Szén, papír, 900 x 1260 mm. Ferenczy Múzeum, Szentendre.
Bagoly fészekkel, 1940. Szén, papír, 629 x 740 mm.
1943 Vajda Lajos festőművész emlékkiállítása, Alkotás Művészház, 1943 októbere, Budapest, Bevezető: Kállai Ernő Kurátor: Béla Fekete
1947 Az Európai Iskola 26. kiállítása. Vajda Lajos képei. 1947. szeptember 28. – október 12. Budapest, Katalógus: Árpád Mezei Árpád. Kurátor: Pál Kiss
1966 Vajda Lajos emlékkiállítása, Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, Kurátor: Passuth Krisztina
1968 Lajos Vajda Exposition, Galerie P. Facchetti, Párizs, 1968
1969 Vajda Lajos emlékkiállítása, Székesfehérvár, Szt. István Király Múzeum, szeptember 14. – november 2. Kurátorok: Körner Éva, Kovalovszky Márta
1973 Lajos Vajda, Paul Fachetti Gallery, Zürich, Katalógus szerzője: Jeanne Facchetti
1978 Vajda Lajos Emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1978. július-szeptember, Budapest. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Haulisch Lenke
1979 Szentendrei Képtár
1983 Vajda Lajos (1908-1941) emlékkiállítás, Zalaegerszeg, a Zsinagóga épületében Katalógus: György Péter, Pataki Gábor, Sárkány József, Mezei Árpád tanulmányával
2001 Vajda Lajos: rejtett kincsek IX: a pécsi Művészetek Háza kiállítás-sorozata: Vajda Lajos művei egy magángyűjteményből Bevezető: Pataki Gábor
2006, Conditio humana : Vajda Lajos önarcképei : Lajos Vajda – Selbstbildnisse: Lajos Vajda – Self-Portraits, Zsidó Múzeum, Budapest, 2006. május 23. – július 7. Dommuseum, Wien, 2006. augusztus 2. – szeptember 15. (Kiállítás rendezői: Gábor Anna és Éber Miklós). Katalógus: Éber Miklós.
2008 : Vajda Lajos (1908-1941) kiállítása a Magyar Nemzeti Galéria és az Erdész Galéria közös szervezésében, Magyar Nemzeti Galéria, 2008. december 12. – 2009. február 22.
2009 Touch of depths (Lajos Vajda), Hungarian Cultural Centre, Brussels, ed. by György Petőcz ; foreword by Greta Van Broeckhoven, Paul Huvenne ; texts by Endre Bálint [et al.] ; comments by Gábor Bíró [et al.] ;
2009 Lajos Vajda, Katzen Arts Center, Washington D.C.[42]
2009 őszén Antwerpenben, a Királyi Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek műveiből Vajda Lajos és a magyar szürrealizmus címmel
2018 Világok között /Vajda Lajos, Szentendre, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2018. november 11 ‑ 2019. március 31.
Csoportkiállítások
1948 Az Európai Iskola 32. kiállítása. "Elődeink", (The 32nd Exhibition of the European School. "Our Ancestors") 1948 Catalogue author and curator: Pál Kiss[43]
1958 Peintres Hongrois, Lajos Vajda, Lajos Szabó, André Bálint, Attila Kotányi, Lyubomir Szabó, Centre for Fine Arts of Brussels
1967 Twentieth-Century Hungarian Art, The Arts Council of Great Britain at the Royal Institute Gallery, May, London
1971 Castle Museum, Norwich
1972 Museum am Oswall, Dortmund
1972 Galerie Schlegel, Zürich
1972 Art Museum, Indiana University
1975 Kunsthaus, Luzern
1976 Biennale, Velence
Jegyzetek
↑Petőcz, 2009, p. 9. Bevezető (Greta Van Broeckhoven, Szépművészeti Múzeum, Antwerpen )
↑Mándy, 1964, 10. o.: "A középkorban néhány szerb család, a XVII. század végén pedig a törökök elől a Balkánról hazánkba menekülő szerbek egy tekintélyes csoportja honosodik meg itt. Fatemplomaik helyén épül fel a 18. század folyamán az a hét görögkeleti templom, amely még ma is oly sajátosan meghatározza a Duna-menti városka arculatát. A bennük található ikonok Vajdában gyerekkori emlékeket idéznek fel és hangulatuk át- meg átszövi az itt kibontakozó művész formavilágát.”
↑Vajda Júlia visszaemlékezései, Mándy, 1983. 169-170. o.
↑ abVajda Júlia visszaemlékezései, Mándy, 1983. 170 o.
↑Kreunicker neve nem fordul elő a szakirodalomban, még a keresztnevét sem ismerjük.
↑Vajda Júlia visszaemlékezései, Mándy, 1983. 171. o.
↑„A két arc egymásba hatolásából létrejöhet egy „új olvasatú", „harmadik" portré: az auratikus gömbfej körívéből, valamint az individuális portré szemeiből és orrvonalából összeálló, tehát balra néző fej, az egyedi, esetleges, emberi vonásokat őrző önarckép és a személytelen, univerzális, isteni jellegű ikon tulajdonságait és jellegzetességeit összegző „igazi arc", az Embernek arca.” Pataki, 2000, 158. o.
