Szinnától 6 km-re északnyugatra, a Laborcmenti-dombvidék középső részén fekszik.
Története
A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1312-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 14. századtól a Drugeth család birtoka, ekkor vlach pásztorokat telepítettek ide. A 17. század elejétől temploma is volt a községnek. 1600-ban 16 jobbágyházán kívül a bírónak volt még egy-két háza itt. A 18. századtól a Berhelyi család tulajdonában találjuk. 1715-ben 18 lakott és 13 üres ház állt a faluban. 1787-ben 646-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PICHNYE. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Rhollyi Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nechvál-Polyánkához, és Pcsolinához 3/4 órányira, határja hegyes, sovány, ha trágyáztatik, a’ rozsot megtermi, réttye jó szénát hoz, fája van mind a’ kétféle, piatza Homonnán, és Ungváron.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pichnyó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 8 romai, 730 g. kath., 9 zsidó lak., gör. templommal, 1163 hold szántófölddel. F. u. Berhelyi. Ut. p. Szobráncz.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tüskés, azelőtt Pichnye, a Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 78 háza és 447 gör. kath. vallásu lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de azután a Berhelyi család lett a földesura. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség uralkodott a községben. Gör. kath. temploma 1810-ben épült és 1867-ben megújították.”[4]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
