Nem tévesztendő össze a következővel: Tímár Zoltán (bábművész) (aki 1963-ban született).

Ez a szócikk a színészről, színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár Zoltán (egyértelműsítő lap).

Timár Zoltán
Életrajzi adatok
Született	1954. december 3. (70 éves)[1] Békéscsaba[1]
Származás	magyar
Pályafutása
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola
Híres szerepei	Orsino William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Wurm Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Bálint Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája Melétosz Platón: Szokratész védőbeszéde Fejedelem Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Timár Zoltán IMDb-adatlapja
Sablon • Wikidata • Segítség

Timár Zoltán névvariáns: Tímár Zoltán (Békéscsaba, 1954. december 3. –) magyar színész, színházigazgató.

Szegeden folytatott középiskolai tanulmányokat és 1972-ben, 16 évesen otthagyta a szak­középiskolát és segédszínésznek állt Kecskeméten. Itt, segédszínészi munkája mellett hat hónap alatt leérettségizett. A Katona József Színházban Ruszt József volt az egyik mestere. Színészként, 1978-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, Vámos László osztályában. 1978 őszétől Békéscsabán szerepelt, 1980-tól a budapesti Népszínház szerződtette, a Várszínházban lépett fel. Pályája elején mondta:

„Jó színház után vágyódom, ahol a próba után nem ér véget a szí­nésszé alakulás folyamata… hiszek abban, hogy lesz néhány pálya­társ, aki nem rohan állan­dóan.^[2]”

1981-től egy évadot töltött Nyíregyházán, itt a Móricz Zsigmond Színház állandó társulatának egyik alapító tagja lett. 1982-től ismét Békéscsabán játszott. 1984-től 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja lett. Ezután három éven át Párizsban, egy évig Strasbourgban folytatott színházi ta­nulmányokat.^[3]

Franciaor­szágból nyújtotta be színházigazgatói pályázatát is, mivel Gálfy László színházigazgatói mandátuma lejárt, és az 1992–1993-as évadban nyolc pályázó közül elnyerte a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendező állását. Vezetése alatt 15 százalékkal növekedett a nézőszám, az 1991-re terve­zett 6,5 millió forintos, később 10 millióra, majd 14 millió fo­rintra felemelt bevételi kötele­zettséget 15,5 millió forintra teljesítették. Ám évad közben a megyei közgyűlés megvonta tőle a bizal­mat – alkalmatlanság címén – és megfosztotta a kinevezésétől, s az egyik korábbi pályázót, Konter Lászlót bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, újabb pályázatot kiírva a direk­tori szék betöltésére.

Konter Lászlót kinevezték a színház élére, az aláírásgyűjtési akciót kezdeményező, illetve sztrájk­kal fenyegetőző színészek egy részének fellépése következté­ben kirúgott színidirektor pe­dig beperelte a megyei önkor­mányzatot. 1993 októberében a Gyulai Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a direktor munkaviszo­nyának felmondása nem valós indokokra alapozódott, ezért kötelezte a megyei önkor­mányzatot: semmisítse meg a közgyűlés határozatát. Az íté­let nem volt jogerős.

• Sir John Falstaff (1977)
• Érettségi bankett után (1978)
• Hunyadi László (1978)... Hadnagy
• A Danton-ügy (1978)
• Ki beszél itt szerelemről? (1980)... egyetemi hallgató
• Ha majd mindenünk meglesz... (1981)
• Havasi selyemfiú (1981)

• Hevesi Sándor Színház – Timár Zoltán
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 5.)