Ufa az orosz muzulmánok vallási szövetségének, az Oroszországban és a Független Államok Közössége európai tagállamaiban élő muzulmánok legfőbb muftijának a székhelye (ЦДУМ – Центральное Духовное управление мусульман России и Европейских стран СНГ). Az Ufai legfelső muftiátust 1992-ben hozták létre, a főmufti Talgat Tadzsuddin.
Fekvése
A város a Déli-Urál gerincétől, Európa és Ázsia határától nyugatra, mintegy 100 kilométerre a Belaja folyó partján az Ufa és Gyoma folyók torkolatánál helyezkedik el.
Története
Ufa erődjét, egy cölöpvárat a baskír törzsek Oroszországhoz történt csatlakozását követően 1574-ben építették az Ufa és Belaja folyók összefolyásánál.
A cölöpvárból a 17–18. század folyamán jelentős város alakult ki. 1781-ben vált az Ufai kormányzóság központjává. 1919-ben hozták létre a Baskír Autonóm Köztársaságot, 1922-ben a Baskír Köztársaságot ennek fővárosa megalakulása óta Ufa.
Népesség
Lakosságát tekintve Oroszország 11. legnépesebb városa.
1942-ben evakuálták Ufába a Jaroszlavli Gumigyárat, amely jelenleg az Elasztikus Anyagok Ufai Gyára néven Oroszország egyik legnagyobb műanyagipari üzeme. A gyár tengeri mentőtutajoktól kezdve, felfújható hajókon és légi mentőtutajokon át, felfújható épületekig az elasztikus műanyag termékek széles skáláját gyártja.
Közlekedés
Ufa fontos közlekedési csomópont itt keresztezi a Transzszibériai vasútvonal déli vonala a Belaja folyót. 1989. június 4-én nem messze Ufától történt a Szovjetunió legnagyobb vasúti szerencsétlensége, amelyben 780 ember, főként gyermek halt meg.
Az Ufai repülőtér (IATA: UFA, ICAO: UWUU) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Menetrend szerinti járatok elsősorban Oroszország városaival kapcsolják össze.
1917-től Prágába történt visszatéréséig Jaroslav Hašek Ufában élt és dolgozott, aki mint a keleti front 5. hadseregének politikai tisztje a Mi utunk és a Vörös Európa újságokat szerkesztette. Itt írta az Ufai Iván Ivanovics, Két lövés, Bulakuline szatócsboltja és más elbeszéléseit [1].