↑Pataki, 2000, 166. o.; Egy másik elemző szerint: "Az áldást osztó kéz szent alakja jól ismert: három lefelé hajló ujj, amely az Atya, a Fiú és a Szentlélek szentháromságára utal. A bizánci és ortodox ikonok szigora azonban csak a jobb kéznek engedi meg ezt a gesztust. A képen egyértelműen bal kézről van szó, egy hatalmas, fenyegető és kissé visszataszító bal kézről. A bal kézből való áldás csak képmutató és hamis lehetne: fenyegetés!" Petőcz, 2009, 114. o.
American skateboarder, screenwriter, film director Stacy PeraltaPeralta in 2005 holding a producer credit for The 1 Second FilmBornStacy Douglas Peralta (1957-10-15) October 15, 1957 (age 66)Venice, California, U.S.Occupation(s)Film director, entrepreneur, former professional skateboarderKnown forCo-founder of Powell PeraltaSpouses Joni Caldwell (m. 1989; div. 1990) Gemma Vizor (m. 2001) Children2, in...
H.KherlaniS.E., M.M.Foto Resmi Kherlani saat menjadi Pjs. Bupati Lampung Selatan Pj. Bupati Lampung SelatanMasa jabatan6 Agustus 2015 – 17 Februari 2016GubernurMuhammad Ridho Ficardo PendahuluRycko MenozaPenggantiZainudin HasanPj. Bupati Pesisir BaratMasa jabatan22 April 2013 – 22 April 2015GubernurSjachroedin Zainal PagaralamMuhammad Ridho Ficardo Pendahulujabatan baruPenggantiDrs. Hi. Qudrotul Ikhwan, M.M. Wakil Wali Kota Bandar Lampung ke-2Masa jabatan2005–2010G...
Betel (bahasa Ugarit: bt il, artinya rumah El atau rumah Allah,[1] Ibrani: בֵּית אֵלcode: he is deprecated , Beth El, Beth-El, atau Beit El; Greek: Βαιθηλcode: el is deprecated ; Latin: Bethelcode: la is deprecated ; Inggris: Bethelcode: en is deprecated ) adalah kota perbatasan yang menurut Alkitab Ibrani dan Perjanjian Lama di Alkitab Kristen terletak di antara wilayah suku Benyamin dan Efraim. Eusebius dari Kaisarea dan Hieronimus pada zaman mereka menggambarkannya se...
Village in Maharashtra This article is an orphan, as no other articles link to it. Please introduce links to this page from related articles; try the Find link tool for suggestions. (January 2018) Village in Maharashtra, IndiaPhisarevillageCountry IndiaStateMaharashtraDistrictSolapur districtLanguages • OfficialMarathiTime zoneUTC+5:30 (IST) Phisare is a village in the Karmala taluka of Solapur district in Maharashtra state, India. Demographics Covering 862 hectares (2,130 ac...
Association football club in England Football clubCoggeshall TownFull nameCoggeshall Town Football ClubNickname(s)Seed GrowersFounded27 September 1878 (1878-09-27)GroundWest Street, CoggeshallChairmanGraeme SmithManagerRob MooreLeagueEssex Senior League2022–23Isthmian League North Division, 17th of 20 (relegated)WebsiteClub website Home colours Away colours The Main Stand at West StreetGround panorama Coggeshall Town Football Club is a football club based in Coggeshall, Essex...
Artikel ini sebatang kara, artinya tidak ada artikel lain yang memiliki pranala balik ke halaman ini.Bantulah menambah pranala ke artikel ini dari artikel yang berhubungan atau coba peralatan pencari pranala.Tag ini diberikan pada April 2017. Chong Yong-deInformasi pribadiTanggal lahir 4 Februari 1978 (umur 46)Tempat lahir Prefektur Aichi, JepangPosisi bermain GelandangKarier senior*Tahun Tim Tampil (Gol)2000 Ome FC 2001 Pohang Steelers 2002-2004 Nagoya Grampus Eight 2002 →Cerezo Osaka...
Street in Manhattan, New York West end of Bogardus Place in the Inwood section of Manhattan Bogardus Place is located in the Inwood section of New York City borough of Manhattan. The one-block street was opened in 1912, and runs 642 feet (196 m) between Hillside Avenue and Ellwood Street, and is named for the family who previously owned much of the land that forms both Fort Tryon Park, and the Fort Tryon section. The Bogardus family in America started in 1633, when Everardus Bogardus arr...
Genus of flowering plants in the family Proteaceae For other uses, see Banksia (disambiguation). This article includes a list of references, related reading, or external links, but its sources remain unclear because it lacks inline citations. Please help improve this article by introducing more precise citations. (June 2023) (Learn how and when to remove this message) BanksiaTemporal range: Paleogene–Recent PreꞒ Ꞓ O S D C P T J K Pg N Banksia serrata Scientific classification Kingdom: P...
