Torda-Aranyos vármegye (1876 –1920 ) Ország Magyar Királyság Népesség Népesség ismeretlen
Nemzetiségek románok , magyarok Földrajzi adatok Terület 3514 km² Térkép Torda-Aranyos vármegye térképe Torda-Aranyos vármegye domborzati térképe
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș ) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.
Földrajza
A vármegye nyugati fele hegység , a keleti viszont dombság és síkság volt. A nyugati, hegyvidéki területet a Bihar-hegység alkotta, a keleti részt pedig az Aranyos folyó síksága foglalta el, amely az Erdélyi-medence része. A vármegye ásványkincsekben különösen gazdag, illetve a Tordai-hasadék híres látványosság.
Északról Kolozs vármegye , keletről Maros-Torda vármegye , délről Kis-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyék, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta. Legfontosabb folyói a Maros és az Aranyos.
Történelem
A vármegye 1876 -ban alakult Torda vármegye nyugati részének és Aranyosszéknek , továbbá Alsó-Fehér vármegye egy részének az összevonásával, székhelye Torda .
1918 -tól gyakorlatilag, majd 1920 -tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területét 1960 -ban a romániai Kolozs , Fehér és Maros megyék között osztották fel.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910 -ben 174 375 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye a következő hat járásra volt felosztva:
Alsójárai járás, székhelye Alsójára
Felvinci járás, székhelye Felvinc
Marosludasi járás, székhelye Marosludas
Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva
Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város)
Torockói járás, székhelye Torockó