Magyarországon Budapesten dolgozott és Vajda LajossalSzentendrén. Kettejük munkássága, s a többi modern stílusirányokban tájékozódó szentendrei festő nagy hatással volt a Szentendrei művésztelep munkájára, egyáltalán a Szentendrén alkotó fiatal festőkre. A hazai neoavantgárd törekvések termékeny képviselője volt, már 1926-tól számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Vajda Lajossal közösen a magyarnépművészeti motívumok festői metamorfózisával alakította ki sajátos szürreális és non-figuratív művészetét, a festészet vonalán mintegy Bartók Béla nyomdokain járt. A modern művészet megteremtéséhez a népi hagyományokból merített.
1945-ben kezdte el több száz lapból álló Illuminációk c. monotípia-sorozatát, amelyet Rimbaud költészete ihletett. Idősebb korában a kínaikalligráfia gazdag motívumvilágát is bevonta művészetébe, merített a hagyományos kínai festészetből is, jelzik ezeket például Kalligráfia (év nélkül), Fuvolázó I. (1950), Artisták (1950), Plasztikus kalligráfia (1961) c. alkotásai. Nemcsak modern, hanem gyakran igen dekoratív is volt a művészete, a színek egyre inkább struktúraszervezővé váltak festészetében. Köztéri, épületdíszítői munkái is jelentősek, például Mozaikoszlop (1959, Budapest, Royal szálló), Eszperantó kút (1967, Budapest, Rácfürdő), e csorgó kút medencéjének alját kalligrafikus jelekkel díszítette, külön kiemeltük e köztéri alkotás ezen díszítését, de a sima nyári felvételen is jól látszanak. 1963 és 1968 között érdeklődése a kollázs és az animációs film felé fordult. Kovásznai Györggyel közösen nyolc animációs filmet készített a Pannónia Filmstúdióban.
Képeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, s jeles vidéki múzeumok, köztük a szentendrei Vajda Lajos Emlékmúzeum a Szentendrén is festő Európa-társasági tagok képeivel együtt. Számos alkotása magángyűjteményekben van. A Magyar Nemzeti Galéria1980-ban rendezett műveiből gyűjteményes retrospektív kiállítást.
Emlékezete
Születésének 100. évfordulója alkalmából, 2008. szeptember 13. – 2008. november 16. között, Szentendrén rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást.
Művei (válogatás)
Korniss Dezső: Eszperantó kút nyáron, 1967, Budapest, a Rác fürdőnélKorniss csorgó kútja télen
Holland táj (1923) (akvarell, papír, 133 x 168 mm; magántulajdonban)
Női fej (1926 körül) (pasztell, papír, 29 x 25 cm; magántulajdonban)
Balra néző fej (1928) (pasztell, papír, 54,5 x 43 cm; magántulajdonban)
Konstrukció : három négyzet (1928) (olaj, vászon, falemez, 39,5 x 35,5 cm; magántulajdonban)
Szakállas önarckép (1930) (olaj, vászon, 27 x 21,3 cm; magántulajdonban)
Narancs női fej (1932) (olaj, papír, 69 x 41 cm; magántulajdonban)
Fej (1933) (olaj, vászon, 28 x 23 cm; magántulajdonban)
Madaras fiú : Szentendre (1934) (pasztell, papír, 45 x 31,5 cm; magántulajdonban)
Csendélet tányérral és hagymával (1934) (pasztell, papír, 41,5 x 38 cm; magántulajdonban)
.svg){kind=small}