The Hakaniemi market square is a popular place to go for a coffee. The Hakaniemi market square in 2008. The Hakaniemi market square in 1913. Russian fruit merchants at the Hakaniemi market square in 1907.[1] The Hakaniemi market square (Finnish: Hakaniementori, Swedish: Hagnäs torg) is a market square located in Hakaniemi, Helsinki, Finland, opened in 1897. Throughout its history, there have been numerous Vappu marches and demonstrations starting from the square, and it is an integra...
Menteri Luar Negeri, Persemakmuran, dan Pembangunan Britania RayaSecretary of State for Foreign, Commonwealth and Development AffairsLambang Kerajaan yang dipakai oleh Pemerintah Britania RayaPetahanaDavid Cameronsejak 13 November 2023 (2023-11-13)Kantor Luar Negeri, Persemakmuran, dan PembangunanGelarThe Right Honourable(di Inggris dan Persemakmuran)His Excellency(di kalangan mancanegara)[1]Foreign Secretary (informal)AnggotaKabinetDewan PenasihatDewan Keamanan NasionalAtas...
Overview of education in England Education in EnglandDepartment for EducationSecretary of State for Education Minister of State for Skills, Apprenticeships and Higher Education[1]Gillian KeeganLuke Hall National education budget (2008–09)Budget£62.2 billion[2]General detailsPrimary languagesEnglishSystem typeNationalCompulsory education1880Literacy (2012[3])Total99%EnrollmentTotal11.7 millionPrimary4.50 million (in state schools)[4] (2016)Secondary2.75 milli...
Untuk kegunaan lain, lihat Pulau Pinang (disambiguasi). Jalan Ekspres 36Penang BridgeJambatan Pulau Pinangcode: zsm is deprecated 槟威大桥பினாங்கு பாலம்Jembatan Pulau Pinang (merah)Informasi ruteDikelola oleh Lebuhraya Utara-SelatanPanjang:13.5 km (8,4 mi)Berdiri:1970 – sekarangSejarah:Dibuka 3 Agustus 1985[butuh rujukan], peresmian 14 September 1985[1]Persimpangan besarUjung Timur: Lebuhraya Utara-Selatan Jajaran Utara and Jalan Perusa...
Для термина «Супрессор» см. также другие значения. Ген-супрессор опухолей (антионкоген, опухолевый супрессор) — ген, продукт которого обеспечивает профилактику опухолевой трансформации клеток[1]. Белковые продукты генов-супрессоров называют белками-супрессорам�...
Pretty MaidsI Pretty Maids al Rock Hard Open Air 2014 Paese d'origine Danimarca GenereHeavy metal[1][2][3]Hard rock[1][4] Periodo di attività musicale1981 – in attività EtichettaEpic/SonyMassacre RecordsFrontiers Records Album pubblicati20 Studio15 Live3 Raccolte2 Sito ufficiale Modifica dati su Wikidata · Manuale I Pretty Maids sono un gruppo heavy metal nato a Horsens, Danimarca, per mano di Ronnie Atkins e Ken Hammer...
الإسلام في المملكة المتحدة جزء من سلسلة مقالات حولالإسلام حسب البلد الإسلام في إفريقيا أنغولا بنين بوتسوانا بوركينا فاسو بوروندي الكاميرون الرأس الأخضر أفريقيا الوسطى نشاد الجزائر جزر القمر الكونغو الديمقراطية الكونغو ساحل العاج جيبوتي مصر غينيا الاستوائية إريتريا إث�...
Belt of sand along a shoreline Caravelas strandplain, State of Bahia, Brazil. Strand plain in Western Netherlands in 100 AD A strand plain or strandplain is a broad belt of sand along a shoreline with a surface exhibiting well-defined parallel or semi-parallel sand ridges separated by shallow swales. A strand plain differs from a barrier island in that it lacks either the lagoons or tidal marshes that separate a barrier island from the shoreline to which the strand plain is directly attached....
Borough in Morris County, New Jersey, US Borough in New Jersey, United StatesMorris Plains, New JerseyBoroughGreystone Park Psychiatric Hospital SealMotto: The Community of CaringLocation of Morris Plains in Morris County highlighted in red (right). Inset map: Location of Morris County in New Jersey highlighted in orange (left).Census Bureau map of Morris Plains, New JerseyMorris PlainsLocation in Morris CountyShow map of Morris County, New JerseyMorris PlainsLocation in New JerseyShow m...
Scientific study of crystal structures For the book of poetry, see Crystallography (book). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Crystallography – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2024) (Learn how and when to remove this message) A crystalline solid: atomic resolution image of stro...
Basic deployable unit of maneuver in the U.S. Army Not to be confused with Regimental combat team or Combat team. Over 4,000 members of the 1st BCT, 34th Infantry Division, in a special formation for a farewell ceremony. vteArmy units and organizationSubordinatedelement Fireteam / Crew Ø Squad ● Section / Patrol ●● Platoon / Troop / Flight ●●● Staffel / Echelon ●●●● Unit Company / Battery / Squadron ❘ Batta...