Szputnyik–5
Űrügynökség	Szovjet űrprogram A Szovjetunió Tudományos Akadémiája
Gyártó	RKK Enyergija
Típus	artificial satellite of the Earth
Indítás dátuma	1960. augusztus 19.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
Hordozórakéta	Vosztok–L Vosztok hordozórakéta
Tömeg	4600
Pálya	alacsony Föld körüli pálya
COSPAR azonosító	1960-011A
SCN	00055
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szputnyik–5 (oroszul: Спутник-5) a szovjet műhold-sorozat tagja, biológiai technikai műhold.

Belka és Sztrelka, az első orosz űrutazó kutyák

A Vosztok-program keretében a második, ember szállításra alkalmas űreszköz volt, amelyik élőlényeket (kutya) szállított. A harmadik, amely az ember szállítására alkalmas eszköz automatikus ellenőrzését biztosította éles körülmények között, és az első olyan űrjármű, ami a szállított élőlényeket sikeresen visszahozta a Földre. Szakmai programja megegyezett a Szputnyik–4 egységgel. A televíziós felvételek folyamatosan nyomon követték a kutyák viselkedését. A földet érést követően egészséges kölyökkutyák születtek. Nyikita Szergejevics Hruscsov küldött egyet John Fitzgerald Kennedy lányának, Caroline Bouvier Kennedynek.^[1] A program irányítását a Kalinyingrádban felépített irányítási központból végezték.

Az orbitális egység két részből állt: az ember szállítására alkalmas fülke és a műszerrekesz. A fülkébe helyezték el az állatokat (életfenntartó eszközöket, az élettani folyamatokat mérő-ellenőrző műszereket), az egyéb tudományos kutatásokra való felszerelést, és a biológiai kísérletek számára szükséges növényeket, a televíziós eszközt és a rádiótechnikát. Folyamatosan ellenőrizték a tájoló berendezést, a szögsebességet, a hőmérsékletet, a zajt, a leszállást elősegítő automatikus rendszert.

1960. augusztus 19-én a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával állították Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 90,72 perces, elliptikus pálya-perigeuma 287 kilométer, apogeuma 324 kilométer volt. Hasznos tömege 4600 kilogramm. Aktív szolgálati ideje 1960. augusztus 20-án befejeződött. A göb alakú visszatérő kabin hagyományos módon, első űrhajóként sikeresen visszahozta a kísérleti élőlényeket, növényi és egyéb kultúrákat.

A Belka és Sztrelka kutyák, 40 egér, 2 patkány, rovarok, gombakultúrák, biosejtkultúrák és sok növény (kukorica, búza, borsó és hagymák) magja.

Belka és Sztrelka kutyák inspirálták és alapjául szolgáltak a 2010-es 3D-s orosz animációs filmnek, a Csillagkutyáknak.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Szputnyik–5. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. november 9.)