Az Urbinói Egyetem (Università degli Studi di Urbino "Carlo Bo") olasz állami egyetem, amelynek székhelye Urbinóban, fióktelepe pedig Fanóban található. 2006-ig szabadegyetem volt.[1]
Története
1506-ban alapították, ötszáz éves története Európa egyik legrégebbi egyetemévé teszi. Születése szorosan összefügg az Urbinói hercegséggel, amelyet akkor Guidobaldo da Montefeltro (Federico da Montefeltro fia) kormányzott, aki létrehozta az „Doktorok Kollégiumát”, valamint a helyi származású Della Rovere-családból származó II. Gyula pápaAd Sanctam Beati Petri Sedem Divina Dispositione Sublimati kezdetű pápai bullájával. 1507. február 18-án lehetővé tette a hamarosan megalakuló „Urbinói Magisztrátusnak” a doktorok képzését. 1566-tól V. Piusz pápától kapott felhatalmazást oklevél kibocsátására költők, polgári- és egyházjogi doktorok számára és közjegyzők kinevezésére. A kollégium 1576-ban „Pubblico Studio”, 1671-ben pedig „Egyetem” lett X. Kelemen pápa1862. október 23-án a 912. sz. rendelettel „Szabadegyetem”-nek nyilvánította.
1947-ben Carlo Bo az egyetem rektora lett, aki ambiciózus iskolafejlesztési programot javasolt a városban. 1951-ben Giancarlo De Carlo építészt bízta meg a Palazzo Bonaventurának, az egyetem történelmi székhelyének felújításával. A következő években más székhelyeket hoztak létre (1966–1969-ban a Jogtudományi Kart, 1968–1976-ban az Oktatói Kart, 1977–1997-ben a Gazdaságtudományi Kart), ahol De Carlo mindig is tudta, hogyan kell ötvözni az eredeti épületszerkezetek tiszteletét a modern építkezés igényével, funkcionális épületegyüttesek létrehozásakor, anélkül, hogy mimetizmusba vagy historizmusba esnének. Nagy jelentőségű a Colle dei Cappuccini egyetemi kollégiumok komplexumának létrehozása (1962–1980, a beavatkozás különböző szintjein). Az 1950-es és 1980-as évek között, Carlo Bo által kidolgozott nagyszerű program keretében létrejött művek együttese a 20. századi olasz építészet örökségének fontos darabja és a rektor tevékenységének nagy eredménye.[2]
2003-ban az egyetemet Carlo Bóról nevezték el, aki ötvennégy éven át (1947–2001) volt annak nagyszerű rektora.
Az alapítás ötszázadik évfordulójához kapcsolódóan az Egyetemi és Kutatási Minisztérium 2006. december 22-i rendeletével megkezdődött az államosítás folyamata (az Olasz Köztársaság Hivatalos Lapja, általános sorozat, 2007. június 22-i 143. sz.), amely 2012. november 13-án zárult.
Struktúrák
Az egyetem a következő tanszékekre és iskolákra tagolódik:[3][4]
Gazdasági, Társadalmi, Politikai Tanszék (DESP)
Közgazdasági Iskola
Politika- és Társadalomtudományi Iskola
Jogi Tanszék (Di.Giur.)
Jogi Iskola
Biomolekuláris Tudományok Osztálya (DI.SB)
Gyógyszerészeti Iskola
Biológiai Tudományok és Biotechnológiai Iskola
Motortudományi Iskola
Kommunikációs Tudományok, Humán és Nemzetközi Tanulmányok Osztálya (DI.SCUI)
Kommunikációtudományi Iskola
Idegen nyelvek és irodalmak iskolája
Tiszta és Alkalmazott Tudományok Tanszéke (Di.SPeA.)
Konzerváló és restauráló iskola
Földtani és Környezettudományi Iskola
Informatikai Tudományok, Technológiák és Filozófiai Iskola
Bölcsészettudományi Tanszék (DI.ST.UM.)
Irodalmi, Művészeti és Filozófiai Iskola
Neveléstudományi Iskola
Tanszékközi művészettörténeti iskola
Helyszínek
Az Urbino városi kampuszt azért hívják így, mert a különböző iskolák helyszínei egész városszerte találhatók.
Enrico Mattei tudományos egyetem
Sant'Agostino egykori kolostora: jogi osztály, valamint jogi és politológiai könyvtár
San Girolamo egykori kolostora: korábban a konzervációs és restaurálási iskola otthona volt, majd humanista könyvtárként használták
Palazzo Albani: művészettörténeti és régészeti intézetek (DI.ST.UM.), konzervációs és restaurálási iskola (Di.SPeA.), gipszmúzeum
Palazzo Veterani: az ókori civilizációk, a modern filológia és nyelvészet intézetei (Betű, művészetek és filozófia Iskolája)
Palazzo Battiferri: a közgazdasági, társadalomtudományi, politikai tanszék, valamint a közgazdasági és szociológiai könyvtár
Palazzo Bonaventura : a rektorátus, az általános vezetés, a hallgatói titkárságok, a humanisztikus és tudományos könyvtár, az archívum, a tájékozódási iroda, néhány adminisztratív hivatal, a biomolekuláris tudományok osztályának egy része és az "A. Serpieri" Obszervatórium (DI. SPEA.)
A Raphael College palotája
" Paolo Volponi " oktatástudományi központ: a kommunikációtudományok, humanisztikai és nemzetközi tanulmányok tanszéke
Az Urbino radio campus (URCa) az egyetem által finanszírozott és hallgatók által irányított egyetemi webrádió, amely 2007-ben jött létre a Radio 24 UnyOnAir[8][9] képzési projektjének köszönhetően.[10]
Urbino vezeték nélküli campus
Az Urbino vezeték nélküli campus (UWiC) az egyetem kezdeményezésére létrehozott vezeték nélküli infrastruktúra; ugyanazon a hálózaton keresztül nyújtja a kampusz és a város kapcsolati szolgáltatásait és kapcsolódó szolgáltatásokat.
Commandino érem
A Commandino érmet matematikusoknak, filozófusoknak, tudománytörténészeknek ítéli oda az "Urbino Tanulmányok és Perspektíva Tanszékközi Központ. Tudományos humanizmus Pierótól és Leonardotól a Galilei forradalomig" 2014-től, 2022-től karrierdíj lett. a Dal Monte érmet pedig fiatal kutatóknak ítélték oda.
↑Dipartimento di Scienze Geologiche, Tecnologie Chimiche e Ambientali: Collezione Mineralogica "Enzo Franchin". Università degli Studi di Urbino Carlo Bo. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
↑Urbino Museum of Science and Technology: Physycs Laboratory. Università degli Studi di Urbino Carlo Bo
↑Provincia Pesaro Urbino: Orto Botanico Urbino. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Università degli Studi di Urbino "Carlo Bo" című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.