Thirring Viola

Thirring Viola
Életrajzi adatok
Született1941. december 5. (83 éves)
Budapest
Származásmagyar magyar
HázastársaGosztonyi János (1969–2014)
Pályafutása
IskoláiMűvészetek Főiskolája, Pozsony (1963)
Aktív évek1963–
Híres szerepeiLüszisztraté Lüszisztraté
Júlia Rómeó és Júlia
Éva Az ember tragédiája
Amália Haramiák
Hókirálynő, rablómama Hókirálynő

Thirring Viola IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Viola témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Thirring Viola (névvariáns dr. Thirring Viola;[1][2] Budapest, 1941. december 5. –) magyar színésznő, színészpedagógus.

Életpálya

Budapesten született, de gyermekkorát és ifjúkorának egy részét is a Felvidéken, Érsekújváron töltötte. Erről így vallott:

„Édesapám katonaorvosként meghalt, s az addig önfeledten boldog és vidám édesanyám kétségbeesetten menekült vissza nagyapámék házába a két pici árvával, öcsémmel és velem. Szlovákiaiak lettünk, szlovák elemibe kellett iratkoznom. Egyetlen szót sem értettem. Harmadiktól magyar iskola, sok szlovák- és oroszórával... 1959-ben magyar érettségi. Ekkor vettek fel Pozsonyba a Művészetek Főiskolájára, amit vörös diplomával végeztem el, szlovákul. 1963-ban a komáromi Magyar Területi Színházhoz kerültem. Igazi anyaszínházam lett, ahol jobbnál jobb szerepeket kaptam. Shakespeare Júliája lendített át Budapestre, a ligeti Körszínházba, Dante: Isteni színjátékához, Kazimir Károly meghívására. Itt, az első próbán ismerkedtem meg Gosztonyi Jánossal, aki író, színész, rendező, tanár, férjhez mentem hozzá.”

[3]

A szakmai életrajzának állomásai: 1963-tól Magyar Területi Színház, (Komárom) színésznője. 1969-től Budapesten él: Thália Színház (vendégjátékok). 1976-tól a Radnóti Színpad tagja volt. A Magyar Televízió irodalmi műsoraiban versmondóként is láthatták a nézők. 1990-től szabadfoglalkozású színművésznő. Vendégként fellép a Komáromi Jókai Színházban. A Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepekben játszik. Tanítással is foglalkozik. 1990-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar művészi beszéd tanára. Egyetemi doktorátusát is a beszéd témaköréből írta. 1997-től a Budapest Bábszínház stúdiójának beszéd tanára, de más színitanodákban is tanít.

Magánélete

Férje (1969–2014): Gosztonyi János Jászai Mari-díjas színész, rendező érdemes művész, drámaíró, egyetemi tanár. Gyermeke: Gosztonyi Balázs

Fontosabb színpadi szerepei

Filmek, tv

  • Edelstein-akció
  • Pirx kalandjai (sorozat) Víkend a Marson című rész (1973)
  • Egy csók és más semmi (Zenés TV színház) (1975
  • Robog az úthenger (sorozat) Az utolsó lakó című rész (1976)
  • Nyúlkenyér (1977)
  • Mednyánszky (1978)
  • Lukianosz: Hetérák párbeszédei (1981)
  • Koldus Napóleon (1987)
  • Szomszédok (sorozat) 6. rész (1987)
  • Volt egyszer egy úrlovas (1988)

Önálló estek

  • Asszonytitok
  • Amott is lámpa, itt is lámpa

Díjak, elismerések

  • Szocialista kultúráért (1980)
  • ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja (2007)

Jegyzetek

  1. https://www.bumm.sk/archivum/2008/03/07/16887_ma-este-forgoszinpad-a-jokai-szinhazban
  2. Archivált másolat. [2018. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
  3. Archivált másolat. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 28.)

Források

További információk