1. Szép május, jöjj, hogy ébreszd a fáknak ágait,
oly régen várlak téged, hogy minden nyíljon itt!
Ha dúsan hajt a rózsa és ontja illatát,
mily vágyva szívom róla, ott járva réten át.
|
2. A télben lám sok jó van és mennyi szépet ád,
Ha járunk térdig hóban és vívunk hócsatát.
S ha jő az alkony óra benn épül kártya vár,
Majd szánkó hív nagy útra és vélünk vígan száll.
|
| 3.De mégis más, ha nyáron az égbolt fényesebb,
Szól víg madár az ágon, ez nékem százszor szebb.
Most búsan, kérdve néz rám a délceg hintaló,
De künn a kertnek útján csak sár van víz meg hó.
5. Ó bárcsak lenne végre az ég oly fényes kék,
Hogy jöjjön nyár a télre sok gyermek szíve kér.
Szép május hozd el nékem e drága csalogányt,
S mind víg lesz künn a réten az ifjú és a lány. Teréz Tulok
|
4.Több nékem így a bánat, mert Lotti szíve fáj.
A drága lány csak várja, hogy májust lássa már.
Sha kérem, jöjjön vélem, kis játék volna jó,
csak ül nagy búsan, tétlen mint fészkén tyúkanyó.
|
