A vörösbarna nőszőfű(Epipactis atrorubens) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.
Megjelenése
Virága
A vörösbarna nőszőfű 20–80 cm magas lágyszárú, évelő növény. Szára felálló, egyenes, nem elágazó, esetenként lilás színezetű, felső részén erősen pelyhes-szőrös. Levelei kihegyezett ovális, tojásdad alakúak, jóval hosszabbak a szár ízközeinél, váltakozó átellenes elhelyezkedésűek, száron ülők. Hosszuk 4–12 cm, szélességük 1–5 cm. Szélük ép, felületük fényes. Erezetük párhuzamos, a levélfonákukon az erek érdesek. A száron feljebb növő levelek egyre kisebbek és inkább lándzsás alakúak.
Június-júliusban virágzik. A virágzat egy irányba néző laza vagy tömöttebb fürt (6-30 virágból) amely néha a szár felét is elfoglalhatja . Az 1 cm-es virágok vörösesbarnák vagy bíborvörösek, érezhető vaníliaillatuk van. Külső lepellevelei (szirmai) 8–10 mm hosszúak, 4–5 mm szélesek; a belsők 7–8 mm hosszúak és 4-5,5 mm szélesek. A mézajak kétosztatú, a külsőn (epichil) jellegzetes, szív formájú szövetkinövés található. Magháza pelyhes-szőrös. Rovarok - elsősorban méhek - porozzák be.
Termése 7–9 mm hosszú és 3,5–6 mm széles, hatrekeszű toktermés, amelyben 4700-12000 lisztfinomságú mag található.
Magyarországi alfaja a Duna-Tisza közén előforduló Borbás-nőszőfű (E. atrorubens subsp. Borbási), amelynek levelei az ízközöknél rövidebbek vagy éppencsak hosszabbak (2–5 cm hosszúak és 2,5 cm-nél szélesebbek); 5–7 mm hosszú lepellevelei pedig bíborvörösek.
Száraz tölgyesekben, sziklagyepekben, sztyepprétekben, karsztbokorerdőkben, nyáras-borókásokban él. A réteken, gyepekben mindig fák közelében található meg. Északon inkább a köves, kavicsos talajt vagy homokos tengerparti zónát preferálja. Mészkedvelő, élőhelyein a talaj kémhatása pH 6,0-8,1 (átlagosan 7,6) változik. Erdei rokonaihoz képest fényigényes, legalább a nap egy részében közvetlen napsütést kíván.
Csírázás után 3-5 évig rizómáját fejleszti a vele szimbiózisban élő gombafonalak segítségével és csak 3-5 év után jelenik meg hajtásával a földfelszínen. Virágzásra további 7-8 évvel később kerül sor. Várható élettartama 25-30 év. A gombák a felnőtt növénynél is nagy szerepet játszanak, nitrogénforgalmának kétharmadát ők biztosítják. A szimbionták közül Leptodontidium, Inocybe, Tuber, Tulasnella, Phialophora-gombafajokat azonosítottak. Ismertek klorofillhiányos, teljes tápanyagszükségletüket a gombáktól beszerző példányai (Magyarországon a Kiskunságban találtak ilyeneket).
A vörösbarna nőszőfű április-májusban hajt ki és május végétől augusztus elejéig virágzik; virágzási középnapja június 26. Főleg poszméhek, kisebb mértékben darazsak porozzák be. A virágok 33-75%-a érlel termést. A magok július végére-augusztus közepére érnek be. Gyöktörzsének elágazásával sarjtelepeket is alkothat és így vegetatívan szaporodhat. Közeli rokonaival (E. helleborine, E. microphylla, E. muelleri, E. palustris) hibridizálódhat, a kislevelű nőszőfűvel alkotott hibridjét (E. x graberi) Magyarországon is megtalálták.
Természetvédelmi helyzete
A vörösbarna nőszőfű nagy elterjedési területe és helyenkénti gyakori volta miatt a Természetvédelmi VilágszövetségVörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Egyedszáma élőhelyeinek pusztulása, az erdőirtások, legeltetés miatt csökkenőben van. Magyarországon eddig összesen 158 állományát mérték fel, ebből 100 1990 után is megtalálható volt; visszaszorulása 37%-os. Teljes hazai egyedszáma több százezer lehet. 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
