PROFILPELAJAR.COM

	Sétatér
	A sétatér ősszel
	Elhelyezkedése
Ország	Románia
Település	Kolozsvár
	Sétatér Pozíció Románia térképén
	é. sz. 46° 46′ 09″, k. h. 23° 34′ 39″46.769167°N 23.577500°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 09″, k. h. 23° 34′ 39″46.769167°N 23.577500°E
	Általános adatok
Alapítás ideje	1830-as évek
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sétatér témájú médiaállományokat.

A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel. Területe mintegy 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek.

Története

A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, égetett szeszt és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen.

1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.

1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült.

1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.

A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerandonak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján.

1944-ben a német csapatok Kolozsváron található harckocsijait a Sétatér fái alatt rejtették el a valószínű légitámadások elől.

A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coșbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel.

2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor.

Források

Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. 156–163. o. ISBN 978 973 643 159 3
Asztalos Lajos – Papp Annamária: 1944. június 2. – Kolozsvár bombázása. Kolozsvár: Exit. 2014. 31. o. ISBN 978 973 7803 10 8
Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973-8231-14-0
Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 229–230. o. ISBN 973 7993 03 9
Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Sas Péter: Egy tudományszervezési emlékirat 1942-ből. Korunk, 4. sz. (2005)
Varga László: Emlékmű és emlékezés 56'ra. kronika.ro, (2009. október 23.) arch Hozzáférés: 2010. december 27.

További információk

Kőváry László: A kolozsvári sétatér keletkezése és fejlődése 1812–1860. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1886.
Fekete Albert: Kolozsvári kertek: A régi Kolozsvár zöldterületei. Zilah: (kiadó nélkül). 2005.
Jósika Rosalie: A kolozsvári sétatér születése. Helikon, 9. sz. (1993)
Csűrös László: A kolozsvári Sétatér növényzetéről. Művelődés, 4. sz. (2000)
Elfelejtett történetek – Sportlétesítmények a kolozsvári Sétatéren és környékén
- 1. rész Archiválva 2013. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szabadság, 2009. április 15.
- 2. rész Archiválva 2013. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szabadság, 2009. április 17.
- 3. rész Archiválva 2013. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szabadság, 2009. április 18.